Figyelmeztetés. A közigazgatási átszervezés a falvak kulturális identitásának elvesztését is eredményezheti
Fotó: Veres Nándor
Nem közigazgatási átszervezésre van szükségünk, hanem a finanszírozási rendszer reformjára, az állam csúcsvezetésébe felkapaszkodók hülyeségeket beszélnek – jelentette ki a Romániai Községek Szövetségének elnöke. Aki nem magyar, ráadásul nem is erdélyi: Emil Drăghici Dâmbovița megyei polgármesterként ítélte el az erdélyi magyarság számára is rendkívül előnytelen közigazgatási átszervezés fel-felmerülő ötleteit. Amelyek ellen kiáltványban is tiltakozik a szervezet.
2025. február 14., 19:532025. február 14., 19:53
A települések fő problémája nem az önkormányzatok nagy száma, amelyet a közigazgatási átszervezés sürgetői hangoztatnak, hanem az államháztartási reform hiánya – hangzott el a Romániai Községek Szövetsége (ACoR), illetve a Stabilitás, Harmónia, Hagyományok Szövetségének (SAT) csütörtöki nagyszebeni rendezvényén. A szervezők egy kiáltványt is bemutattak, amelyet elküldtek az ország vezetésének. Ebben hangsúlyozzák: Románia legtöbb közigazgatási egysége – legyen szó községekről, városokról vagy municípiumokról – képtelen saját bevételeiből fedezni működési költségeit, de ez nem érv a megszüntetésük mellett.
A megbeszélések fő témája a közigazgatási-területi átszervezés volt, amely nem hivatalos dokumentumon, hanem a sajtóban az utóbbi időben megjelent ötleteken alapul – számolt be a Turnulsfatului.ro portál. A reformterveket keményen bírálta Emil Drăghici ACoR-elnök.
„A mi álláspontunk nagyon világos, a valóságon alapul. Amikor közigazgatási-területi átszervezésről beszélünk, akkor jogi rendelkezésekről kell beszélnünk: a helyi önkormányzatok európai chartájáról és a népszavazási törvényről.
– szögezte le a Dâmbovița megyei Vulcana-Băi polgármestere. Drăghici szerint az eddig nyilvánosságra hozott reformvariánsok „igazi marhaságok”. Úgy véli, hiába vágják a polgármesterek fejéhez, hogy nem képesek saját zsebből fedezni költségeiket: erre szinte senki, magasabb rangú közigazgatási egységek sem képesek, mégpedig nem önhibájukból, hanem a finanszírozási rendszer miatt.
„Nem a közigazgatási-területi átszervezés a kulcs, hanem a finanszírozási rendszer újragondolása, amelynek tiszteletben kell tartania a helyi önkormányzatok európai chartáját. Ez kiegyenlítési eljárásokat jelent, abban az értelemben, hogy pénzügyi forrásokat kell biztosítanunk Románia területének egységes fejlesztéséhez” – tette hozzá az ACoR elnöke.
A szervezet kiáltványa azt a „vádat” is cáfolja, hogy a helyi közigazgatás túlméretezett lenne a falvak szintjén. A bemutatott adatok szerint a községek az összes helyi közigazgatási álláshelynek csupán 26,7%-át adják, miközben az ország lakosságának 47%-a vidéken él. Ugyanakkor a községek működési kiadásai a GDP mindössze 1,2%-át teszik ki, ami majdnem háromszor kevesebb, mint a városok és municípiumok működési kiadásai – olvasható a Turnulsfatului.ro cikkében.
A dokumentum aláírói a falvak kulturális identitása elvesztésének veszélyére is figyelmeztetnek. A Romániai Községek Szövetsége ugyanakkor bizonyos karcsúsításokba belemenne:
Mint ismeretes, évek óta vita tárgya a területi-közigazgatási átszervezés Romániában, azonban a politikum soha nem jutott tovább az ötletelés szintjén. Kivételt képez az USR törvénytervezete, amit az ellenzéki párt végül visszavont. Újabban a kormányzó PSD próbálkozott a területi-közigazgatási átszervezés kényes kérdésével, de egyelőre csak munkacsoport létrehozására futotta.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke a Krónikának adott interjúban kifejtette, a szövetség számára elfogadhatatlan a megyék és a községek összevonása, a helyi közigazgatás radikális átszervezése, ami eleve alkotmánymódosítást feltételez. A székelyföldi politikus erre a folyamatra nem lát esélyt a következő években.
.jpg)
Ismét vita tárgya a területi-közigazgatási átszervezés, azonban a román politikum nem jutott tovább az ötletelés szintjén. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónikának kifejtette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan a megyék összevonása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antal Lóránt Hargita megyei RMDSZ-es szenátor csütörtök este a parajdiakkal találkozott egy nagygyűlés keretében. A politikus a Krónikának elmondta, hogy meg kell találni a tragédia felelőseit.
Továbbra is súlyos az árvízhelyzet Erdély keleti részén, Hargita megye mellett Brassó és Kovászna megyében is komoly gondokat okoz a lezúdult hatalmas mennyiségű eső.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) megnyitotta hivatalosan 23. karát, az Orvos- és Egészségtudományi Kart.
,,Bukarestben rontották el, ezért Bukarestnek kell megoldania a parajdi sóbánya tragikus történetét” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Zakariás Zoltán Hargita megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.
Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.
Teljesen feltelhetett vízzel a parajdi sóbánya csütörtök estére: erről tanúskodik néhány, Facebook közösségi portálon megosztott videó.
Szatmár megye területén kábítószert forgalmazó bűnbandát számolt fel a rendőrség, két gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatásba került. A bűnügyi eljárás során 15 házkutatást hajtottak végre a hatóság emberei.
A Maros Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a megyei közlekedési rendőrséggel közösen megelőző-jellegű ellenőrzési akciót tartottak a sorompó nélküli vasúti átjárók környékén.
A parajdiak megsegítésére indított gyűjtést Török László, Nagyszalonta polgármestere. Közleményében úgy fogalmaz, hogy ,,Nagyszalonta nem felejti el hova tartozik! Parajd, veletek vagyunk!”
Most, a bányakatasztrófa árnyékában mérettetik meg a sóvidéki turizmus rezilienciája, tehát rugalmas ellenálló képessége – fejtette ki a Krónika megkeresésére dr. Horváth Alpár egyetemi oktató.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!