A Guzsalyas Alapítvány tagjai várják a foglalkozások újbóli beindítását
Fotó: Facebook/Guzsalyas Alapítvány
Nem panaszkodnak a Krónika által megkérdezett kézművesek, népi mesterek, akiket arról faggatunk, milyen volt számukra a 2020-as év, mennyire viselte meg őket, hogy a legtöbb vásár elmaradt, illetve hogyan alkalmazkodtak a változó, digitalizálódó világhoz. Nem esett vissza a forgalmuk, sőt több terméket adtak el azok, akik már a járvány előtt is foglalkoztak online értékesítéssel. Ugyanakkor a különböző foglalkozások elmaradása árthatott a hagyományőrzésnek.
2021. február 18., 08:372021. február 18., 08:37
A kézművesek és a népi mesterek munkája, ténykedése egyszerre szól alkotásról, hagyományőrzésről és értékteremtésről. Aki igényesen dolgozik, annak egy-egy tárgy, termék elkészítése sok időt, figyelmet, energiát igényel, és bizony nem mindig könnyű az adott termékeket az őket megillető áron értékesíteni. Kíváncsiak voltunk, hogy az elmúlt időszak, a járványhelyzet milyen változásokat hozott a kézművesek életében, akiknek a hagyományos vásárok elmaradása miatt új megoldásokat kellett keresniük.
Kolozsi Ildi nemezkészítő, a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány munkatársa már a járvány előtt sem vásárokon, sokadalmak keretében értékesítette termékeit – melyek skálája a nemezjátékoktól, sálaktól, a táskákig és a nemezszőnyegekig terjed –: a legtöbb megrendelését telefonon, személyes ajánlások, illetve a közösségi médiának köszönhetően kapta. Ő azt tapasztalta, hogy
Tapasztalata szerint – valószínűleg amiatt, hogy sokat voltunk otthonunkba zárva – az elmúlt hónapok legnépszerűbb terméke a nemezelt házi papucs volt.
Kolozsi Ildi nemcsak megrendelésre dolgozik, hanem tanfolyamokat is tart gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Bár ezek a szokványos formában elmaradtak tavaly márciustól, hála a kamasz fiainak, akik jól értenek a technikához, hamar alkalmazkodott a helyzethez, és elkezdett online tanfolyamokat tartani.
Voltak magánóráim is négy amerikai hölggyel, akikkel néha nehéz volt egyeztetni a különböző időzónák miatt, de megoldottuk” – idézte fel a kézműves.
A jó hírnevű kézművesek vásárok nélkül is megélnek, ám Erdély-szerte nagy igény mutatkozik a hasonló jellegű rendezvények engedélyezésére
Fotó: Biró István
Készített oktatóvideókat is, amelyeket fiai, Tamás és Soma segítettek megvágni, zenével, háromnyelvű felirattal ellátni. A videókat meglepően nagy számban sikerült eladni, akár külföldi érdeklődőknek is – direkt ezért nyitott például Pay Pal-fiókot. Bár a korlátozások enyhültek, valószínűleg a jövőben is fog online képzéseket tartani, illetve tervez még videókat is készíteni, mivel van rá, sőt egyre nagyobb az igény – bár nehéz erre alkalmat találnia, mivel szeretne minőségi dolgokat létrehozni, amihez sok idő kell. Kolozsi Ildi nagyon hálás a fiainak, szerinte nélkülük nem tudott volna ilyen jól alkalmazkodni a helyzethez.
– vázolta a Guzsalyas Alapítvány munkatársa. Hozzátette, bár a kézműves termékeknek általában van egy kialakult vásárlókörük, az elmúlt egy évben nagyon sok új ügyféltől érkezett rendelés az ország minden részéből. Gyermekekkel foglalkozó oktatóként azt is elmesélte, hogy ez az egyéves kimaradás valószínűleg nagyon rossz hatással lesz a gyerekek kézügyességére, kreativitására, hiszen a foglalkozások, amelyekre legalább az ünnepek kapcsán eljártak, sokat segítettek ilyen téren. Másfelől megint
Ezek miatt is reméli, hogy előbb-utóbb újra lehet foglalkozásokat, képzéseket tartani.
Máté-Szentkirályi Imola, aki a Guzsalyas Alapítvány keretein belül fazekasság oktatásával foglalkozik, illetve megrendelésre készít kerámiatárgyakat, elmesélte, hogy az általa vezetett tanfolyamok tavasszal szüneteltek, majd az enyhítéssel újra tudták kezdeni a felnőtteket célzó képzéseket, ám a gyerekek tanfolyamát egészen őszig nem tették lehetővé a korlátozások. Elmondta, hogy ő ezt sajnálta a legjobban, mivel a gyerekek, akik hozzá járnak, nagyon hiányolták a foglalkozást, igényelték ezt a fajta kreatív, alkotó munkát.
Ő is arról számolt be, hogy a rendelései száma nem csökkent, sőt talán enyhén nőtt is, az egész évet lefedték a megkeresések nyomán készülő munkák. Imola elsősorban telefonos, személyes, esetleg internetes megrendelések nyomán dolgozik, és ez a járványidőben sem változott, nem kellett fokozott figyelmet fordítania az online megjelenésre, közösségi médiára. Elmondása szerint ő és az egyesületük tagjai azt mondhatják, hogy jó helyzetben vannak, van egy kialakult kliensi körük, akár szájról szájra is terjed a hírük, nem a vásározásból, a vásárokon történő értékesítésből élnek meg, így nem érezték ezek hiányát.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Réka
Kovács Katalin Bihar megyei szövő-kézműves a járvány előtt ritkán járt vásárokba, csak azokra ment el, amelyek meghívásos alapon zajlottak, mivel elmondása szerint azok a városnapok, vásárok, amelyeken a részvétel helyhez kötött, általában nem kifizetődők a kézműveseknek.
