Molnár Zsolt ombudsmanhelyettes: valódi megoldások is születhetnek a jogsértésekre
Fotó: Molnár Zsolt magánarchívuma
Sok panasz érkezik a Nép Ügyvédjének is nevezett ombudsmani hivatalhoz a romániai magyar közösség tagjaitól és a magyarlakta térségekből, de ezek túlnyomó többsége nem a kisebbségi jogokat érinti, a magyarok is nagyrészt ugyanazokkal a bürokratikus akadályokkal küzdenek, mint bárki más Romániában – állapítja meg a Krónikának adott interjúban Molnár Zsolt. Az ombudsmanhelyettes kitér az Erdélyre leginkább jellemző ügyekre és olyan sikertörténetekre is, amelyek a mai „kommentvilágban” tovább növelhetik a hivatalos eljárások, a Nép Ügyvédje intézményével szemben táplált bizalmat.
2025. február 24., 08:022025. február 24., 08:02
2025. február 24., 08:072025. február 24., 08:07
– Bár folyamatos állampolgári panaszoktól hangos az online tér, a közösségi média, közben érezhetően csökken az állami intézményekkel szembeni bizalom, ami automatikusan maga után vonhatja a hivatalos lépések elmaradását, a jogsértések „elsikkadását” a kommentáradatban. Ebben a felemás közhangulatban soknak vagy kevésnek számít az a több mint 12 ezer petíció, amelyet a romániai ombudsmani hivatalhoz nyújtottak be 2024 folyamán? Hogy érzi, bíznak még az emberek a Nép Ügyvédjében?
– A közösségi média ma már a mindennapi panaszok és elégedetlenségek elsődleges terepe lett. Ha valaki bosszús egy rossz szolgáltatás, egy forgalmi dugó vagy az árak miatt, inkább kiírja a közösségi oldalakra, mert ott azonnal visszajelzést kap. Mások egyetértenek, vitatkoznak, vagy megosztják a saját tapasztalataikat, így az emberek úgy érzik, hogy legalább meghallgatják őket.
Ezzel szemben a hivatalos panaszkezelés lassabb, bonyolultabb, és sokszor nem hoz gyors eredményt, ezért egyre kevesebben érzik úgy, hogy érdemes erre időt szánni. Ez nemcsak az állami intézményekkel, hanem sokszor a cégekkel és szolgáltatókkal szembeni bizalmatlanságot is erősíti. Az online tér gyors reakciót ad, de a valódi problémák megoldása gyakran elmarad.
Mindezek ellenére a Nép Ügyvédjéhez benyújtott petíciók száma évek óta stabil. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy sokan bíznak a rendszerben, hanem inkább azt, hogy akik mégis hivatalos úton próbálnak megoldást találni, azok célzottabban, tudatosabban teszik ezt. Leginkább akkor fordulnak hozzánk, ha egyéni ügyük elakad, vagy rendszerszintű problémát látnak. A közösségi média lehetőséget ad a véleménynyilvánításra, de önmagában nem old meg semmit.
– Miközben tavaly több mint 3600 esetben hivatalból indított vizsgálatot az intézmény, számos kritika éri az ombudsmant amiatt, hogy különböző hangzatos ügyekben – például a kormány megszorításait összegző úgynevezett salátarendelet kapcsán – nem lép, nem fordul alkotmánybírósághoz. Hogyan döntenek arról, miből lesz ügy, eljárás, vizsgálat, jogorvoslatkérés, és miből nem?
– A köztudatban elterjedt nézet szerint a Nép Ügyvédjének fő feladata az, hogy vitatható törvények esetén az alkotmánybírósághoz forduljon. Bár ez része a munkánknak, valójában csupán egy kis szeletét képezi tevékenységünknek. A valóság azonban az, hogy munkánk túlnyomó része teljesen más területekre összpontosul.
A legtöbb eset, amivel foglalkozunk, hétköznapi jogsérelmekről szól – olyan problémákról, amelyek egy-egy embert vagy egy közösséget érintenek. Ha valaki jogsértést tapasztal, legyen szó elakadt ügyintézésről vagy egy rendszerszintű problémáról, vizsgálatot indíthatunk, hogy párbeszédet kezdeményezzünk a hatóságokkal és megoldást találjunk. Ezeket az eljárásokat mi, helyettesek javasoljuk.
Például, ha felhívják a figyelmünket arra, hogy egy településen az önkormányzat nem újítja fel az iskolát vagy egy állami intézmény rendszeresen figyelmen kívül hagyja az állampolgári kérelmeket, mi kivizsgáljuk az ügyet, és felszólítjuk az illetékes hatóságokat a megoldásra. Ilyen esetekben közvetlen kapcsolatban vagyunk az érintettekkel, és sokszor már az is segít, ha az adott intézmény érzi, hogy van, aki számon kéri rajta a jogszabályok betartását.
