Nem pénzbeli, hanem másfajta gazdagságot ad a lelkészi hivatás – Kovács Sándor rektor a jubiláló protestáns teológiai intézetről

Decemberben ünnepelték a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet létrehozásának 75. évfordulóját •  Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület

Decemberben ünnepelték a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet létrehozásának 75. évfordulóját

Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület

Bár 75 éve állami parancsra hozták létre a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetet, a református, unitárius és evangélikus lelkészek képzését végző intézmény „kényszerházassága” sikertörténetnek bizonyult. A lelkészképzés múltjáról, jelenéről, perspektíváiról, a hallgatók számának alakulásáról, a hivatás „elnőiesedéséről” Kovács Sándor egyetemi tanárt, az intézet rektorát kérdeztük.

Kiss Judit

2023. december 27., 09:192023. december 27., 09:19

– Decemberben ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. Amint a jubileumi ünnepségen elhangzott, bár nem volt könnyű a 75 év, mégis sikertörténetként értékelhető, annak ellenére, hogy úgy jött létre, hogy a kommunista hatalom bekényszerítette a három felekezetet – református, unitárius és evangélikus – egyazon tanintézet keretei közé.

–   1948-ban valóban állami parancsra született meg az Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet. Ez az állami intézkedés nemcsak a protestáns lelkészképzést változtatta meg, hanem minden felekezetre vonatkozott, az ortodox egyházra is. Bár ők nem kerültek jelentős lépéshátrányba, hiszen többségiek, a törvény értelmében csak három egyetemi fokú intézményt tarthattak fenn: Bukarestben, Szebenben és Kolozsváron. Ebben a kontextusban kell látni a közös protestáns teológia létrejöttét. Amikor 1948-ban létrehozták az Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézetet, mind a diáklélekszámot, mind a tanárok számát tekintve mi voltunk a második legnagyobb egyetemi fokú intézet: 23 tanár tanított, négy karon összesen 185 hallgatót: 138 református, 24 evangélikus (ebből 4 magyar 20 német anyanyelvű) és 23 unitárius. A mi intézetünkben tanultak a német anyanyelvű ágostai hitvallású evangélikusok is. Ők 1955-ben „hazaköltöztek” Szebenbe, de egészen 2006-ig, amíg beolvadtak a szebeni Lucian Blaga Tudományegyetembe a Protestáns Teológiai Intézethez tartoztak. A 75 éves történet része az is, hogy az intézet nagyváradi kihelyezett karaként alakult meg a Sulyok István Református Főiskola a Partiumi Keresztyén Egyetem jogelődje, és a kolozsvári Református Tanárképző Kar, amelyek aztán külön intézményekké váltak.

Kovács Sándor unitárius lelkész, egyetemi oktató, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora az évforduló ünneplésén •  Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület Galéria

Kovács Sándor unitárius lelkész, egyetemi oktató, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora az évforduló ünneplésén

Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület

– Ennek a háromnegyed évszázadnak nyilván vannak csúcspontjai és mélypontjai is. Melyek voltak azok?

– Alaposabban vizsgáltam a diáklétszám alakulását, a diákok származását, az érdekelt elsősorban, milyen társadalmi osztályból került ki a hallgatók többsége. Talán meglepő, de az 1950-es években, amikor legjobban tombolt az osztályharc Romániában, nagyon magas volt a Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak száma.

Persze ez a kommunizmus elleni csendes lázadásnak is tekinthető, de annak is, hogy a papi pálya valamiképpen kényszerpálya volt.

Az ötvenes évek elején, közepén van egy társadalmi réteg, amelynek a gyermekei nem tanulhattak máshol: itt a kulákokra kell elsősorban gondolni, és a lelkészek gyermekeire. És van egy szegény réteg, akik a társadalmi felemelkedés reményében iratkoznak be a teológiára.

1948 óta képeznek református, evangélikus, unitárius lelkészeket a kolozsvári intézetben •  Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület Galéria

1948 óta képeznek református, evangélikus, unitárius lelkészeket a kolozsvári intézetben

Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület

– És hogyan alakult a hallgatók száma?

– Ha teljes egészében nézzük ezt az időintervallumot 1948-tól 2024-ig, akkor az első évre beiratkozó hallgatók száma az 1990-1991-es tanévben éri el a csúcsot, de ez már egy másik korszak. A közös intézet életében az 1959-es tanév jelenti az első fordulópontot, ekkor kezdődik a létszám drasztikus csökkenése is. 1959-ig a Kultuszminisztérium engedélyezte a felekezeteknek, hogy a szolgálatban levő lelkészek számának 4 százalékát sikeres értettségi és felvételi után beírhassák az első évre. Ez körülbelül 40-45-ös létszámot jelentett. Az 1956-os forradalom megtorlása miatt aztán nagyon lecsökkent a hallgatók létszáma.

