Dr. Frigy Attila kardiológus ultrahangos szívvizsgálatot végez a marosvásárhelyi klinikán
Fotó: Orbán Orsolya
A vezető népbetegségnek számító szív-érrendszeri betegségek még mindig a legtöbb áldozatot szedik a romániai lakosság körében. Noha az utóbbi időben felerősödött a prevenció, a szűrővizsgálatok gyakorisága, a szívgyógyászatban is távol állunk az ideális állapotoktól. Dr. Frigy Attila marosvásárhelyi kardiológus főorvossal készült videós riportunkban arra kerestük a választ, hogy mennyire előzhetőek meg a szívbetegségek, illetve milyen tünetekkel forduljunk azonnal orvoshoz.
2025. június 18., 13:582025. június 18., 13:58
2025. június 18., 14:012025. június 18., 14:01
Dr. Frigy Attila kardiológus főorvossal, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen docensével a Maros Megyei Klinikai Kórház kardiológiai osztályán találkozunk, ő a harmadik emeleti szívgyógyászati részleg vezetője. A szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálásával, kezelésével és megelőzésével foglalkozó kórházi osztályok mindenhol zsúfoltak, ugyanis ezek a népbetegségek a legelterjedtebbek, a romániai elhalálozások több mint 40 százalékáért tehetők felelőssé.
Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében a
Arra is részletesen kitértünk, hogy miként lehet a betegségek egy részét legalább megelőzni.
Mint sok más egészségügyi területen, itt is kiemelt szerepet kapnak a szűrővizsgálatok, ezek képezik a kardiológushoz érkező emberek egyik nagy csoportját. Frigy Attila szerint itt azokról van szó, akiknek nincsenek úgymond szívpanaszaik. A szűrés olyan esetben elsődleges fontosságú, ha a családban voltak szív- és érrendszeri betegségek. Számukra fontos, hogy életkoruktól függően öt-, vagy kétévente jussanak el szakorvoshoz, hogy minél korábban fel lehessen fedezni az esetleges tüneteket.
A szívgyógyászati rendelőbe benyitó másik nagy csoportot azok alkotják, akiknek tünetei alapján már van valamilyen szív-érrendszeri betegségük. ,,Ha nem sürgősségi esetről van szó, akkor első lépésben családorvoshoz fordulnak, aki a biztosítási rendszer keretében küldőpapírral egy járóbeteg intézménybe irányítja a pácienst. Mivel a magánegészségügyi ellátásunk eléggé fejlett, a betegek egy része nem az állami ellátórendszert, hanem a magánrendelőket választja” – magyarázza a kardiológus a szakorvoshoz kerülő betegek útját.
Az elsődleges vizsgálat vérnyomásméréssel kezdődik
Fotó: Orbán Orsolya
A rendelőbe érkező beteget kikérdezi a szakorvos, sor kerül az anamnézisre, amikor a beszélgetés során feltárja a családi és egyéb előzményeket. Ezt követi a sztetoszkópos fizikai vizsgálat, vérnyomásmérés, és ha szükséges, elektrokardiográfiára (EKG) és ultrahangvizsgálatra is sor kerül. Az elsődleges kardiológiai vizsgálatok nyomán dönt a szakorvos arról, hogy szükség van-e másféle műszerekre is – például a beteg vérkeringését lemérő Doppler-vizsgálatra. A súlyosabb esetek beutalóval és kórházi vizsgálatokkal folytatódnak, ahol állandó szakorvosi felügyelet mellett folytatódik a diagnosztizálás és a gyógyítás.
Nem mindenki annyira szerencsés, hogy idejében, saját elhatározásából érkezzen szakorvosi rendelőbe, így
Dr. Frigy Attila tapasztalatai szerint Romániában – és ezen belül Erdélyben – nagyon sokat fejlődtek az egészségügyi szolgáltatások az érrendszeri sürgősségi esetek, illetve az akut infarktusellátás terén. ,,Nem csak az egyetemi központokban, hanem nagyobb megyeközpontokban is van már katéterlabor – Csíkszeredában például nemrégiben nyílt meg –, tehát ha valakinek infarktusa van (egy vérrög elzárja a beteg egyik koszorúérét), a vérrögöt katéteresen el lehet távolítani, illetve ki lehet nyitni az elzáródott koszorújáratot” – magyarázza a marosvásárhelyi szakorvos. Frigy Attila példát hoz fel a kilencvenes évek helyzetéről, amikor a kórházakba került infarktusos betegek 20 százaléka hunyt el, mára viszont az ilyen esetek elhalálozási aránya 5 százalékra csökkent.
