Fotó: Kristó Róbert
A szamosújvári és a nagyváradi börtönben sem jellemző a túlzsúfoltság, ezzel szemben a marosvásárhelyi, a csíkszeredai és a nagyenyedi büntetés-végrehajtási intézetben a megengedettnél több elítéltet tartanak fogva.
2017. február 04., 12:082017. február 04., 12:08
2017. február 04., 13:492017. február 04., 13:49
Nem jellemző mindegyik erdélyi büntetés-végrehajtási intézetben a túlzsúfoltság: egyes börtönökben a megengedettnél valóban több rab kénytelen együtt élni, több helyen viszont e téren is sokat javult a helyzet az elmúlt években, a fogvatartottak számára viszonylag „kényelmes” körülményeket biztosítanak.
A szamosújvári börtönben például jelenleg 691 rab tölti büntetését, ehhez képest olyan időszak is volt a kilencvenes évek elején, amikor egyszerre 3500-an osztoztak ugyanennyi cellán. Az 1993 óta ott dolgozó Ovidiu Adrian Bota szakszervezeti vezető a Krónikának kifejtette: jelenleg nem jellemző a zsúfoltság, véleménye szerint pedig a feltételek is jók, beleértve azt is, hogy milyen munkakörülményeket biztosítanak számukra. Az évtizedekkel ezelőtti áldatlan állapotokról elmondta: akkoriban előfordult, hogy egy nagyobb helyiségben száz elítélt aludt, egy ágyra 2-3 rab jutott.
Javultak a körülmények a nagyváradi börtönben
A nagyváradi börtönben sincs jelenleg „telt ház”: noha az elmúlt években folyamatosan zsúfoltság volt, az adatok szerint kevesebb rab került be, mint ahányan letöltötték büntetésüket, és elhagyták az intézményt. Az Ebihoreanul.ro helyi portál arról számolt be: míg 2012-ben 539 elítéltet tartottak fogva, mostanra számuk 463-ra csökkent, az intézményben ugyanakkor az előírások alapján maximálisan 516 ágyat lehet fenntartani. A nagyváradi börtönben egyébként Bihar, Szatmár és Szilágy megyei elítélteket is fogva tartanak, ezenkívül ide szállítanak számos, előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsítottat, ideiglenesen pedig azokat is befogadják, akiket valamely EU-s tagállamban ítéltek el, és a közeli határátkelőnél hozták be az országba.
Lucian Ţîrţiu, a börtön aligazgatója a portálnak elmondta: előzetesen nem tudják megbecsülni, hogy adott időszakban hány rabnak kell helyet biztosítaniuk, így amikor közel járnak a maximálisan megengedett számhoz, a büntetés-végrehajtási intézetek igazgatóságától kérik több személy áthelyezését. Sokszor viszont máshol szintén a túlzsúfoltság miatt nem tudják fogadni az elítélteket, gyanúsítottakat. A közelmúltban egyébként korszerűsítették a partiumi büntetés-végrehajtási intézetet: modern fűtés- és melegvíz-hálózatot, valamint új nyílászárókat szereltek fel, mosógépeket, hűtőket és televíziókat vásároltak, és a mosdókat is felújították – fejtette ki Adina Bîrda szóvivő.
„Tíz év után nem lehet visszailleszkedni a társadalomba”
Ezzel szemben a megengedettnél több elítéltet tartanak fogva a marosvásárhelyi fegyintézetben, ahol 192 helyett 412 rab tölti büntetését. Lőrincz István marosvásárhelyi református lelkész 1996 óta teljesít börtönlelkészi szolgálatot, s nemcsak az ország különböző fegyintézeteit ismeri jól, de Európa számos börtönében volt már igét hirdetni, az elítéltekkel beszélgetni, imádkozni. Megkeresésünkre elmondta: amikor elkezdte látogatni a marosvásárhelyi börtönt, csaknem 1500 elítélt volt. Véleménye és tapasztalata szerint a börtön még senkit nem javított meg, a statisztikai adatok szerint is a volt fegyencek 70 százaléka visszaeső lesz.