A letartóztatások a megfélemlítések következményeként a mélypontot az 1960-61-es és az ezt követő tanévek jelentették.

Az 1970-es évekre javult a helyzet, hogy aztán 1979 után a numerus clausus miatt csak korlátozott számú diákot lehetett beiskolázni. Az 1980-as éveket úgy kell elképzelni, hogy az erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület legjobb esetben is legtöbb 12 diákot vehetett fel az első évre, az unitáriusok két hallgatót, az evangélikusok egyet vagy nagyon ritkán kettőt. Ez elképzelhetetlenül alacsony létszám volt az akkori magyar ajkú protestáns lakossághoz viszonyítva. Jelenleg évente 20-25 elsőéves iratkozik be az intézetbe, sajnálatos, hogy a népesség is apadt.

– A különböző felekezetek alkotta intézet egyébként nem egyazon épületben működött.

– 1948-ban a teológia épületében a református fakultás folytatta az 1895-től Kolozsvárott megkezdett munkáját. Itt evangélikus hallgatók is tanultak már 1948 előtt. Az unitáriusok teológiai akadémiája a Magyar utcában volt, tőlük nem messze az evangélikus püspökség, az evangélikus diákok egy része - szászok is – itt laktak. A felekezetek külön karokat alkottak egy-egy dékán vezetése alatt. A forradalom leverése után 1959-ben létrehozták az Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézetet,

és mindenki egy tető alá került. Egyszerűbb volt így az állandó hatósági ellenőrizés és zaklatás. A kommunista államhatalom bevallott célja volt a lelkészek körének a szűkítése.

Egyébként a cél, amint az ünnepségen Adorjáni Dezső evangélikus püspök is említette, az volt, hogy a diáklétszám állandó csökkentésével megszüntetik vagy legalábbis ellehetetlenítik a lelkészképzést. Ennek ellenére az 1980-as években óriási volt a túljelentkezés, olyan is volt – akárcsak a bölcsészkaron meg a színin – hogy több mint tíz fiatal jelentkezett egy helyre.

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet épülete madártávlatból •  Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület Galéria

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet épülete madártávlatból

Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület

– Tehát az intézet egyfajta „kényszerházasság” volt a különböző felekezetek között, illetve hit- és sorsközösség. Mik ennek az együttlétnek a pozitív hozadékai?

– Erdélyi sajátosság a tolerancia. Ez nálunk másként működik, mint mondjuk Magyarországon vagy Európa más részein, hiszen itt a felekezetek együttélésének és a toleranciának egészen mély, évszázadokig visszanyúló történelmi gyökerei vannak. A felekezetek folyamatosan együttműködnek, Erdélyben 1920 óta felekezetközi tanács működik, ahol a történelmi egyházak vezetői közösen döntöttek a kisebbséget érintő legjelentősebb kérdésekről. A kommunista hatalom részéről érkező retorziók ugyanúgy érintették mindegyik felekezetet és a közös sors összekovácsolta közösségeinket. Az ünnepségen anélkül hogy összebeszéltünk volna Kató Béla püspök úrral az 1Móz 50,20-at idéztük:

„Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa.”

A püspök úr beszédéből érdemes felidézni a következő mondatot: „A hatalom azonban nem számolt egy nagyon fontos, erdélyi történelmi ténnyel: hogy itt a tordai ediktum szellemében, akármilyen különbözőségek is voltak a különb felekezetek között, a közös ellenséggel szemben mindig együtt tudtak harcolni. Így a kisebbségi sors egybekovácsolta a különböző felekezeteket, és ennek a megtestesítője a közös intézet lett.” (gyébként az ünnepségen elhangzott beszédek elolvashatók az Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet honlapján: https://proteo.hu/hu/hirek/12882 – szerk. megj.)

– Tehát a további működés is csak ebben a formában képzelhető el?

– Az intézetet fenntartó egyházak püspökei 1990 után ezt kinyilvánították. 1990 után lehetőség lett volna különválni, de akkor a magyar püspökök azt mondták, hogy ezt a közös intézetet kívánják fenntartani. Csak intézetünk szebeni kara olvadt be a Lucian Blaga állami egyetembe.