A kardiológiai rendelőben az elsődleges vizsgálatokhoz szükséges műszerek állnak rendelkezésre
Fotó: Orbán Orsolya
A sürgősségi ellátást mindenki szeretné elkerülni, ehhez viszont ismerni kell a tüneteket, amivel a beteg időben eljuthat szakorvoshoz, hogy megelőzze a nagyobb bajt. A kardiológus szerint a legfontosabb tünet a mellkasi fájdalom, ami arra utal, hogy szívkoszorúér-betegség állhat fenn, azaz nem kap elég vért a szívizom. Ez rendszerint valamilyen terhelésre – például lépcsőmászásra vagy dombmászásra – jelentkezik: a mellkas középső részén, elöl több percen át szorító jellegű fájdalom jelentkezik, ami kisugározhat az állkapocsba, vagy a bal karba.
Második tünet a nehéz légzés, a fulladásérzet. Frigy szerint nem arról van szó, amikor felfutunk a negyedik-ötödik emeletre, és emiatt fulladunk. A kisebb terhelésre jellemző tünetre hívja fel a figyelmet, amit rendszerint akkor vesz észre a beteg, ha 2-3 hónapja még simán felment egy lépcsőn, és most kezd fulladni. A fulladás- és fáradtságérzet szívbetegség beköszöntője lehet. Szintén felkiáltójel a szívdobogásérzet, amikor a beteg úgy érzi, összevissza vagy félrever a szíve, ami szintén kivizsgálásra szorul.
A szakorvos szűrővizsgálatot is elvégez a rendelőjében
Fotó: Orbán Orsolya
A nagy kérdés az, hogy a népbetegségek sorában vezető helyet betöltő szív-érrendszeri betegségek milyen mértékben előzhetők meg szűrővizsgálatokkal, és egészséges életmóddal. A szakorvos szerint ideális állapot a primordiális megelőzés, amikor az ember úgy él, úgy rendezi az életét, hogy ne alakuljon ki semmiféle szívbetegsége. A primer prevenció ugyanakkor arra helyezi a hangsúlyt, hogy nagyon korán, még a rizikófaktorok stádiumában kiszűrhetőek legyen a betegségek.
Ez utóbbi kategóriába tartozik a férfi nem, az életkor, vagy a családi, genetikai hajlam. Az összes többi viszont megelőzhető, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzásról való lemondás, az ülő életmód felcserélése, és más életmódbeli változások. A primer prevenció arra alapul, hogy az egészségtudatos ember olyan életmódot válasszon, amely a rizikófaktorokat lenullázza, vagy legalábbis minimalizálja. Ez három klasszikus életmódi tényezőt jelent: megfelelő étkezés, rendszeres mozgás, és modern kifejezéssel élve, a stresszmenedzsment” – foglalja össze a megelőzés alapszabályát a kardiológus.
Az ultrahangos szívvizsgálat képernyőjén követhető végig a szív működése
Fotó: Orbán Orsolya
Orvosi szaknyelvben azt szokták mondani, hogy egy populáció egészségügyi állapotáért nagyjából 30-40 százalékban tehető felelőssé az egészségügyi ellátás. Az összes többi nem közvetlenül az orvosi ellátás felelőssége, aminek nagyon fontos eleme az egészségügyi nevelés. Vendéglátónk szerint erre megfelelő egészségügyi politikák kellenek, azaz olyan iskolai és egyéb programokat kell kidolgozni, hogy az emberekbe már gyerekkoruktól beleivódjon az egészségtudatos életmód.
A vizsgálat eredményeit nyomtatott formában is kibocsájtja a műszer
Fotó: Orbán Orsolya
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A sztrók az egyik legelterjedtebb népbetegség, amivel szemben egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a neurológusok, de Romániában még mindig lemaradást kell behozni a gyors beavatkozás terén. Dr. Simori Gábor kolozsvári ideggyógyásszal beszélgettünk.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.
Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.
Eladásra kínálja a temesvári önkormányzatnak az egykori neves virágkertész, Mühle Vilmos házát az a romaklán, amely korábban megszerezte az ingatlant, és amellyel az önkormányzat régóta pereskedett az illegális átalakítások miatt.
A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.
szóljon hozzá!