Fotó: Agerpres
A helyi Piac- és Közterület-fenntartó Vállalat Sepsiszentgyörgyről kért segítséget ahhoz, hogy a város legalább egy piacán gombaszakértő teljesíthessen szolgálatot. A vállalat műszaki igazgatója, Bimbó-Szuhai Tibor a Krónikának elmondta: hamarosan aláírnak egy partneri szerződést a sepsiszentgyörgyi székhelyű László Kálmán Gombászegyesülettel, amelynek váradi tagjai is vannak, így remélhetőleg már ezen a hétvégén ingyenesen vizsgálja majd egy hozzáértő a vár melletti Nagypiacon vásárolt gombaféléket. A szakértő péntek és szombat délelőttönként dolgozik majd a piacon.
Az igazgató szerint a vállalat vigyáz arra, hogy feketén senki ne árulhasson, a portéka minőségét az áruba bocsátás előtt azonban nem ellenőrizheti. Ha a szerződést nyélbe ütik, a vásárlók a már megvásárolt gombával kereshetik fel a szakértőt, aki ingyenesen tanácsot ad a fogyaszthatóságot illetően. Bimbó-Szuhai arról is tud, hogy többen illegálisan próbálnak frissen szedett gombát árulni a standok mellett, de az időnkénti ellenőrzéseken kívül ez ellen sem sokat tehetnek, holott tudják, hogy veszélyforrást jelent a bevizsgálatlanul áruba bocsátott gomba.
Bár Nagyváradon sem idén, sem tavaly nem történt halálos kimenetelű gombamérgezés, az igazgató úgy véli, fontos, hogy a vásárló bízhasson benne: nem forog veszélyben az egészsége, ha piacon vásárolt gombát szeretne enni.
A sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület kezdeményezésére már 2006 februárjában megjelent a gombásztörvény, mely szerint minden eladásra szánt erdei gombát kötelező lenne bevizsgáltatni. A jogszabályt azonban azóta sem alkalmazzák, nem is jelentek meg módszertani rendeletek. Pedig sokkal kevesebb pénzébe kerülne az államnak a tanfolyamok finanszírozása, a gombaellenőrök kifizetése, mint amennyit a gombamérgezések kezelésére költ – mondta a Krónikának Zsigmond Győző, az egyesület elnöke. Ennek ellenére eddig csak Sepsiszentgyörgyön működik szervezett módon gombabevizsgálás, az egyesület szakemberei – az önkormányzattal és a piacgondnoksággal kötött szerződés alapján – a központi piacon ingyen bevizsgálják a begyűjtött gombát, és szaktanácsadással várják a műkedvelő gombászokat. Kézdivásárhelyen egy tanfolyamot végzett szakember saját kerékpárüzletében ellenőrzi a gombákat.
Utcára kerültek. Több városban kitiltották a piacokról a gombaárusokat. Fotó: Agerpres |
Bár évek óta szervezetten zajlik a gombabevizsgálás, az árusokat mégis kitiltották a központi piacról. A közeli falvakból bejáró árusokra sok volt a panasz: erőszakosan kínálták portékájukat, és gyerekeik kitartóan koldultak. Antal Árpád polgármester elmondta, tudja, hogy a szegény családoknak fontos bevételi forrás a gombaszedés és -árulás, de nem volt más választásuk. A gombászegyesület képviselői is sajnálják, hogy a gombaárusok eltűntek a piacról, hiszen gyönyörű róka-, keserűgomba- és vargányahalmokkal színesítették a kínálatot. A szakértők szerint azok, akik eladásra szedik, általában jól ismerik a gombát, de azért ezt is be lehet vizsgáltatni.
Zsigmond Győző arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb halálos mérgezést nem a könnyen felismerhető piros-fehér pettyes légyölő galóca okozza, hanem a gyilkos galóca, amely késő őszig megterem: a bocskoros, galléros, fehér húsú gomba könynyen összetéveszthető az ehető galócákkal, a fiatal csiperkével és a pöfeteggel. A szakember szerint fontos lenne, hogy a gyilkos galóca fényképét minél több helyen kifüggesszék, és az iskolában is tanítani kellene a felismerését. Gyakori tévedés, hogy a közkedvelt, borsgombának is nevezett ehető pirulógalóca helyett a súlyos mérgezést okozó párducgalócát szedik le. A szakember azt is elmondta, tévhit, hogy a mérgező gomba mérgét az eső rámossa a mellette levő ehetőre.
Szatmárnémetiben egyetlen piacon sem vizsgálják meg a gombát. A piacfelügyelőség egyelőre nem tervezi a gombavizsgáló pont létrehozását, mivel kevés a szakember, és a szakképesítést csak speciális központokban lehet megszerezni. A felügyelet munkatársa úgy tudja, hogy a város piacain nincsenek gombaárusok. Itt ugyanis csak termelői engedéllyel rendelkező cégek árusíthatnak gombát, a mezőn és az erdőben szedett gombákat szigorúan tilos eladásra kínálni a piacok területén.
Ha a megyeközpont valamelyik eladóhelyén jelentkezik egy árus, hogy asztalt béreljen gomba eladására, a piac gondnoka köteles elkérni a termelői igazolványát, miszerint az illető gombafajtákat ellenőrzött körülmények között termesztették. Az engedély kiváltásához az árusnak rendelkeznie kell az élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és egészségügyi hatóságok engedélyével, ellenkező esetben megtagadják tőle az árusításhoz való jogot.
Kiss Ferenc gombaszakértő szerint a szatmári piacokon nem veszélyes gombát vásárolni, mivel azok kínálják portékájukat, akik meg tudják különböztetni az ehető fajokat mérgező társaiktól. Mivel számukra ez bevételi forrás, nem ronthatják el üzletüket, tette hozzá. A szakértő úgy véli, a gombamérgezéses esetek többsége nem a piacokon árusított gombáktól következik be, hanem azok a személyek felelősek érte, akik kellő elméleti és tapasztalati ismeretek nélkül indulnak el gombászni.
Udvarhelyen és környékén is ritkán látni a piacon gombaárusokat, viszont annál többel találkozhatunk az utak mentén. A vásárlókat nem igazán érdekli, hogy az árus rendelkezik-e engedéllyel, de még ha lenne is nekik, az sem biztosíték arra, hogy a megvásárolt gomba valóban ehető, bevizsgálópontok ugyanis nincsenek. A gombák értékesítéséhez kötelező lenne az engedély kiváltása, ez azonban elég költséges. Hargita megyében ugyanis kizárólag Csíkszeredában, a megyei környezetvédelmi ügynökségen válthatnak ki engedélyt azok, akik gombaértékesítésre adják a fejüket.
„A környezetvédelmi minisztériumi rendelet alapján a magán- és jogi személyek kérelmező iratcsomójában szerepelnie kell környezeti hatástanulmánynak, amelyet szakintézmény készíthet el, szükséges az erdőtulajdonosok beleegyezését igazoló irat, ugyanakkor előzetesen meg kell határozni a begyűjtendő mennyiséget, különböző fajokra lebontva” – sorolta a Krónikának Both József, a környezetvédelmi ügynökség osztályvezetője. Mint mondta, ezek után nem csoda, hogy egyetlen magánszemély sem váltott ki idén ilyen típusú engedélyt.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Mága Zoltán magyarországi hegedűművész 24 tonna segélyt adományozott szombaton a háromszéki Nagyborosnyón élő árvízkárosult családoknak.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.
Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.
Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.