Népszámlálás: nem csalt a számokkal a román állam, csak élt a valósággyártás eszköztárával

Szociológusi kerekasztal. Kiss Tamás, Horváth István, Veres Valér és Novák Csaba Zoltán a kolozsvári fórumon •  Fotó: Rostás Szabolcs

Szociológusi kerekasztal. Kiss Tamás, Horváth István, Veres Valér és Novák Csaba Zoltán a kolozsvári fórumon

Fotó: Rostás Szabolcs

A számokhoz Romániában ugyanúgy viszonyulunk, mint a virslihez: amíg nem tudjuk, mit tettek bele, szeretjük. A népszámlálás esetében se tudjuk, mit foglaltak bele – hangzott el azon a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a 2022-es romániai összeírás témájában rendezett kedden este Kolozsváron a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI).

Rostás Szabolcs

2023. január 10., 21:562023. január 10., 21:56

2023. január 10., 22:282023. január 10., 22:28

Elsősorban a tavaly rendezett romániai népszámlálás rendellenességei kerültek szóba a kedden este Kolozsváron, társadalomkutatók részvételével tartott kerekasztal-beszélgetésen, amelynek a végkicsengése – a Krónikában nemrég közölt Kiss Tamás-interjúhoz hasonlóan – az volt, hogy erősen megkérdőjelezhetőek a cenzus hivatalos adatai. A kincses városi Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) által, az intézmény új vezetőjének, Novák Csaba Zoltán volt RMDSZ-es szenátornak a moderálásával szervezett fórumon Veres Valér szociológus már az elején rámutatott: elsősorban az online lekérdezés „bakijának” betudhatóan olyan polgárok adatait is feldolgozták, akiknek első körben érvényteleníteni kellett volna a kérdőívét.

Számuk mintegy másfél millióra rúghat.

Kiss Tamás szociológus, az NKI munkatársa a lapunknak adott interjúhoz hasonlóan ezúttal is kiemelte, hogy a nemzetiségi és vallási hovatartozás nélkül elkönyvelt 2,5 millió román állampolgár közül elenyésző számban vannak, akik nem akartak válaszolni identitásukra, közülük másfélmillióan az online kitöltés során egyszerűen véletlenül lezárták a kérdőívet, még mielőtt eljutottak volna ezekhez a kategóriákhoz.

A cenzus érdekes vetületére, a román hatóságok jellemző alapállására világított rá Horváth István, az NKI korábbi vezetője: gyakorlatilag valamennyi olyan román állampolgárt be lehetett jelenteni az összeírás során, aki személyi számmal rendelkezett, függetlenül attól, hogy nem tartózkodik életvitelszerűen az országban. Az alapkövetelmény az volt, hogy minél közelebb kerüljön a legális népesség száma a román állam maximális célpontjához, amit majdnem sikerült is megvalósítania. (Az előzetes adatok szerint Románia lakossága 19 053 800 főre rúg, ebből 1 002 200 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek).

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

„Nem lehetett ellenőrizni az életvitelszerű tartózkodás tényét, és számonkérni se. (…) A számokhoz Romániában ugyanúgy viszonyulunk, mint a virslihez: amíg nem tudjuk, mit tettek bele, szeretjük. A népszámlálás esetében se tudjuk, mit foglaltak bele, a valósággyártás eszköztára nagyon széles az állam számára, anélkül, hogy csalna” – állapította meg sommásan a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója. Tovább folytatva a gondolatmenetet, Horváth István felhívta a figyelmet, hogy a nyugat-európai országokban csak a már közzétett statisztikák alapján több mint kétmillióra rúg a román állampolgárok száma az állandó lakosságú népesség körében, és ha pontosan összeszámolnánk, kiderülhet, hogy szerte a világban akár 24-25 millió román állampolgár is lehet.

Veres Valér mindezt azzal toldotta meg, hogy 2021-ben végzett felmérés szerint 3 millió román állampolgár élhet európai országokban, és ebbe nem foglalták bele az EU-ból kilépett Nagy-Britanniát, ahol még legalább 500 ezren lehetnek.