Bár nem érzi azt, hogy a rendelései száma nagyon megugrott volna az elmúlt időszakban, örül annak, hogy a helyzet miatt többet foglalkozott az online marketinggel: elmondása szerint napi több órát szánt arra, hogy több helyen is jelen legyen az online térben, hogy megfogalmazza a megfelelő „reklámszövegeket”, hogy elkészítse a megfelelő fényképeket.
Kovács Katalin azt is elmesélte, hogy bár Erdélyben a legtöbb kézműves a közösségi médiában reklámozza, illetve a közösségi oldalakon értékesíti termékeit, a felület nem tökéletes erre a célra, illetve nem elégít ki minden igényt.
Tapasztalatai szerint sokan vannak, akik nem beszélnek nyelveket, esetleg nem értenek eléggé a technikához, de ha lenne egy közvetítő, a termékeikre széles körben lenne kereslet.
Arról is szó esett, hogy Romániában a kézművesek helyzete, kézművesek jogi státusa sok esetben, aspektusában problematikus, illetve kérdéses: vannak hiányosságok a törvények terén, illetve nincsen felülről megszervezett rendszer. A kézművesekre irányuló figyelem hiánya a járványhelyzetben is megmutatkozott, hiszen azzal ellentétben, hogy például Magyarországon létezett specifikusan őket célzó pályázat, mintegy segítségként a nehéz időkben,
Képünk illusztráció
Fotó: Sütő Éva
Nagy György olaszteleki kovácsmester elmesélte, hogy ő szakmáját, munkáját tekintve nem érezte a járvány hatásait, mivel tőle megrendelt, illetve az általa elkészített munkák gyakran több hónapot is igénybe vesznek. A műhelyét közel ötven éve nyitotta az édesapja, akitől azt tanulta, hogy „egy kuncsaft mindig hoz egyet, vagy ha úgy van, visz tízet”.
– tájékoztatott a kovácsmester. Nagy Györgynek a hagyományos kovácsműhelye mellett van egy muzeális kovácsműhelye is, és ezek együttesen egy izgalmas turisztikai látványosságnak számítanak. Hála annak, hogy Kovászna megye a járványidőszakban is nagy figyelmet fordított a turizmusra, a látogatók idén sem maradtak el, Nagy György sok turistát fogadott – természetesen betartva a járványügyi előírásokat. Az ország minden részéből érkeztek hozzá Székelyföld, a térség, a helyi hagyományok és a mesterség iránt érdeklődő kirándulók.
A helyi termelői vásárok újranyitását követelik
Erdély-szerte a helyi termelői vásárok engedélyezését követelik a gazdálkodók, kézművesek és vásárlók. Ugyanis miközben egyes városokban meg lehet tartani a hasonló jellegű rendezvényeket – például hétvégén Szatmárnémeti régi központi parkja adott otthont a szatmári termékek vásárának –, sok településen tiltják ezt a helyi rendelkezések. Fancsali Ernő, az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének elnöke, a kolozsvári Bejön a vidék termelői vásár szervezője online petíciót indított, hogy engedélyezzék a hagyományos termelői vásárok megszervezését. „A nagyáruházak teli vannak, emberek zárt térben egymás mellett vásárolnak, egymás nyomában állnak sorban. A kistermelők nem kérnek támogatást, azt kérik, adják vissza a lehetőséget számukra, hogy termékeiket értékesítsék” – olvasható az aláírásra buzdító szövegben. A kezdeményezést egy nap alatt több százan írták alá.
Marosvásárhelyen januárban az utolsó percben derült ki, hogy nem tudják megtartani az egyik húsipari cég által immár ötödik éve megszervezett helyi termékek vásárát. Eladók, de vásárlók is csodálkozva és szomorúan nyugtázták ezt. Mint Hegedűs Szende, a Petry képviselője a Székelyhonnak elmondta, szinte biztos, hogy február harmadik péntekén is elmarad a vásár, mert a közegészségügyi igazgatóság nem adta meg az engedélyt. „Tavaly minden alkalommal nagyon odafigyeltünk az egészségügyi előírások betartására, eladókon és vásárlókon is maszk volt, minden asztalnál fertőtlenítőszer volt, s a helyszínen levő helyi rendőrök soha semmi kivetnivalót nem találtak. Szabadtéri a vásár, éppen ezért nem értjük, hogy miért nem engedik, hogy megszervezzük” – ismertette Hegedűs Szende. A székelydájai Fülöp Szabolcs, aki a kezdetektől árulja bivalytejből készült termékeit a marosvásárhelyi vásáron, a Székelyhonnak elmondta, nagy érvágás számukra, hogy nem tartják meg a vásárt. Mivel jól bejáratott vevőköre volt ott, a termékei 70 százalékát Vásárhelyen, 30 százalékát a csíkszeredai helyi termelők vásárán értékesítette. Utóbbit hétvégén megszervezik Csíkszeredában, ott nincs korlátozás. (Simon Virág)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!