„Aki az első hónapban nem bánja meg tettét, és nem dönti el, hogy más úton akar járni, az sem egy év, sem öt év alatt nem fogja megtenni. Minél többet van távol valaki a családjától, a közösségétől, annál nehezebben tud visszailleszkedni. Nem tudom, mi a jó megoldás, de az biztos, hogy aki tíz évnél többet él a börtönben, már nem tud visszailleszkedni a társadalomba” – magyarázta. A lelkész szerint az is problémás, hogy Romániában úgynevezett hotelbörtönök vannak, ahol az elítéltek ellátásban részesülnek, és tétlenül várják, hogy leteljen a kiszabott büntetés. Európa más részein munkavállalással és kijárási engedéllyel készítik fel őket fokozatosan a szabadlábra helyezésre, tanácsadást is biztosítanak számukra.
Túlterheltség jellemzi a csíkszeredai börtönt is, ahol Hargita, Kovászna és Brassó megyei rabok is vannak. Adrian Bujac szóvivő rámutatott: jelenleg 371 személyt őriznek, ez 165 fővel haladja meg a büntetés-végrehajtási intézet kapacitását, tehát a létesítmény kihasználtsága 162 százalékos. Ez viszont nem jelenti azt, hogy többen kénytelenek egy ágyon osztozni: mindenkinek jár a külön fekhely, de az előírt, egy főre jutó körülbelül 4 négyzetméteres terület helyett 2,8 négyzetméterrel kell beérniük.
Tavaly egyébként a csíkszeredai börtön rabjai is csatlakoztak az országos tiltakozó akcióhoz: az elítéltek többek között a cellákban tapasztalható zsúfoltság csökkentését követelték. Hasonló a helyzet a nagyenyedi fegyházban is, amelynek kihasználtsága közel 109 százalékos: az előírt 759 helyre 823 rab jut, egy-egy cellában akár tizenketten is alszanak. Nicoleta Mătărîngă szóvivő ugyanakkor a Mediafax hírügynökségnek arról számolt be, hogy az elmúlt években érezhetően csökkent a zsúfoltsági szint, 2015-ben például 1100 elítéltet tartottak fogva. A szóvivő arról is beszámolt: a rabok napi háromszor étkeznek, reggel hideg ételt kapnak, délben kétfogásos meleg ebédet, este pedig valamilyen húsféléből készített vacsorát.
Az aradi a legmodernebb fegyintézet
Marius Vulpe, a büntetés-végrehajtási intézetek igazgatóságának (ANP) főfelügyelője egyébként nemrég arról számolt be: Aradon található az ország legmodernebb börtöne, míg zsúfoltság szempontjából a szatmárnémeti intézet van a legrosszabb helyzetben. „Nehéz sorrendet felállítani, hiszen figyelembe kell venni például az egészségügyi ellátást, vagy hogy a rabok milyen körülmények között, illetve mennyi időt tölthetnek a szabadban” – tette hozzá Vulpe.
A főfelügyelő rámutatott: a romániai börtönökben jelenleg közel 30 ezer rabot tartanak fogva, holott az előírások szerint, figyelembe véve a büntetés-végrehajtási intézetek számát és nagyságát, kevesebb mint 20 ezer elítéltnek van hely. „Az európai normáknak megfelelően nem az ágyak száma, hanem a rendelkezésre álló terület mérete számít. Ahhoz, hogy az ország elkerülje a bírságokat, 8500 elítéltet kellene szabadon engedni, vagy új börtönöket kellene építeni” – magyarázta Vulpe. Mint ismeretes, a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságára hivatkozva fogadta el a Grindeanu-kormány is a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítására vonatkozó sürgősségi rendeleteket, ami országos szintű, az elmúlt 25 évben precedens nélküli tüntetéshullámot váltott ki.
Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.
A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.
Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.
A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.
Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.
Az államfőválasztás második fordulója után kezdődnek csak a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.
Havazásra és a szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 megyére.
A brassói városháza arra kényszerítette a bérelhető elektromos rollerek üzemeltetőit, az Ubert és a Boltot, távolítsák el ezeket a járműveket a település utcáiról, miután ezt a szolgáltatást meghatározatlan időre felfüggesztették – írta a helyi sajtó.
Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.
szóljon hozzá!