Nem kérnek a centenáriumozásból – az erdélyi magyar polgármesterek nem szívesen vesznek részt a december elsejei ünnepségeken

A politikus úgy véli, sokan kezdik elfelejteni, hogy a polgármestert az emberek választják meg, ami ad egyfajta cselekvési és döntési szabadságot, természetesen a törvényes határok között. „Várom december 2-át, az adventet, és hogy legyünk túl december elsején. Úgy érzem, a románok is ezt várják, őket is felkészületlenül érte, hogy száz éve megvan ez az ország” – fejtette ki Antal Árpád.

Nem állnak be az éljenzők közé

Sepsiszentgyörgy polgármestere különben már évek óta hangoztatja: csak abban az esetben vesz részt a december 1-jei rendezvényeken, ha ott felszólalhat. Erre idén Sebastian Cucu prefektus is reagált, mondván, „sértés” lenne, ha a választott tisztségviselők távol maradnának a centenáriumi ünnepségről, de visszautasítja az olyan elöljárók részvételét, akik nem értik meg, hogy viselkedésükkel, felszólalásaikkal diszkriminálhatják a közösség egy részét, megsérthetik a román államot és annak szimbólumát. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke ezt sértőnek és diszkriminatívnak minősítette, bocsánatkérésre szólítva fel a kormány területi képviselőjét. Rámutatott, a prefektus meghívta ugyan a rendezvényre, hiszen a szervezőbizottságnak is tagja, de úgy képzeli, hogy „beállnak az éljenzők közé, és szájkosarat viselnek, nehogy elrontsák az ünnepüket”. A háromszéki közgyűlés elnöke szerint

Amúgy Tamás Sándor felidézte, a prefektus rákérdezett, mit mondana felszólalásában, ő pedig összefoglalta neki, hogy a gyulafehérvári ígéretekre emlékeztetne.

Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármester sem hajlandó részt venni olyan rendezvényen, amelyen nem szabad mondania semmit. „Polgármesterként úgy illene, hogy szóljak az emberekhez, de ha csak azért hívnak, hogy töltelékdíszvendég legyek, nem megyek el” – szögezte le lapunknak a kézdivásárhelyi elöljáró. Hozzátette, szerdától szabadságra távozik, a héten nem tartózkodik az udvarterek városában. Kézdivásárhelyen egyébként eddig csak a helyi románság képviselői nyújtottak be kérést a polgármesteri hivatalhoz, november 30-án az ortodox templomban és környékén szerveznek szertartást, december 1-jén pedig a sportcsarnokban kulturális műsort. Egyelőre Sepsiszentgyörgyre sem jelentkeztek be más megyékből, rácsatlakozva a hivatalos rendezvényekre.

„Nem akarjuk kiporciózni a múltat”

„Az RMDSZ vezetői, politikusai tiszteletben tartják a román nemzet ünnepét, a kölcsönös tisztelet jegyében azonban mi is elvárjuk a többségtől, hogy elfogadja és megértse: december elsején nem tudunk ünnepelni” – szögezte le a Krónikának Horváth Anna, a szövetség önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Hozzátette, a szövetség választott tisztségviselői az elmúlt évekhez hasonlóan a helyi sajátosságoknak megfelelően döntenek a december elsejei ünnepségeken való részvételről.

„Másfél esztendeje hangsúlyozzuk, és az év elején elindított, a centenáriumi évre időzített, 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programsorozatunkkal is arra világítunk rá, hogy annál, ami szétválaszt, fontosabb, ami összeköt. Az elmúlt évszázad folyamán bizonyítottuk azt is, hogy értékteremtő közösség vagyunk, amely a bennünket szétválasztó múltat nem akarja egymás között szétosztani, kiporciózni, hanem közösen kívánja tervezni a következő száz évet, a jövőt. December elsejére bölcs és boldog ünneplést kívánunk, és azt üzenjük: legyünk megértőbbek egymás iránt, és dolgozzunk még többet azért, hogy élhetőbb Romániát teremtsünk minden állampolgár számára” – fogalmazta meg lapunknak az RMDSZ álláspontját Horváth Anna.