Ezzel szemben az alkotmányossági vizsgálat kizárólag törvényekre vonatkozik, és csak bizonyos feltételek mellett kérhető – ráadásul erről kizárólag a Nép Ügyvédje dönthet.
– Az ombudsman, azaz az alapvető jogok biztosának hivatala független intézményként képviseli, védi az állampolgárok jogait az állami szervekkel, hatóságokkal szemben, egyfajta konfliktuskezelő szerepben lép fel még az esetleges pereskedés előtt, a szankcionálás nem áll hatáskörében. Melyek azok a leghangzatosabb ügyek, amelyekre megnyugtató megoldást találtak tavaly. Vannak olyan sikertörténetek, amelyek tovább növelhetik a Nép Ügyvédje intézményével szemben táplált bizalmat?
– Nagyon sok ügyben tudtunk segíteni. Naponta oldunk meg olyan problémákat, amelyek az emberek számára hosszú évek óta tartó bosszúságot jelentenek.
A Gyerek Ügyvédje nevű részlegünk pedig azon dolgozik, hogy a gyerekek jogai ne sérüljenek, sok esetben nehéz szociális helyzetben levő gyerekek számára szerzik meg azokat a juttatásokat és támogatásokat, amelyekre törvény szerint joguk van. Az ilyen mindennapi ügyek teszik ki a munkánk 95 százalékát, még ha ezek nem is mindig kerülnek a hírekbe.
A COVID idején rengeteg család került kétségbeejtő helyzetbe, mert a kórházak nem adtak ki semmilyen információt a betegek állapotáról a hozzátartozóknak. Hiába próbálták elérni az orvosokat vagy a nővéreket, gyakran senki sem mondott semmit, ami hatalmas bizonytalanságot és szenvedést okozott. Sikerült elérnünk, hogy a szabályokat módosítsák, és végre egyértelművé vált, kinek kell kiadni a betegek egészségügyi adatait. A kormány rendeletben is elismerte, hogy a változtatás a Nép Ügyvédjének javaslata nyomán történt, így ma már a hozzátartozók jogosultak információt kapni szeretteikről.
Egy másik fontos ügy tavaly az úgynevezett off-label kezelésekről szólt. Ezek olyan gyógyszerek, amelyeket eredetileg nem arra a betegségre engedélyeztek, amelyben a betegeknek szükségük lenne rájuk, mégis sok esetben ez az egyetlen esélyük a gyógyulásra.
Ezért fordultunk a miniszterelnökhöz, hogy lehetővé váljon ezeknek a kezeléseknek a finanszírozása. Meggyőződésünk, hogy az egészségügy középpontjában az embernek, a betegnek kell állnia – nem pedig egy merev szabályozásnak, amely kizárólag a betegségek alapján határozza meg a gyógyszerek elérhetőségét. A jogszabály-módosítás folyamata már elindult, és bízunk benne, hogy hamarosan valódi segítséget nyújt azoknak, akiknek ezekre a kezelésekre szükségük van.
Az ombudsman hivatala független intézményként képviseli, védi az állampolgárok jogait az állami szervekkel, hatóságokkal szemben (képünk illusztráció)
Fotó: Pexels.com
– Az intézmény tavalyi tevékenységi mérlegének ismertetésén elhangzott, hogy az ombudsmanhoz 2024-ben benyújtott petíciók nagy részében az életszínvonallal, az oktatási és az egészségügyi rendszerrel, illetve a tulajdonjogaik elismerésével kapcsolatos panaszaikat fogalmazták meg a polgárok. De mi a helyzet a kisebbségi, azon belül is a romániai magyarságot érintő ügyekkel: voltak ilyen jellegű petíciók, indultak eljárások, születtek megoldások? Találkoztak magyar nyelven benyújtott petícióval?
– Sok panasz érkezik a magyar közösségektől és a magyarlakta térségekből, ezek többsége azonban nem a kisebbségi jogok sérelméről, hanem a közigazgatás hiányosságairól szól. Ritkán találkozunk olyan beadványokkal, amelyek kifejezetten etnikai diszkriminációra utalnának.
Ugyanakkor időről időre előfordulnak olyan esetek, amelyek rávilágítanak arra, hogy a kisebbségi jogok érvényesítése még mindig nem teljesen problémamentes. Kaptunk már panaszt azzal kapcsolatban, hogy az állami intézmények nem tették lehetővé a magyar nyelvű kommunikációt olyan településeken, ahol ez kötelező lett volna. Ilyenkor ajánlásokat fogalmaztunk meg és sikerült elérni például azt is, hogy egy település honlapját magyar nyelvre is lefordították.