Az igazság az, hogy az intézet fenntartása hatalmas anyagi áldozatot jelent az egyházaknak, és ezt nem tudjuk eleget és elégszer megköszönni híveinknek.

Intézetünket az alapító egyházak, a három protestáns felekezet tartja fenn. 2012 óta Nemzetstratégiai Intézetként tartanak számon,

tehát jelentős magyar kormánytámogatást kapunk, ezért nagyon hálásak vagyunk. A román vallásügyi minisztérium is hozzájárul az intézet alkalmazottainak fizetéséhez. A felsorolt forrásokból tudjuk fenntartani az intézetet, az oktatás ugyanis tandíjmentes.

A teológiai  intézetben jelenleg összesen százhuszonkilenc hallgató tanul a hat évfolyamon. •  Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület Galéria

A teológiai intézetben jelenleg összesen százhuszonkilenc hallgató tanul a hat évfolyamon.

Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület

– Az oktatás során átjárás van a különböző felekezetek, oktatók, tantárgyak között?

– A felekezetek közötti átjárás félreérthető, a diákokat közösen oktatjuk, de felekezeteink hitvallásai szerint. Képzésünk két ciklusra oszlik: a négyéves alapképzésre és a kétéves magiszteri képzésre. Jó reménységgel vagyunk affelől, hogy a 2024-2025-ös tanévben a doktorképzést is sikerül újraindítanunk. Ahhoz, hogy valaki lelkészi oklevelet szerezzen, el kell végezze mind az alap, mind pedig a magiszterképzést.

Az első négy év elméleti képzés, de természetesen gyakorlati tárgyakat is oktatunk, a hallgatók már másodévtől legációs szolgálatot és gyülekezeti gyakorlatot is végeznek.

Az utolsó, a hatodik év gyakorlati: a diákok mentorok mellett végeznek szolgálatot gyülekezeteinkben. A felekezetek közötti átjárhatóság a közös tárgyakra értendő, ilyenek: klasszikus nyelvek, héber-görög-latin, egyetemes egyháztörténet, filozófia, vallástörténet, vallásszociológia, ifjúságszociológia stb. A bibliai tárgyakat viszont külön tanulják, a hitvallási tárgyakat és a gyakorlati teológiát szintén. Egyébként ez egyik nagy áldása ennek a teológiának, hogy a jövendőbeli kollégák már itt megismerik egymást, tehát nem a való világban találkoznak először: református, unitárius, evangélikus lelkészjelöltek, és ez aztán nagyobb ívű együttműködésnek lehet az alapja.

1948-tól 2024-ig a Protestáns Teológiai Intézetbe összesen 3033-an iratkoztak be •  Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület Galéria

1948-tól 2024-ig a Protestáns Teológiai Intézetbe összesen 3033-an iratkoztak be

Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület

– Sok szó esik mostanában arról, hogy a humán szakok iránt egyre kevesebben érdeklődnek. Mi a helyzet a protestáns teológiára jelentkezők létszámának mostani alakulásával?

– Az biztos, hogy a jövőben több munkát és energiabefektetést fog igényelni a diáklétszám szinten tartása, mint eddig. Ebben a tanévben viszonylag jól állunk, az intézetben összesen százhuszonkilenc hallgató tanul a hat évfolyamon.

Most ez növekedésnek számít, hiszen a pandémia alatt, 2021-ben kevesebben voltak. Egyébként összesítés szerint 1948-tól 2024-ig a Protestáns Teológiai Intézetben összesen 3033-an iratkoztak be.

Ebből természetesen nem mindenki fejezte be a tanulmányait, de a nagy többségük lelkipásztorként szolgált és szolgál ma is gyülekezeteinkben.

– Más szakokon jellemző a lemorzsolódás, mi a helyzet a teológián?

– Viszonylag kevesen morzsolódnak le, és akik elvégzik a teológiát, azoknak 92 százaléka ezen a pályán helyezkedik el – ilyen adatokkal azért nem sok egyetem büszkélkedhet.

– És mi adja azt a bizonyos „szikrát”, hogy valaki lelkészi pályára lépjen?

– Ehhez a pályához mindenképp kell valamilyen elhivatás, valamiféle belső szikra, megérintettség. A teológia ma nem tartozik a „menő” egyetemek sorába, kicsit riasztóan hat az is, hogy azon kevés szakok egyike vagyunk, ahol felvételi vizsga van: és nem csak a tárgyi tudást vizsgáljuk meg, hanem igyekezünk a jelentkezők alkalmasságát is felmérni, ráadásul több szóbeli vizsgán is bizonyítani kell.

