Nem osztom azt a véleményt, miszerint a szórvánnyal már nem is érdemes annyira foglalkozni, mert ott a magyar közösség folyamatosan zsugorodik. Ellenkezőleg: azt vallom, hogy erőt, energiát és lehetőség szerint pénzt kell befektetni, támogatni kell ezeket a magyar közösségeket.

– Az elmúlt két és fél évtizedben folyamatos az elvándorlási hajlandóság a romániai, ezen belül a magyar fiatalok körében. Milyen intézkedésekkel lehet itthon tartani ön szerint a fiatalokat? Milyen eszközök állnak a Miért rendelkezésére e téren?

– A 2016-os választási kampányban, főleg a román pártoknál lehetett azt megfigyelni, hogy szinte mindegyik szervezet arról beszélt, hogy győzelem esetén milyen intézkedéseket fog hozni annak érdekében, hogy a fiatal családosokat és ezáltal az itthon maradást segítse. Ennek ellenére Erdélyben azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a magyar fiatalok, de nagyobb számban a román fiatalok is elvándorolnak.

A Miért egy civil szervezet, sajnos pénzügyi eszközei nem igazán vannak. Mi konkrétan azt tudjuk tenni, hogy információkkal segítjük a pályakezdő fiatalokat. Ugyanakkor a Miért arra is törekszik, hogy az egyetemi oktatás mellett olyan civil rendezvényeket is szervezzen, ahol a fiatalok szakmailag is képezhetik magukat. Személyesen tapasztaltam, hogy amit az elmúlt 10 évben tanultam, azt főképp az ifjúsági szervezetekben való tevékenykedésnek köszönhetem, nem csupán a formális oktatásnak.

Fontosabbnak tartom viszont, hogy különböző szakmai rendezvényeken, különböző ifjúsági szervezetekben tevékenykedjünk, és ezáltal konkrét tapasztalatra lehet szert tenni.

Minket értelemszerűen a magyar fiatalok jövője érdekel, és azt látom, hogy az itthon maradásban a magyar kormány is hatékonyan tudna segíteni a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kiterjesztésével, ha az egy-két gyermeket vállaló családok is kapnának olyan támogatást, mint a magyarországi fiatal családosok. Ebben a civil szervezetek is segíthetnek.

– Mennyire elégedett az erdélyi magyar fiatalok közéleti szerepvállalásával? Miként igyekszik ösztönözni, meggyőzni a Miért a fiatalokat, hogy aktív szerepet vállaljanak a politikában?

– Ez már csak azért is fontos kérdés, mert az RMDSZ berkeiben már többször is hallottuk a politikusoktól, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika. Úgy érzem, az elmúlt évben sikerült bebizonyítani, hogy ez nem így van. A helyhatósági választások eredményeként

A parlamenti választások eredményeként pedig egy fiatal képviselő, Apjok Norbert személyében képviseli az ifjúság érdekeit a döntéshozatal legfelsőbb szintjén is. A Miért egyik legfontosabb feladata véleményem szerint épp az, hogy megkeressük azokat, akiket érdekel a közéleti tevékenység, és az, hogy felkészítsük őket a tanácsosi, alpolgármesteri, polgármesteri munkára.

– A Miért az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezetként határozza meg magát, ön pedig nagyjából már körvonalazta, miként fejlesztené a két szervezet viszonyát. Milyen elvárásokat támaszt az RMDSZ-szel szemben, ön szerint miként fektethetne nagyobb hangsúlyt a szövetség az ifjúság támogatására?

– Én úgy gondolom, hogy az elmúlt öt évben javult a kapcsolat, hiszen – amint már említettem – egyre több fiatal kap lehetőséget arra, hogy különböző tisztségekben bizonyítson. Mivel az országos, megyei és helyi testületekben 15 százalékos kvótát kell biztosítani a Miért képviselői számára, az elmúlt években azon dolgoztunk, hogy ezt meg is kapjuk ott, ahol igény van rá.