Ifj. Márk Endre, Szászrégen alpolgármestere még nem döntötte el, hogy részt vesz-e a centenáriumi ceremónián. Mint kérdésünkre mondta, az elmúlt években mindig eleget tett a meghívásnak, sőt fel is szólalt. „Régen a többnemzetiségről és a többnyelvűségről beszéltem, arról, hogy akárcsak a múltban, a jelenben és a jövőben is románoknak, magyaroknak, szászoknak együtt, egymás elfogadásával kell élniük” – idézte fel korábbi december elsejei felszólalásainak lényegét Márk. A román többségű Maros megyei város alpolgármestere nyomatékosítani kívánta: amennyiben idén is ott lesz az eseményen, nem kíván mikrofonhoz lépni. „Nem szeretném zavarni a vizeket” – indokolta döntését. Amúgy az alpolgármester szerencsés helyzetben van, mert felettese, Maria Precup az utóbbi időben sokat változott, és megértőbbnek bizonyul az etnikailag kényes kérdésekben. Sőt a polgármester kifejtette, semmiképp nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni magyar helyettesét. Szászrégenben egyébként visszafogottabb lesz az állami ünnep, a város vezetősége úgy döntött, a szabadtéri rendezvény helyett inkább a művelődési ház falai között ünnepelnek.

Ceremóniafelelős magyar
alpolgármester

Ennél nehezebb helyzetben van Sallai Imre, Nagysármás alpolgármestere. Akit felettese, a mezőségi község liberális vezetője nem kényszerít ugyan arra, hogy a románokkal együtt ünnepelje Erdély elszakítását, viszont elvárja tőle, hogy tisztelje meg jelenlétével a rendezvényt. „Nincs mit csinálnom, ott leszek. De nem sokáig” – válaszolta lapunknak Sallai. Ő sem kíván felszólalni, mint mondta,

Amúgy az ő feladata a ceremónia helyszínének előkészítése, tisztán tartása és fellobogózása. Tóth Tivadar, Segesvár alpolgármestere egyszerű megoldást talált a kényes helyzetre: december 10-éig szabadságon lesz. „Én mindig ilyenkor vagyok szabadságon, mert ezt az időszakot szeretem” – indokolta lapunknak.

Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke még nem ismeri a szombati programját. Mint mondta, ha a marosvásárhelyi katonai parádét, majd a tükörtermi kitüntetési ceremóniát szervező prefektúra meghívja, elmegy, de nem szólal fel. „Az az érzésem, tisztségemből adódóan elvárják, hogy ott legyek. Eddig azonban nem hívtak meg” – mondta az elöljáró.

Ezzel egy időben Nagykároly RMDSZ-es polgármestere a korábbi évekhez hasonlóan idén december elsején is megkoszorúzza a román katona emlékművét. A partiumi kisvárosban többnapos programsorozattal ünneplik a centenáriumot, a többnyire kulturális rendezvényeket a bukaresti kormány finanszírozza a művelődési tárca költségvetéséből. A negyedik mandátumát taposó Kovács Jenő a Krónikának elmondta, nem kíván magyarázkodni, ám „egy polgármester nem oda megy, ahova akar”.

– fogalmazott a nagykárolyi elöljáró, aki a viccbéli nyuszikához hasonlította a helyzetét, aki akkor is kap, ha van rajta sapka, és akkor is, ha nincs. Kérdésünkre hozzátette, a piros-sárga-kék színű vállszalag használatát nemzeti ünnepen törvény kötelezi. „Három vagy négy éve cirkusz lett belőle, amikor elfelejtettem feltenni, mert az autómban maradt. A prefektus majdnem beperelt emiatt” – emlékezett vissza Kovács Jenő. Az elöljárót amúgy nemrég hevesen kitámadta az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta amiatt, hogy október 25-én trikolóros vállszalaggal jelent meg a szovjet–román csapatok nagykárolyi bevonulásának évfordulóján rendezett állami ünnepségen. A szervezet „szolgalelkű meghasonlásként” értékelte a nagykárolyi polgármester gesztusát, és „Beolvadásból Jeles” díjjal „tüntette ki”.