– Mostanában az egyetemi oktatók szóvá teszik, hogy az iskolából kikerülők felkészültsége kívánnivalót hagy maga után.

– A felkészültség milyensége és annak megítélése sokat változott a 2000-es évek elejéhez képest is. Mi magunk is meg kell tanuljuk, hogy miként lehet a ma nemzedékének a technológia minden áldását felhasználva úgy tanítani, hogy az eredményes és hasznos is legyen.

Nem azt mondom, hogy nem olvasnak a fiatalok, inkább azt, hogy másként olvasnak,

elképesztő gyorsasággal jutnak hozzá az információhoz és ez érthető, hiszen ők így szocializálódtak.

– A mesterséges intelligencia térhódítása korszakában felmerülhet az is,    hogy átalakítja-e ez a jelenség az oktatást? Mondjuk a teológia esetében, ha valaki azt kéri a mesterséges intelligenciától, hogy írjon egy prédikációt egy adott textusból kiindulva, pillanatok alatt megteszi.

– Valóban, a mesterséges intelligencia új feladatok elé fog állítani, és az oktatás során is sok etikai kérdést vet fel. Mi szerencsés helyzetben vagyunk ilyen tekintetben, mert viszonylag kevés a diákunk, és ismerjük őket.

A mesterséges intelligencia gyártotta anyagot egy szemináriumi dolgozatban ki tudom szűrni, ha ismerem a szerző felkészültségét, képességeit.

Ekkora diáklétszám mellett ez nem lehetetlen dolog. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia nem az ördögtől való, bátorítani kell diákjainkat ennek okos és etikus felhasználására.

– Azt említettük az imént, hogy a humán szakok iránt csökken az érdeklődés, de sok szó esik arról is – a népszámlálási adatokban is kimutatható – hogy egyáltalán a vallás, az istenhit is teret veszít a társadalomban. A lelkészképzésben mindez érzékelhető?

– Ez egy általános jelenség, és a jelek szerint még inkább szembesülni fogunk ezzel. Úgy gondolom, hogy azok, akik a teológiára felvételiznek, azokat tényleg a hivatástudat vezérli. Második éve az intézet körutakat szervez, tanáraink és diákjaink ellátogatnak a nagyobb kollégiumokba, felekezeti iskolákba és bemutatják az intézetünkben folyó munkát. Világosan látjuk, hogy elmúlt az az idő, amikor nem kellett semmit csinálni, és a diákok tömegesen jelentkeztek a teológiára. (2022-ben egy bemutató kisfilm is készült a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetről, ez ma is megnézhető: https://www.facebook.com/watch/?v=1883717332019556 – szerk. megj.)

Régi képeslap a teológiai intézet épületéről •  Fotó: Protestáns Teológiai Intézet/Facebook Galéria

Régi képeslap a teológiai intézet épületéről

Fotó: Protestáns Teológiai Intézet/Facebook

– Miért érdemes ma Erdélyben protestáns lelkésznek menni?

– Egyszerűen hangzik, de igaz: ez az a hivatás, amibe ha az ember beleszeret, akkor egy életen keresztül nem tudja abbahagyni.

Annak idején azt mondták, hogy nyugdíjas állás kell az embernek, megkezdted egy gyárban, onnan mentél nyugdíjba. Ma már nincs ilyen… talán a lelkészi hivatás?

Aki pedig meg akar gazdagodni, az nem lelkészi hivatást választ. A papok nem szoktak meggazdagodni, de hát van másfajta gazdagság is, ami pénzben nem kifejezhető.

– A protestáns felekezeteknél egyre gyakrabban látunk a szószéken hölgyeket. Egyre „nőiesebbé” válik vajon ez a hivatás?

– Igen, valós jelenség, hogy egyre több nő választja ezt a hivatást. A református és evangélikus egyház korábban is vett fel nő hallgatókat, az unitáriusok 1990-ben vették fel az első nő hallgatókat. Jelenleg ott tartunk, hogy az unitárius hallgatók között több a nő, mint a férfi, és ha realista vagyok, nem hiszem, hogy ez a tendencia megfordul.

Nem megkezdődött, hanem folytatódik az „elnőiesedés”. Ez nem egy egyszerű kérdés, könyvtárnyi szakirodalma van, minálunk még a tradicionális nemi szerepek működnek és ez nem feltétlenül rossz.