Volt olyan eset is, amikor a magyar anyanyelvű panaszostól megtagadták az anyanyelvű vallásgyakorlást a fegyházban. Természetesen itt is felvettük a kapcsolatot a büntetés-végrehajtó intézettel. Ezek mind olyan kérdések, amelyekkel azonnal foglalkozunk.
Irodáinkban dolgoznak magyarul beszélő kollégák, így a beadványokat nemcsak fogadjuk, hanem a válaszokat is magyar nyelven küldjük vissza. Emellett a marosvásárhelyi, brassói és nagyváradi területi irodáinkban lehetőség van személyes meghallgatásra is magyar nyelven.
– A Nép Ügyvédje számos területi kirendeltséget működtet. Az átlaghoz képest hogyan „teljesítenek” az erdélyi, azon belül is a magyarlakta vidékeket lefedő irodák a beérkező panaszok mennyiségét, illetve az elindított vizsgálatok számát illetően? Van olyan panaszterület, ami tipikusan erdélyi?
– Erdélyben a panaszok többsége az ország más részein is tapasztalt problémákhoz hasonló, de vannak sajátos ügyek is. A nyelvi jogok érvényesítése továbbra is érzékeny téma, különösen a közigazgatásban és az egészségügyben, ahol időnként nehézségek adódnak a magyar nyelvű ügyintézéssel.
A tulajdonjogi kérdések terén az erdélyi telekelési rendszer történelmileg kedvezőbb helyzetet teremtett, de sajnos a kárpótlási folyamat továbbra is elhúzódik. Helyenként a kétnyelvű feliratok használata is viták tárgya, az elmúlt években néhány magyarellenes falfirka esetében is fel kellett lépnünk, de összességében ezen a téren is történt előrelépés. A közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési problémák szintén gyakoriak, különösen a nagyvárosok esetében. Szintén tipikusan erdélyi ügy a medvekérdés is, amellyel 2018 óta folyamatosan foglalkozunk.
Molnár Zsolt Renate Weber ombudsman társaságában
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
– Renate Weber ombudsman egyetlen magyar helyetteseként dolgozik, de a hivatalban 2018-ban, még a jelenlegi Nép Ügyvédjének elődje, Victor Ciorbea mandátuma alatt kezdte meg munkáját. Az azóta eltelt csaknem hét év alatt melyek voltak a leghajmeresztőbb ügyei? Van olyan panasz, amelynek orvoslására személyesen is büszke?
– Itt kiemelném azt az összehangolt együttműködést, amit a PISA tesztek kapcsán sikerült elérni. Felmerült egy javaslat a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársai, Kiss Tamás és Toró Tibor részéről, hogy a PISA tesztek esetében szükség lenne egy magyar almintára, amely által árnyaltabb képet lehetne kapni a magyar nyelvű oktatás jellemzőiről. A kezdeményezést tolmácsoltam az oktatási minisztérium felé, és a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárral, Kallós Zoltánnal közösen
Ez az elemzés utólag el is készült és számos tanulságos következtetést fogalmazott meg.
Azt is kiemelkedő eredménynek tekintem, hogy sikerült kiiktatni a méltánytalan gyakorlatot, amely által egyes megyei nyugdíjpénztárak helytelenül számolták ki a magyar újságírók nyugdíját. Hivatali eljárásban elértem, hogy az Országos Nyugdíjpénztár arra utasította a megyei kirendeltségeket, hogy járjanak el törvényesen. És azóta ezzel kapcsolatban nem is érkezett több panasz.
Jelenleg sajnos egyre több esetben kell fellépni a gyűlöletbeszéd és legionárius jelképek használata ellen, és pillanatnyilag két eljárás is folyamatban van ebben a témában. Az utóbbi években egyre inkább látszik, hogy a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd közötti határvonal egyre elmosódottabbá válik. És ez aggasztó.
Bár mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, ez nem jelent korlátlan szabadságot. A szólásszabadságnak határai vannak, és aki ezeket átlépi – például gyűlöletkeltéssel, rágalmazással vagy uszítással –, annak jogi következményekkel kell számolnia.
Az államnak pedig kötelessége megóvni állampolgárait a gyűlöletbeszédtől és felelősségre vonni azokat, akik nyilvánosan uszítanak. Éppen ezért az elmúlt években kiemelt figyelmet szenteltem a gyűlöletbeszéd kérdéskörének, és hogy a hatóságok megfelelően reagáljanak, ha a szólásszabadság „védelme” alatt gyűlöletkeltés történik.
Aktívan részt vettem Románia antiszemitizmus, idegengyűlölet, szélsőségesség és gyűlöletbeszéd elleni stratégiájának kidolgozásában és végrehajtásában. 2020 óta dolgozom ezen a területen, és sikerült elérni, hogy az országos stratégia már szélesebb spektrumot ölel fel, több hatóság is részt vesz benne, és több munkacsoport dolgozik olyan területeken, mint a büntetőjogi intézkedések alkalmazása, vagy a sportrendezvényekkel kapcsolatos problémák kezelése. Ez egy összetett, folyamatosan bővülő tevékenység, amit a román kormány felügyel, és a Nép Ügyvédje hivatala is aktívan képvisel.
– Renate Weber ötéves mandátuma még tavaly júniusban lejárt, ellenzéki politikusok pedig törvénytelennek tartják, hogy az azóta eltelt csaknem nyolc hónap alatt a parlament nem hosszabbította meg mandátumát, illetve mást sem nevezett ki helyette. Milyen mértékben érinti az Ön tisztségét, munkáját ez a bizonytalanság?
– A helyetteseket a Nép Ügyvédje javaslatára a parlament nevezi ki, de a mandátumunk nem függ össze közvetlenül a hivatal vezetőjének mandátumával, így ez nem befolyásolja a munkánkat. Az intézmény stabil működése érdekében a törvény azt is biztosítja, hogy bármi történjék is a hivatal vezetőjével, a hat helyettes egyikének át kell tudnia venni a hivatal irányítását, amíg az új nép ügyvédjét nem nevezik ki. Mivel a törvényes keret lehetővé teszi, hogy az aktuális nép ügyvédje hivatalban maradjon, amíg az új hivatalba nem lép, a jelenlegi helyzet nem befolyásolja a hivatal működését – minden folyamat továbbra is zajlik.
A 41 éves Molnár Zsolt 2012 és 2016 között az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselőjeként tevékenykedett, 2017-től miniszterelnöki tanácsadóként dolgozott, 2018 áprilisától ombudsmanhelyettes. Jelenlegi munkaköre az általános emberi jogok, a nemi esélyegyenlőség, a kisebbségi jogok és a vallási jogok területét fedi le. Emellett a következő alapjogokkal is Molnár Zsolt foglalkozik az ombudsmani hivatalban:
Az ombudsmanhoz 2024-ben benyújtott petíciók nagy részében az életszínvonallal, az oktatási és az egészségügyi rendszerrel, illetve a tulajdonjogaik elismerésével kapcsolatos panaszaikat fogalmazták meg a polgárok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három bukaresti család került a Brassó megyei Kőhalom (Rupea) kórházába, miután egy Hargita megyei étteremben ettek. A homoródfürdői vendéglő működését ideiglenesen felfüggesztették.
Testvérkegyhellyé vált Csíksomlyó és a Baranya megyei Máriagyűd. Az együttműködési dokumentumot vasárnap írták alá a magyarországi kegyhelyen.
Míg régen a taplótáska egy divatos kiegészítő volt, ma már sokan azt sem tudják, mi az a toplászat vagy taplászat.
A Brassó megyei csendőrség munkatársai mentettek meg egy őzet, amelyet gazdátlan kutyák sebesítettek meg a hegyvidéken.
Hagyományos, jelmezes farsangi mulatságot szerveztek Kézdivásárhely főterén szombaton.
A bűncselekmények áldozatainak világnapján büntetőjogászt, pszichológust, szociális és gyerekvédelmi szakembert kérdeztünk arról, milyen jogaik vannak és hova fordulhatnak segítségért azok, akik erőszakos cselekedetek elszenvedői.
Műemlékké nyilvánítják és felújítják a nagyváradi zsidóság elhurcolását naplójában dokumentáló holokausztáldozat zsidó gyereklány, Heyman Éva szülőházát Nagyváradon.
Hiába lépett be január elsejétől Románia is az Európai Unió belső határőrizet nélküli, schengeni övezetébe, a vonattal utazóknak továbbra is várakozniuk kell a román–magyar (és a román–bolgár) vasúti határátkelőhelyeken.
A legfelsőbb bíróság pénteki jogerős döntése értelmében szabadlábra helyezik az aradi robbantásos merényletben meggyilkolt üzletember lányát, Laura Bîlceát.
Az előírt létszám felével működött tavaly az Arad Megyei Törvényszék ügyészsége, a vádhatóság mégis több ügyben terjesztett elő vádemelési javaslatot, mint egy évvel korábban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!