Nem tudnak egyezségre jutni a polgármesterek a kistérségi szövetségeket ügyében
Háromszék: problémás társulások
A polgármesterek érdektelensége és nézeteltérései miatt nem sikerül kistérségi társulásokat alapítani Háromszéken. Az elöljárók ugyanis nem tudnak megegyezni abban, hogy mely községek alkossanak egy-egy kistérségi társulást. A Kovászna megyei önkormányzat szakemberei több változatot is kidolgoztak, figyelembe véve a községek gazdasági és társadalmi mutatóit, valamint közös adottságait, hogy dinamikus, eredményesen pályázó társulások jöjjenek létre. A tervek szerint a megyében 10–12 mikrorégiót alakítanának, azt azonban a polgármestereknek kell eldönteniük, hogy mely településekkel kívánnak szövetkezni. Demeter János Kovászna megyei tanácselnök közölte, mindeddig csupán a Barót környéki települések határoztak kistérségi társulás alapításáról.
2006. október 17., 00:002006. október 17., 00:00
Emellett még Gelence, Zabola és Szentkatolna, illetve Torja, Csernáton, Dálnok és Maksa polgármesterei mutatnak hajlandóságot az együttmûködésre. Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere elmondta, a felszólítás után azonnal elkezdett szervezkedni. A mikóújfalusi, sepsibükszádi, bodoki és gidófalvi elöljárók megállapodtak abban, hogy mihamarabb aláírják a helyi tanácsok határozatait azért, hogy az év végéig létrejöhessen a társulás. Nyáguly szerint eddig azért nem történt elõrelépés, mert a megyei tanács azt ajánlotta, hogy minden Olt menti település tömörüljön egy nagy társulásba. „Ebben viszont túl sokan lettünk volna, nehéz lenne együtt dolgozni, ezért néhányan úgy döntöttünk, hogy megalakítunk egy kisebb társulást” – számolt be a polgármester. Egyes elöljáróknak már sikerült megegyezniük, ám nem szeretnének még egy települést befogadni a társulásba. Ilyen helyzetben van például Nagyborosnyó, amellyel egyetlen környékbeli település sem kíván társulni. Bartha László polgármester kifejtette, tárgyalásokat folytatnak Zágonnal és Barátossal, ám egyelõre egyetlen település elöljárójával sem sikerült megegyezniük. A kistérségi társulások megalapításának elsõ lépése, hogy a helyi tanácsok határozatban megbízzák a polgármestert, hogy képviselje az önkormányzatot a társulás alakuló ülésén. Amennyiben sikerült megegyezni a társulás összetételét illetõen, megtartják az alakuló közgyûlést, újabb tanácsi határozatot fogadnak el, és elindítják a törvényszéki bejegyzést. Ha az év végéig sikerül megalakítani a kistérségi társulásokat, a tervek szerint 2007 elsõ negyedévében magyarországi továbbképzõ tanfolyamra küldenének mintegy 40 mikrorégiós menedzsert. Demeter János szerint a községek elöljárói határozatlanok, nem döntötték el, kivel szövetkezzenek. „Az idõ a polgármesterek ellen dolgozik: a mikrorégiós társulásokat az ország európai uniós csatlakozása elõtt létre kellene hozni, hogy jövõ év elején már pályázni lehessen az uniós támogatásokra. A kistérségi társulások révén a települések közösen hozhatnának létre közszállítási, köztisztasági, közvilágítási és ivóvíz-szolgáltató céget, mûködtethetnének öregotthonokat, illetve alkalmazhatnának építészszakembereket” – sorolta a tanácselnök. A háromszéki polgármesterek hétfõi találkozóján Demeter kijelentette, nem erõlteti tovább a társulások létrehozását. „Az elöljáróknak kell végre megérteniük, hogy a társulások településeik javát szolgálnák” – fogalmazott a tanácselnök.
Az RMDSZ átalakítaná a székelyföldi fejlesztési régiókat Együttmûködési szerzõdést írtak alá az Európai Régiók Szövetsége és az Árkosi Európai Uniós Képzõközpont képviselõi, amelynek értelmében februárban brüsszeli fejlesztési szakértõk látogatnak Háromszékre. Az elmúlt héten ugyanis népes háromszéki delegáció vett részt Brüsszelben a Régiók és városok európai hete elnevezésû rendezvénysorozaton, ahol megállapodás született a két intézmény között. A brüsszeli szakértõk fejlesztési régiómodellekrõl tartanak elõadásokat az ország különbözõ részeibõl érkezõ érdeklõdõknek. Decemberben Danuta Hubnerrel, az Európai Unió régiókért felelõs biztosával találkoznak a Kovászna megyei önkormányzati képviselõk, akik ismertetik az RMDSZ elképzeléseit a jelenlegi fejlesztési régiók átalakításáról. Demeter János Kovászna megyei tanácselnök kifejtette, az átszervezésre azért van szükség, mert kisebb fejlesztési régiók kialakításával hatékonyabban pályázhatnának uniós támogatásokra. Az RMDSZ elképzelése szerint többek között Kovászna, Hargita és Maros megyében kellene önálló régiókat kialakítani. „Nem egyszerû ezek kivitelezése, de van rá mód. Az Európai Bizottsághoz már több tagország nyújtott be kéréseket a jelenlegi fejlesztési régiók átszervezésére” – magyarázta Demeter. Hozzáfûzte, felvették a kapcsolatot a brüsszeli magyarok szövetségének képviselõivel is, akiktõl azt kérték, járjanak közben annak érdekében, hogy brüsszeli befektetõk cégeket alapítsanak Háromszéken. Az elkövetkezõ napokban a Kovászna Megyei Tanács tájékoztató anyagot küld Brüsszelbe, amelyben ismerteti a megye befektetési lehetõségeit
Novemberben megalakul a Székelyföldi Önkormányzati Társulás Elkészült a Székelyföldi Önkormányzati Társulás statútuma, legkésõbb jövõ hónap közepéig pedig megszervezik az alakuló közgyûlést is – mondta el lapunknak Demeter János. A Kovászna Megyei Tanács elnöke közölte, az RMDSZ ügyvezetõ elnöksége õt kérte fel arra, hogy készítse el a statútum tervezetét. „A tervezetet elküldtük minden érintett Kovászna, Hargita és Maros megyei polgármesternek. Levelet is mellékeltünk, amelyben arra szólítjuk fel az elöljárókat, hogy tanulmányozzák a statútumot, és észrevételeiket még ezen a héten jelezzék” – számolt be Demeter János. A következõ lépés, hogy a közel 200 székelyföldi település önkormányzata minél hamarább felhatalmazza a polgármestereket, hogy vegyenek részt a társulás alakuló közgyûlésén. A helyszínrõl és idõpontról hamarosan döntenek, Demeter reményei szerint legkésõbb november közepéig megtartják a gyûlést. Az ülésen minden érintett település egyszerre csatlakozik az önkormányzati társuláshoz.
--------
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A máramarosszigeti római katolikus plébánia és a városi kórház együttműködésének köszönhetően szentmiséket tartanak minden hónapban az egészségügyi intézményben – közölte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.
Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.
A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei tanfelügyelőség hétfőtől elrendelte a jelenléti oktatás felfüggesztését Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután és Vámosgálfalván.