Soós Anna rektorhelyettes azt reméli, hogy a következő tanévet már a diákok körében kezdhetik el
Fotó: Facebook/Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Az egyetemi hallgatók beoltását sürgeti Emil Boc kolozsvári polgármester, azt kérve, hogy a diákok csak akkor térhessenek vissza az előadótermekbe, kollégiumokba, ha megkapták a koronavírus elleni vakcinát. Soós Anna, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese a Krónikának elmondta: a biztonságos oktatás érdekében támogatják a diákok minél nagyobb átoltottságát, és a kolozsvári egyetemek külön oltóközpontot is létrehoznának a célra.
2021. május 13., 08:012021. május 13., 08:01
A kolozsvári egyetemek követeljék meg hallgatóiktól a beoltottságot, ez legyen a feltétele az előadótermekbe, kollégiumokba való őszi visszatérésnek, a jelenléti oktatásra való visszaállásnak – jelentette ki a Digi24 meghívottjaként Emil Boc.
Mintegy száz amerikai felsőoktatási intézmény járna el így, mondta, és ezt a modellt javasolja a kolozsvári egyetemeknek is. Boc szerint ugyanis a 30 év alattiak körében nagy a vakcinával szembeni bizalmatlanság, ilyen elvárással viszont növelni lehetne a beoltottságot körükben.
„Ezért, ha fesztiválokra akarsz menni, beoltatod magad, ha fizikailag jelen akarsz lenni az előadásokon, beoltatod magad. Hogyha nem, maradsz az online oktatásnál” – üzente a kolozsvári diákoknak az egyetemi oktatóként is dolgozó Boc. Hozzátette,
de ő az amerikai utat látja járhatónak.
Rámutatott, Kolozsvár nagyon jó úton halad az átoltottság tekintetében, a lakosság több mint 40 százaléka megkapta a vakcinát, és a hétvégén tartandó oltási maratonon ezreket szeretnének még beoltani.
Fotó: Rovaccinare/Facebook
Kolozsváron a pénteki adatok szerint több mint 115 ezer ember van beoltva, közülük több mint 60 ezer az emlékeztető oltást is megkapta.
Emil Boc polgármester szerint az immunizálás a legjobb megoldás a járvány ellen, de a tesztelést és a betegségen való átesést is hajlandó lenne figyelembe venni. „Ha az amerikai egyetemek ilyen feltételekkel jönnek, nekünk sem kellene lejjebb tenni a mércét” – jelentette ki a városvezető.
A kolozsvári polgármester indítványa értő fülekre talál az akadémiai közegben, Soós Anna, a város legnagyobb egyetemének, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek a rektorhelyettese nem lát kivetnivalót az elvárásban. Az egyetemi oktató a Krónikának elmondta: a BBTE tanári kara is várja, hogy szemtől szemben lehessen a diákokkal az előadótermekben, és ősztől erre készül. „Támogatjuk, hogy minél több egyetemi hallgató oltást kapjon. Ezért egyeztettünk a többi kolozsvári egyetemmel is arról, hogy közös oltóközpontot hozzunk létre kifejezetten az egyetemi hallgatók számára” – mondta lapunknak Soós Anna, aki szerint a diákoknak szánt oltóközpont még az idei tanévben megnyílna. Hozzátette,
„Nyilván vannak szélsőséges esetek, amikor orvosilag nem lehetséges, hogy megkapja valaki a vakcinát, de ha a diákok nagy többsége be lesz oltva, akkor biztonságos lesz az oktatás” – jelentette ki lapunknak Soós Anna. Hozzátette: az amerikai egyetemek a campusban lakó diákoktól követelik meg a vakcinációt, és ezt a példát jó lenne Kolozsváron is átvenni. Pillanatnyilag ugyanis a járványhelyzet miatt csak azok a diákszállások fogadhatnak lakókat, amelyekben kétágyas, fürdőszobával felszerelt szobák vannak. „Ebből nagyon kevés van, és szeretnénk a teljes bentlakásrendszert a diákok rendelkezésére bocsátani, azt viszont tényleg csak akkor lehet, ha mindenki, aki ott szeretne lakni, beoltatta magát” – mondta Soós.
Fotó: MTI/Balázs Attila
A magyar tagozat rektorhelyettese szerint a BBTE-n jelenleg van jelenléti oktatás, bár az előadások online zajlanak, a gyakorlati órákat nagyon sok karon – fizika, kémia, biológia, geológia, színi, sport – megtartják, ezeken ugyanis kisebb a diáklétszám. Az első félév második részében ugyan egyáltalán nem voltak Kolozsváron a diákok, ebben a félévben azonban a gyakorlati órákra visszatértek, és hasonló a helyzet a kihelyezett karokon is. Soós Anna szerint a hallgatók oltakozása amiatt is elvárható, mivel a BBTE egyetemi oktatói nagyon szép számban beoltatták magukat.
„Már a második körben, ahova bekerültek, nagyon sokan éltek a lehetőséggel, és több mint 70 százalékos volt az átoltottság, ami azóta nőtt. Aki akkor valamiért lemaradt, utána egyénileg jelentkezett oltásra” – mesélte. A matematikus elmondta, az egyetem vezetősége ősztől teljes nyitást szeretne, ha a járványhelyzet is lehetővé teszi. Ennek ellenkezője azokon a karokon okozna gondot, ahol nagy létszámú csoportok vannak, s bár nagyok az előadótermek, sok diák lenne egy légtérben. Ilyen a jog, informatika, illetve közgazdaságtudományi kar bizonyos szakjai. „Ha megengedi a járványhelyzet, mindenképpen azt szeretnénk, ha szemtől szemben zajlana az oktatás, ez mindannyiunknak jót tenne, diáknak is, tanárnak is” – értékelte a Krónikának az egyetemi oktató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök húsvéti pásztorlevele.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás