Figyelmeztetés. A közigazgatási átszervezés a falvak kulturális identitásának elvesztését is eredményezheti
Fotó: Veres Nándor
Nem közigazgatási átszervezésre van szükségünk, hanem a finanszírozási rendszer reformjára, az állam csúcsvezetésébe felkapaszkodók hülyeségeket beszélnek – jelentette ki a Romániai Községek Szövetségének elnöke. Aki nem magyar, ráadásul nem is erdélyi: Emil Drăghici Dâmbovița megyei polgármesterként ítélte el az erdélyi magyarság számára is rendkívül előnytelen közigazgatási átszervezés fel-felmerülő ötleteit. Amelyek ellen kiáltványban is tiltakozik a szervezet.
2025. február 14., 19:532025. február 14., 19:53
A települések fő problémája nem az önkormányzatok nagy száma, amelyet a közigazgatási átszervezés sürgetői hangoztatnak, hanem az államháztartási reform hiánya – hangzott el a Romániai Községek Szövetsége (ACoR), illetve a Stabilitás, Harmónia, Hagyományok Szövetségének (SAT) csütörtöki nagyszebeni rendezvényén. A szervezők egy kiáltványt is bemutattak, amelyet elküldtek az ország vezetésének. Ebben hangsúlyozzák: Románia legtöbb közigazgatási egysége – legyen szó községekről, városokról vagy municípiumokról – képtelen saját bevételeiből fedezni működési költségeit, de ez nem érv a megszüntetésük mellett.
A megbeszélések fő témája a közigazgatási-területi átszervezés volt, amely nem hivatalos dokumentumon, hanem a sajtóban az utóbbi időben megjelent ötleteken alapul – számolt be a Turnulsfatului.ro portál. A reformterveket keményen bírálta Emil Drăghici ACoR-elnök.
„A mi álláspontunk nagyon világos, a valóságon alapul. Amikor közigazgatási-területi átszervezésről beszélünk, akkor jogi rendelkezésekről kell beszélnünk: a helyi önkormányzatok európai chartájáról és a népszavazási törvényről.
– szögezte le a Dâmbovița megyei Vulcana-Băi polgármestere. Drăghici szerint az eddig nyilvánosságra hozott reformvariánsok „igazi marhaságok”. Úgy véli, hiába vágják a polgármesterek fejéhez, hogy nem képesek saját zsebből fedezni költségeiket: erre szinte senki, magasabb rangú közigazgatási egységek sem képesek, mégpedig nem önhibájukból, hanem a finanszírozási rendszer miatt.
„Nem a közigazgatási-területi átszervezés a kulcs, hanem a finanszírozási rendszer újragondolása, amelynek tiszteletben kell tartania a helyi önkormányzatok európai chartáját. Ez kiegyenlítési eljárásokat jelent, abban az értelemben, hogy pénzügyi forrásokat kell biztosítanunk Románia területének egységes fejlesztéséhez” – tette hozzá az ACoR elnöke.
A szervezet kiáltványa azt a „vádat” is cáfolja, hogy a helyi közigazgatás túlméretezett lenne a falvak szintjén. A bemutatott adatok szerint a községek az összes helyi közigazgatási álláshelynek csupán 26,7%-át adják, miközben az ország lakosságának 47%-a vidéken él. Ugyanakkor a községek működési kiadásai a GDP mindössze 1,2%-át teszik ki, ami majdnem háromszor kevesebb, mint a városok és municípiumok működési kiadásai – olvasható a Turnulsfatului.ro cikkében.
A dokumentum aláírói a falvak kulturális identitása elvesztésének veszélyére is figyelmeztetnek. A Romániai Községek Szövetsége ugyanakkor bizonyos karcsúsításokba belemenne:
Mint ismeretes, évek óta vita tárgya a területi-közigazgatási átszervezés Romániában, azonban a politikum soha nem jutott tovább az ötletelés szintjén. Kivételt képez az USR törvénytervezete, amit az ellenzéki párt végül visszavont. Újabban a kormányzó PSD próbálkozott a területi-közigazgatási átszervezés kényes kérdésével, de egyelőre csak munkacsoport létrehozására futotta.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke a Krónikának adott interjúban kifejtette, a szövetség számára elfogadhatatlan a megyék és a községek összevonása, a helyi közigazgatás radikális átszervezése, ami eleve alkotmánymódosítást feltételez. A székelyföldi politikus erre a folyamatra nem lát esélyt a következő években.
.jpg)
Ismét vita tárgya a területi-közigazgatási átszervezés, azonban a román politikum nem jutott tovább az ötletelés szintjén. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónikának kifejtette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan a megyék összevonása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.
Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.
Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.
A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.
Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.
Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!