Szerinte a most összeszámlált 19 milliós romániai rezidens lakosból legalább 1 millió nem él életvitelszerűen az országban, ezért mintegy 18,2 millió fős lehet az ország állandó lakossága. Veres Valér a Planetárium kávézóban rendezett kerekasztal-beszélgetésen emlékeztetett, hogy korábbi előrejelzések 2021-re 1 millió 80 ezres erdélyi magyar lélekszámot jósoltak. Szerinte a romániai magyarság létszáma még olyan körülmények között sem lehet sokkal több 1,1 milliónál, hogy a „nemzetiség nélküliek” kategóriájába elkönyvelt 2,5 millió polgár között is vannak magyarok, arányukról azonban csak becslések léteznek.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

A BBTE oktatója azt is elmondta, identitásvizsgálatok alapján valóban nőtt azoknak a száma, akik etnikai hovatartozásuk tekintetében elsősorban székelynek vallják magukat, ez a Székelyföld lakosságának mintegy 25 százalékára tehető. „De ők mindig a magyarságtudat keretében határozzák meg a székely identitásukat, és elenyésző azoknak a száma, akik szembehelyezkednek a magyarságtudattal” – mutatott rá a szociológus. A magyarság asszimilációs vesztesége kapcsán felhívta a figyelmet, hogy ez a jelenség többek között akkor érhető tetten, ha egy vegyesházasságban több a román gyerekek aránya. „Ha ez az arány fele-fele, még semmi baj nem lenne, viszont a román–magyar vegyesházasságokból született gyerekek mindössze 25 százaléka magyar, és azt se feledjük, hogy 10 százalék alatti szórványvidéken 30 és 50 százalék közötti a vegyesházasságok aránya. Nem csoda, hogy szórványvidéken óriási az asszimiláció” – állapította meg Veres Valér.

Kiss Tamás úgy vélekedett, paradigmaváltásra van szükség az erdélyi magyar közpolitikában, fokozatosan át kellene helyezni a hangsúlyt a nemzetiségi identitásról az anyanyelvire, multietnikus nyelvi kulturális közösséggé kellene alakítani a magyart, és ebbe a közösségbe beleférnének a székelyek, svábok és romák is.

Akik közül utóbbiak, a magyar anyanyelvű romák száma mintegy 110 ezerre tehető. „Népszámlálásról népszámlálásra növekszik a nem magyar etnikumú magyar anyanyelvűek aránya. Nyelvi kulturális közösségben lenne értelmezhető hosszú távon a bevándorlás kérdése is, például az, hogy Sepsiszentgyörgyön milyen iskolába járjanak az oda bevándorlók gyerekei” – hangoztatta a szociológus. Ennek kapcsán Veres Valér is fontosnak nevezte a romák integrációját, azzal érvelve, hogy a magyarság demográfiai szempontból kevés erőforrással rendelkezik, így legalább azzal kellene élnie, ami van. „Még ha nehéz is leküzdeni az előítéleteket, erre a kérdésre figyelmet kellene fordítani. Már csak azért is, mert bizonyos román vidékeken hatékonyabb a romaintegráció, mint magyar vidékeken” – jelentette ki Veres Valér.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott még, hogy a magyar népességen belül alacsonyabb a felsőfokú végzettek aránya Romániában a többséghez képest, ami elsősorban abból ered, hogy a nemzetállamban a permanens kisebbségek léte tartós strukturális hátrányt jelent, és ez az oktatásban is megnyilvánul. A magyarok iskolázottsági hátránya azonban az elmúlt 10 évben csökkent. Kiderült az is, hogy Magyarországon 280 ezer főre tehető az ottani lakhellyel rendelkező, Romániában született polgárok létszáma, ami 24 ezerrel növekedett az elmúlt 10 évben, tehát az anyaország szívóhatása jelentősen csökkent.

korábban írtuk

Akár 1 millió 150 ezer magyarunk is lehet – Szociológus a népszámlálási adatok mögötti valóságról
Akár 1 millió 150 ezer magyarunk is lehet – Szociológus a népszámlálási adatok mögötti valóságról

Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 28., hétfő

Vonattal „végeztetett ki” egy nőt egy férfi Nagyváradon

Brutális gyilkosság történt Nagyváradon szombatról vasárnapra virradóra: egy férfi a sínekre lökött egy nőt, és addig tartotta leszorítva, amíg érkezett egy vonat.

Vonattal „végeztetett ki” egy nőt egy férfi Nagyváradon
2025. április 28., hétfő

Minőségi borok helyett a borkoktélként forgalmazott cukros löttyök népszerűek, vészharangot kongatnak a borászok

Egy év alatt 11,4 százalékkal csökkent a Romániában eladott borok mennyisége, ami a rendszerváltás óta az ágazat legnagyobb zsugorodása. A minőségi borokat készítő termelők szempontjából aggasztó jelenségről Balla Géza Arad-hegyaljai borászt kérdeztük.

Minőségi borok helyett a borkoktélként forgalmazott cukros löttyök népszerűek, vészharangot kongatnak a borászok
2025. április 27., vasárnap

Sertéspestisgócot fedeztek fel egy bánsági hizlaldában

Afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött disznókat találtak egy Temes megyei hizlaldában. Az állategészségügyi igazgatóság kilenc települést érintő intézkedést hozott sertéspestis terjedésének megfékezésére.

Sertéspestisgócot fedeztek fel egy bánsági hizlaldában
2025. április 27., vasárnap

Államfőválasztás: szembemegy az RMDSZ-szel, Nicușor Dant támogatja az EMSZ

A májusi államfőválasztáson függetlenként induló Nicușor Dan bukaresti főpolgármester támogatását tekinti a legjobb megoldásnak az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ).

Államfőválasztás: szembemegy az RMDSZ-szel, Nicușor Dant támogatja az EMSZ
2025. április 27., vasárnap

Villámárvíz rongált meg mintegy száz háztartást a bánsági hegyvidéken

Villámárvíz miatt riasztották a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Krassó-Szörény megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU).

Villámárvíz rongált meg mintegy száz háztartást a bánsági hegyvidéken
2025. április 26., szombat

Uniós biztoshoz fordult a nagyváradi Pride megszervezésének akadályoztatása miatt egy civil szervezet

Piotr Serafin költségvetésért és csalás elleni küzdelemért felelős európai uniós biztoshoz fordult a nagyváradi Pride megszervezésének akadályoztatása miatt a helyi ARK Egyesület.

Uniós biztoshoz fordult a nagyváradi Pride megszervezésének akadályoztatása miatt egy civil szervezet
2025. április 25., péntek

Hatósági felügyelet alatt marad a Hargita megyei tanács korrupcióval gyanúsított alelnöke

Újabb hatvan napra hatósági felügyelet alatt marad Barti Tihamér, a Hargita megyei közgyűlés korrupcióval gyanúsított alelnöke, miután a Hargita Megyei Törvényszék elutasította a hatósági felügyelet meghosszabbítása ellen benyújtott panaszát.

Hatósági felügyelet alatt marad a Hargita megyei tanács korrupcióval gyanúsított alelnöke
2025. április 25., péntek

Életét vesztette az anya, két gyermeke súlyosan megsérült, amikor nyergesvontatóval ütköztek

Súlyos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében: egy személygépkocsi és egy kamion ütközött össze, előbbiben egy anya és két gyermek ült, mindannyian eszméletüket vesztették.

Életét vesztette az anya, két gyermeke súlyosan megsérült, amikor nyergesvontatóval ütköztek
2025. április 25., péntek

Motoros lelte halálát egy háromszéki autós balesetben

Halálos baleset történt csütörtök délután a Kovászna megyei Bodzafordulóhoz tartozó Bredét faluban: egy 42 éves motorost előzés közben elsodort egy utánfutóval közlekedő haszonjármű.

Motoros lelte halálát egy háromszéki autós balesetben
2025. április 25., péntek

Orvostudományi képzés indul a kolozsvári BBTE-n

Orvos- és egészségtudományi képzéssel bővül a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kínálata. Az orvos- és egészségtudományi kar megalapítását az április 24-én elfogadott kormányhatározat hagyta jóvá.

Orvostudományi képzés indul a kolozsvári BBTE-n