A környező településekről is csatlakoznak megemlékezők, immár több mint hatvan résztvevő jelentkezett. A túra során olyan településeket érintenek hagyományosan, ahol első vagy második világháborús emlékmű található.

és tartson ki addig, ameddig csak tud, mert ezt követelték meg tőlük elöljáróik. A magyar hadsereg parancsnoka, Jány Gusztáv vezérezredes tudta, hogy a Vörös Hadsereg csapataihoz képest gyengébb felszereléssel, harci eszközökkel rendelkező alakulatai nem lesznek képesek tartani egy szovjet offenzíva esetén a több mint kétszáz kilométeres arcvonalat.

1943 január 1-je és 1943 áprilisa között az orosz túlerővel folytatott harcokat követően 42 ezren tűntek el vagy haltak meg, 28 ezren sebesültként tértek haza Magyarországra, 26 ezren szovjet hadifoglyok lettek – és sokan nem élték túl a fogolytáborok borzalmait.

Berei Károly azt mondta, a megemlékező túra idén 19 kilométeres, de a korábbi években az is megtörtént, hogy 28 kilométert gyalogoltak a résztvevők. „Temetőkben, templomkertekben, emlékművek előtt rójuk le tiszteletünket. Kálmánd és Csanálos között egy útikeresztnél is megtesszük ezt, a keresztet egy második világháborús honvéd emlékére állíttatták szülei” – fejtette ki Berei Károly.

Amikor elkezdtük az emléktúrákat, beszélgettünk az elöljárókkal, lelkészekkel, és ők is támogatták a kezdeményezésünket” – elevenítette fel a főszervező. Hozzátette, a történelem iránti érdeklődését a családból hozza, nagyszülei sokat meséltek otthon a régi időkről.

„Szeretjük, gyűjtjük is a régi, főleg katonai jellegű dolgokat, megemlékezéseket tartunk, a Történelmi Vitézi rend tagjaiként immár több mint 30 éve hadisírkutatással és hadisírgondozással is foglalkozunk, emléktáblákat is állítunk. A Kolozs megyei Aranyosegerbegyen tavaly nyáron avattunk emléktáblákat a második világháborúban, a tordai csatában elesett magyar honvédek tiszteletére az eseményen Benkő Levente történész is jelen volt” – ecsetelte Berei Károly. Mint mondta, az aranyosegerbegyi református templom falán található a négy tábla, amelynek elkészítéséhez szakmai segítséget kaptak a budapesti Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársaitól.

A tordai csatában elesett 65 katona nevét őrző táblákat a templom külső falára helyezték el a Történelmi Vitézi Rend, illetve a Torda-Aranyos Vitézi Szék, a budapesti Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatói együttműködésének eredményeként.  Illésfalvi Péter budapesti hadtörténész az aranyosegerbegyi megemlékezésen tartott előadásában a honvédség hőseire emlékezett.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a kolozsvári székhelyű IX. Honvéd Hadtestet nem vezényelték ki a keleti harctérre, ezt a hadtestet ugyanis a magyar hadvezetés stratégiai biztonságból itthon tartotta, óvta” – fejtette ki a történész. Rámutatott, a IX. Hadtestből csak bizonyos szakaszokat, két tüzérüteget, kisegítő, például élelmező alakulatokat vezényelték ki a Don-kanyarhoz, és ott voltak még a munkaszolgálatosok. „Pontos számbeli veszteségről nem tudok, de nagy a valószínűsége, hogy az Erdélyből kivezényeltek és ott elesettek aránya – figyelembe véve az előbbi szempontokat – nem lehetett olyan túlzottan nagy. Ettől függetlenül, vagy ha úgy tetszik, ezzel együtt,

de még a munkaszolgálatos alakulatokba besorozott zsidókra is emlékeznünk kell. És azt se feledjük el, hogy a román királyi hadsereg is óriási veszteségeket szenvedett a Don-kanyarnál” – fejtette ki a történész.      

korábban írtuk

Székelyek a Don-kanyarban

Pontosan 80 évvel ezelőtt kezdődött a doni katasztrófa, amelynek során a keleti frontra 1942 áprilisában kivezényelt magyar királyi 2. honvéd hadsereg állásai feladására, illetve visszavonulásra kényszerült.