– Melyek azok a célkitűzések, amiket a közeljövőben a Miért frissen megválasztott elnökeként meg szeretne valósítani?

– Azokat a programokat mindenképp folytatni kell, amelyek működnek, és amelyeknek volt kézzel fogható eredményük, hasznuk. Amint mondtam,

A Miért ugyanakkor az RMDSZ beiskolázási kampányát is támogatni akarja a szórványban. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vegyes házasságban élő szülő akkor viszi a gyermekét magyar iskolába, ha meg van szólítva, főleg, ha tájékoztatják arról, hogy mitől előnyösebb, ha a magyar iskolát választja.

Jó megoldásnak tartanánk, ha a magyar kormány vagy a román oktatásügyi tárca segítségével iskola utáni programokat is be lehetne indítani, melyek keretében magyar pedagógusok foglalkozhatnának a gyerekekkel lehetőleg ingyenesen.

ahol az érdeklődő fiatalok egy éven keresztül különböző képzéseken vennének részt, ezekre neves, tapasztalt előadókat hívnánk meg.

– Nemrég edzőtáborként írta le a Miért EU-táborát, amelyen az RMDSZ politikusaival közösen „kiképzési lehetőséget” biztosítanak egy szűkebb csoportnak. Milyen kritériumok mentén zajlik a fiatalok kiképzése?

– Az EU-tábor kapcsán koncepcióváltásra volt szükség, és ez többnyire azzal magyarázható, hogy a miértes struktúrákban megjelentek újabb ifjúsági fesztiválok – Bihar megyében a már említett Szabadság Feszt, Kovászna megyében a Sic Feszt vagy Szilágy megyében a Youth Feszt –, amelyek a fiatalokat sokkal jobban érdeklik.

Az a célunk, hogy az EU-tábor egy olyan rendezvénnyé váljon, ahol a Miértben és RMDSZ-ben aktív szerepet vállaló fiatalok szakmai képzésben részesülhetnek, ahol a két szervezet közti kapcsolatot is újragondolhatjuk. Hasonló terveink vannak a Miért-akadémiával is, erről várhatóan augusztus folyamán hozunk döntést.

– Nemrég részt vett az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) Kisvárdán rendezett nyári táborában. Milyen a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek közötti együttműködés?

– Én azt látom, az elmúlt években ez az együttműködés jelentősen javult, a Miért legalábbis jó viszonyt ápol mindenkivel. Úgy gondolom, ha már lehetőség van arra, hogy a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek vezetői egy asztalhoz üljenek, olyan kéréseket, elképzeléseket kell megfogalmazni, melyek segíteni tudják a fiatalokat.

– Mennyire lesznek hangsúlyosabbak a székelyföldi érdekek a Miérten belül azáltal, hogy az alakulatot ismét egy székelyföldi elnök vezeti?

– Ez a kérdés soha nem fogja elveszíteni aktualitását a Miértben, de én úgy gondolom,

hanem helyet és teret adtunk a beszélgetésnek, a vitának. Nyilván voltak olyanok, akik úgy döntöttek, hogy akkor nem szavaznak rám, viszont a választás után leültünk, elbeszélgettünk, és egyetértettünk abban, hogy a következő két év arról fog szólni, hogy partnerségben együtt kell dolgoznunk.

Én egy kicsit úgy érzem, hogy egy Miért-elnöknek túl kell tekintenie a területiségen, le kell vennie a székelyföldi kalapot, és fel kell tennie az országosat. Egyébként én Medgyesről származom, de Háromszéken élek 10 éve, úgyhogy ezt nevezhetjük akár köztes állapotnak is. Én egyébként úgy gondolom, hogy a Kolozsvár-központú Miértet tovább kell vinni, mert Kolozsvár az a város, ahol a nagyon sok olyan magyar fiatal tanul, akik a Miért mozgatórugóivá válhatnak az elkövetkező időszakban.

Tőkés Hunor