Visszatérve az unitáriusokra: jelenleg még férfi lelkész több van, mint nő, de ez hamarosan megváltozik. Már az is hatalmas előrelépés volt, hogy a végzett nő hallgatókat lelkésszé szentelték, erre az unitárius egyházban 1990 előtt nem volt példa. Teológiai tanulmányokat ugyan folytathattak, de lelkészi szolgálatot nem. Ez ma már szerencsére a múlté, de azt nem merném kimondani, hogy a női lelkészség teljesen megváltoztatta volna a vallási hagyományt. A lelkészek között növekszik a nők aránya, de vezető funkcióba még mindig arányukon alul reprezentáltak. De erről a kérdésről beszéljünk kb. 10 év múlva…

– A lelkészi hivatás presztízsének kérdése összefüggésben állhat az előbb említett témánkkal, hogy egyre kevésbé vallásos a társadalom?

– Nem gondolom, hogy a társadalom kevésbé vallásos lenne, inkább másként vallásos. Ez valami olyanfajta elvilágiasodás, ami ugyan igényli a vallásosságot, a spirituális életet, de az intézményes egyházat nem. Sok ismerősöm mondta el, hogy ők szeretik a vallásukat, igénylik is, hogy legyen valamifajta lelkiség, de ezt valahogy intézményen kívül képzelik el:, vallás igen, spiritualitás igen, lelkiség igen, de intézményi kötöttség nem. Vagy egyenesen úgy, hogy pap nem kell, de lelki vezető, coach vagy guru igen. Itt kell, kellene bölcsnek lenni…

Kovács Sándor egyetemi tanár, rektor

Teológiai tanulmányait a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte, 1993-ban szerzett lelkészi oklevelet. Ezt követően Kolozsváron volt segédlelkész, 1995-96-ban az Amerikai Egyesült Államokban, Berkeleyben a Starr King School for the Minsitry teológián tanult. Angliában, az oxfordi Manchester New Collegeban tanult 2006-ban. 2007-ben a Szegedi Tudományegyetemen doktorált, 2022-ben a Debreceni Hittudományi Egyetemen habilitált. Több könyv és tanulmány szerzője, a Keresztény Magvető c. folyóirat főszerkesztője. Kutatási területe az unitárius egyház története, az angol és amerikai unitárius kapcsolatok, az unitárius liturgia és énekeskönyvek stb. Hobbija a természetjárás.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 02., szerda

Forráshiánnyal küzd Románia legrégebbi múzeuma, bezárja két egységét a szebeni Brukenthal

Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.

Forráshiánnyal küzd Románia legrégebbi múzeuma, bezárja két egységét a szebeni Brukenthal
2025. április 02., szerda

Az Arany-portán ismertette Nacsa Lőrinc az Erősödő Kárpát-medence Programot

Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.

Az Arany-portán ismertette Nacsa Lőrinc az Erősödő Kárpát-medence Programot
2025. április 02., szerda

Csoma Botond a parlament elé vitte a kolozsvári magyarverés ügyét

Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.

Csoma Botond a parlament elé vitte a kolozsvári magyarverés ügyét
2025. április 02., szerda

Rendkívül súlyos állapotban van a hegyimentő, akire medve támadt

Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.

Rendkívül súlyos állapotban van a hegyimentő, akire medve támadt
2025. április 02., szerda

Magyar fiatalokat bántalmaztak az U szurkolói Kolozsváron, az RMDSZ példás büntetést követel

Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.

Magyar fiatalokat bántalmaztak az U szurkolói Kolozsváron, az RMDSZ példás büntetést követel
2025. április 02., szerda

Showműsort csinált Piedone a fogyasztóvédelmi razziából

Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.

Showműsort csinált Piedone a fogyasztóvédelmi razziából
2025. április 02., szerda

A turisták körében népszerű erdélyi várak mellett elhaladó szakasszal bővül a Via Transilvanica

Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.

A turisták körében népszerű erdélyi várak mellett elhaladó szakasszal bővül a Via Transilvanica
2025. április 02., szerda

Ha nem tudom, nem fáj. Az egészségügyi szűrővizsgálatok fontosságáról beszél a Krónikának a háziorvos (VIDEÓ)

A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.

Ha nem tudom, nem fáj. Az egészségügyi szűrővizsgálatok fontosságáról beszél a Krónikának a háziorvos (VIDEÓ)
2025. április 01., kedd

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)

Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)
2025. április 01., kedd

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek

Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek