Területi-közigazgatási átszervezés esetén az ezer lakosú, Fehér megyei Torockó községet is hozzácsatolnák a környező román településekhez
Évek óta vita tárgya a területi-közigazgatási átszervezés Romániában, azonban a politikum soha nem jutott tovább az ötletelés szintjén. Kivételt képez az USR törvénytervezete, amit az ellenzéki párt végül visszavont. Újabban a kormányzó PSD próbálkozik a területi-közigazgatási átszervezés kényes kérdésével, de egyelőre csak munkacsoport létrehozására futotta. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke a Krónikának adott interjúban kifejtette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan a megyék és a községek összevonása, a helyi közigazgatás radikális átszervezése, ami eleve alkotmánymódosítást feltételez. A székelyföldi politikus erre a folyamatra nem lát esélyt a következő években.
2025. január 24., 09:032025. január 24., 09:03
– Ismét napirenden van Romániában a területi-közigazgatási átszervezés, ezúttal a Szociáldemokrata Párt (PSD) foglalkozik a témával. Az RMDSZ hogyan tekint az újabb román kezdeményezésre?
– Két részre kell osztani a közigazgatás átszervezésének témáját. Az egyik arról szól, hogy milyen közigazgatási vagy regionális átszervezést lehet az érvényben lévő alkotmány keretei között megvalósítani. A másik rész azt célozná, hogy alkotmánymódosítás esetén milyen stratégiában lehetne gondolkodni. Ez nagyon fontos megközelítés, mert akik az elmúlt években arról beszéltek, hogy a közigazgatást át kell szervezni, nem hozták szóba, hogy mindehhez alkotmányt kell módosítani. Mi úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között a közigazgatást nem lehet optimalizálni, vagy csak minimálisan.
Az egyetlen átszervezési lehetőség a megyék, illetve a községek összevonása, ezt viszont nem támogatjuk.
– Az RMDSZ milyen közigazgatási átszervezésről tárgyalna a kormánykoalíciós pártokkal?
– Mi a fejlesztési régiók átszervezését támogatjuk – erről törvénytervezetünk is van a parlamentben –, az viszont nem közigazgatási átszervezés. Azt javasoltuk, hogy a jelenlegi nyolc fejlesztési régió helyett alakítsunk ki többet, mert a mai régiók túl nagyok és nem azt a célt szolgálják, amiért létrehozták őket, azaz mérséklődjenek a területi különbségek a gazdag és a szegényebb térségek, illetve a fejlesztési régión belül a gazdagabb és a szegényebb megyék között. A jelenlegi román alkotmány keretei között csak a fejlesztési régiókat lehetne átszervezni, amelyeknek viszont nincs közigazgatási hatáskörük.
– Ha a PSD az USR törvénytervezetének mintájára a megyék összevonásával áll elő, ez a kormánykoalíció szakítópróbája lehet?
– Még semmit nem tudunk arról, hogy a PSD hogyan képzeli el az ország területi-közigazgatási átszervezését. Ők annyit mondtak, hogy munkacsoportot hoznak létre, ami megvizsgálja, hogy milyen lehetőségek vannak. Amíg nem mondanak, illetve nem készítenek elő konkrét javaslatot, nekünk erről nem kell véleményt formálnunk. Mindenkinek joga van munkacsoportokat létrehozni, és megvizsgálni, hogyan lehet Románia közigazgatását átalakítani. Meglátásom szerint arra a következtetésre fognak jutni, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között nem lehet radikálisan átalakítani Románia közigazgatását.
Az aranyosszéki Székelykocsárd. A hozzá hasonló, magyarok lakta települések is eltűnnének a többségi „olvasztótégelyben"
Fotó: Makkay József
– Az ország területi átszervezése kapcsán magyar részről felmerült Székelyföld területi autonómiája is. Lát-e esélyt arra, hogy ez valamilyen formában napirendre kerüljön?
– A fejlesztési régiókat átszervező törvénytervezetünkben többek között az is szerepel, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egyetlen fejlesztési régió legyen. A közigazgatási átszervezést azonban csak alkotmánymódosítás után lehetne napirendre tűzni. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy az elmúlt években nagyon sok és fontos hatáskört sikerült Bukaresttől elvenni, amelyeket áthoztunk megyei, illetve helyi szintre.
Nagyon oda kell figyelnünk, hogy ha Bukarest úgy érzi, túl sok hatáskört adott ki a kezéből a regionális szintekre, akkor meghirdeti a közigazgatás átszervezését, aminek az lehet a vége, hogy központosít, a megyei és a helyi önkormányzatoktól ismét elvesz hatásköröket. Mi egyértelművé tettük, hogy nem megyünk bele semmiféle közigazgatási átszervezésbe, ami a magyarlakta régiókat hátrányosan érintheti.
– A romániai közbeszédben egyre gyakrabban fogalmazódik meg az a felvetés, hogy a helyi közigazgatás túl költséges. Lát-e esélyt arra, hogy a jelenlegi rendszert karcsúsítani lehessen?
– Mielőtt a kérdésre válaszolnék, fontos, hogy meghatározzuk, mi a közigazgatás célja. Gyakorlatilag egy közszolgáltatásról beszélünk. A közigazgatás célja, hogy a polgároknak jobb életminőséget biztosítson a minél jobb minőségű közszolgáltatások révén. Másik fontos feladata, hogy csökkenjenek a területi egyenlőtlenségek, amit csak hatékony önkormányzati rendszerrel tudunk elérni. Ezért nem tudom elfogadni azt a megközelítést, azokat a pártpolitikai célokat szolgáló román javaslatokat, amelyek mindenekelőtt pénzt akarnak spórolni az önkormányzatokon.
A romániai közigazgatási-területi reformot nem lehet a kistelepülések hasraütésszerű összevonásával, csak a nagyvárosok szemszögéből kiindulva megvalósítani – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
– A pénzspórlás kérdése azonban megkerülhetetlen, ha az elszállt román költségvetés adatait nézzük. Ezen a területen honnan lehetne lefaragni a kiadásokból?
– Úgy gondolom, hogy elsősorban az állami szektorban lehetne sokat spórolni. Főleg a nagy, dekoncentrált intézmények működését kell górcső alá venni. Erre már volt is javaslat: évekkel ezelőtt létrejött egy pártok fölötti munkacsoport, aminek én is tagja voltam. Akkor megfogalmaztuk, hogy a dekoncentrált intézmények esetében csak az ellenőrző funkció kell az állam szintjén maradjon, minden más feladatot át kellene adniuk a megyei önkormányzatoknak. Nyilván a helyi és a megyei közigazgatást is hatékonyabbá lehetne tenni, de ezt két irányból közelíthetjük meg. Ugyanennyi pénzből eredményesebben, hatékonyabban működtetni a rendszert, vagy kevesebb pénzből, és kevesebb emberrel ugyanígy dolgozni? Ez utóbbi azonban nehezebben kivitelezhető.
– Megoldást jelentene a romániai adórendszer átalakítása, hogy több pénz maradjon helyben, a megyei és a helyi önkormányzatoknak?
– A romániai adórendszer rendkívüli összetett. Az állam legfontosabb adóbevételét, az áfát Bukarest gyűjti be, a másik jelentős bevétel a személyi jövedelemadó: az elmúlt években itt sikerült elérnünk, hogy a befizetés 100 százalékban az önkormányzatok különböző szintjén maradjon. Ugyanakkor a profit- és az osztalékadó Bukarestbe megy.
Ha pénzügyekről beszélünk, az államnak az kellene legyen a feladata, hogy a különböző közigazgatási szinteket kiegyenlítse. Ne legyen olyan település, ahol az adóbevételek visszaosztása után harmincszor több több pénz jut, mint a másik településnek. Mert nem ér harmincszor többet egy bukaresti kerületben élő állampolgár, mint egy székelyföldi község lakója. Ezeket a szorzókat kell lecsökkenteni, és megvalósítani az önkormányzatok közötti pénzügyi szolidaritást. Tánczos Barna pénzügyminiszternek éppen ezen a területen sikerült áttörést elérnie: Bukarestet sikerült behoznia az országos szolidaritásba, amiből korábban a román főváros kimaradt.
Antal Árpád polgármester szerint a helyi önkormányzatokat nem karcsúsítani kell, hanem növelni a szolgáltatások hatékonyságát
Fotó: Facebook/Antal Árpád
– Úgy érti, hogy a bukaresti adóbevételeket eddig zömében a főváros számára osztották el?
– Az történt, hogy a személyi jövedelemadó 14 százalékát elvették a településektől, és odaadták a szegényebbeknek. Ennek az lett az eredménye, hogy például Sepsiszentgyörgy, vagy Kézdivásárhely, illetve a gazdagabb községek a visszaosztásból nem kaptak pénzt, ami végül is érthető, mert erről szól a szolidaritás.
Összességében nem rossz a romániai adórendszer, de nyilván kell rajta csiszolni.
– Mekkora a helyi önkormányzatok pénzügyi autonómiája?
– Néhány évvel ezelőtt sikerült elérnünk, hogy nagyon jelentős helyi autonómiát biztosítsanak a helyi önkormányzatok számára megyei, városi és községi szinten egyaránt. Minden testület maga dönthette el, mekkora fizetést ad a saját apparátusában dolgozó munkatársaknak egy alsó és egy felső határ között. Voltak önkormányzatok, ahol nem viszonyultak ehhez felelősséggel, és nagyobb béreket biztosítottak az alkalmazottaiknak, mint amit az adott település pénzügyi helyzete megengedett. Ez sok problémát okozott a rendszerben, de bízom benne, hogy 2025-ben a gondokat lépésről lépésre orvosolni lehet.
– A kormánykoalícióban felmerült-e az alkotmánymódosítás lehetősége, ami megnyithatná az utat a területi-közigazgatási átszervezés előtt?
– Nem gondolom, hogy a következő években napirendre kerülne Románia alkotmányának módosítása. A kormányprogram kialakítása során ez így nem került szóba, ezt senki nem támogatja, vagy senki sem gondolja azt, hogy frontot kellene most ezzel nyitni. Márpedig alkotmánymódosítás nélkül csak a fejlesztési régiókat lehetne átszervezni, a közigazgatási egységeket nem. Sem a megyéket, sem a községeket nem szabad összevonni. A községek szintjén bizonyos közszolgáltatásokat viszont lehetne optimalizálni. Nem biztos, hogy minden községnek saját jegyzőre van szüksége, mint ahogy nem minden község rendelkezik főépítésszel sem. A rendszert ilyen szinten lehetne optimalizálni, de feladatokat, hatásköröket radikálisan átalakítani nem. Az RMDSZ biztosan nem lesz partner semmilyen olyan átszervezésben, ami a magyar emberek, a magyar lakta települések, megyék, régiók érdekei ellen szól.
A helyi közösségeket nem lehet matematikai, könyvelői szempontok szerint megközelíteni – jelentette ki a Krónikának Antal Árpád szentgyörgyi polgármester a közigazgatási átszervezés szükségességéről elhangzó román politikusi nyilatkozatok kapcsán.
Aktívan, eseményekkel tele vette kezdetét az új év a Partiumi Falugazdász Hálózat munkatársai számára, és az elkövetkezőkben is számos rendezvényt szerveznek.
Szakértők szerint az „iskolafóbia” nevű szorongásos zavar egyre gyakoribb a gyerekek körében, korosztálytól függetlenül. Arad megyében már 16 ilyen esetet diagnosztizáltak.
Lemondott a Moldvában engedélyezett bákói és pusztinai magyar misék egyidejűségének megköveteléséről a Jászvásári Római Katolikus Püspökség. A döntést Anton Diacu pusztinai plébános közölte csütörtökön a Krónikával.
Hamarosan újabb élményfürdőben csobbanhatunk Bihar megyében: az építő elkészült a margittai szabadidőközponttal.
Idén is elindul a Boldogasszony zarándokvonat a Misszió Tours Utazási Iroda és MÁV Személyszállítási Zrt. közös szervezésében a csíksomlyói pünkösdi búcsúba – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat tártak fel a sepsiszentgyörgyi Árkos-Hosszú régészeti lelőhelyen. Csontvázas temetkezésre utaló bronzkori leletek még nem kerültek elő dokumentálhatóan Délkelet-Erdélyben.
Európai szintű rendőrségi körözés indult két 16 éves Szilágy megyei lány felkutatására, akik néhány nappal ezelőtt hazaindultak egy zsibói iskolából, ám nem érkeztek haza.
Nekünk is feladatunk naponta megvívni a harcunkat a kulturális örökségünkért és keresni a lehetőségeit annak, hogy miként tehetünk még többet közösségeink, a magyar közösségünk megmaradásáért – mondta Zsigó Róbert.
A hagyományokhoz hűen szőlőszentelést tartottak a Gyulafehérvári Érsekség szőlősében Szent Vince napján, január 22-én. A szőlőszentelés a szőlőmetszés és a tavaszi remények jegyében végzett áldás.
A Maros Megyei Tanács szerdán bejelentette, hogy átszervezés miatt ideiglenesen bezárja a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság alárendeltségében működő, neuropszichiátriai fogyatékkal élő gyerekeket ellátó négy marosvásárhelyi központot.
szóljon hozzá!