Kós Károly ülőszobrát 2022. június 3-án leplezték le az általa tervezett Kakasos templom előtt
Fotó: Rostás Szabolcs
Hajléka felszentelésének száztizedik évfordulóját ünnepli a hétvégén a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség. A Kós Károly tervezte Kakasos templom parókus lelkésze, Kerékgyártó Zsolt szerint a polihisztor által megálmodott istenháza nem csak a gyülekezet hitéletének központi tere, hanem egy értékrendszerhez való ragaszkodást is jelent.
2024. május 30., 18:142024. május 30., 18:14
2024. május 30., 18:312024. május 30., 18:31
Felsorolni is nehéz lenne az Erdély, Kalotaszeg polihisztoraként is emlegetett Kós Károly építész által tervezett, a magyar építéstörténetbe és kulturális örökségbe beivódott Kárpát-medencei impozáns épületeket. Egytől egyig remekművek a sztánai Varjúvártól a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonjain, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumon át templomokig, iskolákig, villákig és éttermekig. A számos templom közül sem könnyű kiemelni valamelyiket, ám mi mégis megtesszük, hiszen
A kincses város nyugati felében élő reformátusok a múlt század elején a grófi Nemes családtól vásároltak telket, amelynek egy részére az egyházközség újjászervezését követően templomot álmodtak meg. A tervezéssel eredetileg Spáda János helyi építőmestert bízták meg, akinek az elképzelése azonban több szempontból sem felelt meg az elvásároknak, így az egyház az akkor már Budapesten élő Kós Károlyhoz fordult, hogy mondjon véleményt a tervről, esetleg tegyen javaslatot is.
Istentisztelet a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség 110 éves hajlékában
Fotó: Rostás Szabolcs
„A terv nekem nem tetszett... Ezt a véleményemet indokoltan írásban fejtettem ki, de javaslat helyett, egy ugyanakkora befogadóképességű templom vázlattervét készítettem el, melynek végösszege viszont 100 000 koronán belül maradt. Az egyházközség elfogadta véleményezésemet, valamint tervjavaslatomat is, és megbízott a kiviteli tervek elkészítésével” – írja le a templom tervének kissé kalandos történetét maga Kós Károly. Akinek elképzelését a presbitérium már ellenvetés nélkül jóváhagyta, szinte napra pontosan 111 évvel ezelőtt, 1913. június 1-jén elkezdődött az építkezés, majd a templomot 1914. március 22-én felszentelték.
Fotó: Rostás Szabolcs
Amelybe az alkotó a kalotaszegi templomok formakincséből és a népművészet motívumvilágából ihletett tapasztalatait mentette, de amelynek koncepciójában fellelhetők a századfordulóra jellemző szecessziós törekvések is. Követte a középkori eredetű katolikus templomokból átalakított református templomok példáját, a külsejében négy fiatornyos, a belsőben pedig a népi építészet sajátos elemeit – festett fakazettás mennyezet, szószék, úrasztala, padok – hordozó kalotaszegi templomok (bánffyhunyadi, magyargyerőmonostori vagy éppen a magyarvalkói templomok) példáit.
A templom legfontosabb díszítőeleme – amely megjelenik az oszlopfőkbe vésve, a tornyot koronázó díszítésként, a lámpaterveken, a templom kovácsoltvas kerítésén – a népi ornamentika egyik kedvelt motívuma, a kakas, amelyből a templom népszerű megnevezése is ered. Kós jól ismerte a népi hiedelem mellett a kakas egyetemes szimbolisztikáját is: a napfelkeltét jelző kukorékolása miatt a fény és a hajnal, ezáltal a születőben levő szellemi világosság madara; a hírnév, az éberség és a figyelem jelképe; ugyanakkor a keresztény felfogásban is szimbolikus jelentéssel bír, mert miután Péter apostol háromszor megtagadta Krisztust, megszólalt a kakas, ahogyan azt korábban Jézus megjósolta.
Fotó: Kiss Gábor/Református.ro
Szombaton 18 órától hálaadó ünnepséget tartanak, amelyen Alsóörs Református Kórusa fog szolgálni színvonalas műsorral, másnap, vasárnap 10 órakor pedig dr. Kálmán Csaba, a magyarországi testvérgyülekezet lelkipásztora hirdeti az igét. Ugyanakkor a hollandiai testvérgyülekezettől is érkeznek vendégek. Az anyaországi vendégek egyébként a korábbi tervek szerint 2020. június 4-én látogattak volna a kincses városba, ám az akkori találkozást a koronavírus-járvány meghiúsította, így most kapóra jött, hogy a nemzeti összetartozás napjához közeli időpontban jöjjenek, és együtt ünnepeljenek a kolozsvári testvérgyülekezettel.
Fotó: Kiss Gábor/Református.ro
Kerékgyártó Zsolt, a Kakasos templom parókus lelkésze a Krónikának elmondta, azt szeretnék, ha önmagán túlmutatna, hogy az épületet Kós Károly tervezte. „Mindamellett, hogy hitéletünk központi tere, jelentsen többet, olyan értékrendszerhez való ragaszkodást, amit az erdélyi magyarság, a transzilvanizmus, a konzervatív szemlélet képvisel. Kós Károly konzervatimimusa nem csak a templom stílusjegyeiben érzékelhető, mi arra törekszünk, hogy a gyülekezetünkben élő legyen a bibliai konzervativizmus is. Azt a biblicitáshoz való ragaszkodást helyezzük előtérbe, ami a kálvinista tanításnak is az alapja” – fejtette ki lapunknak a lelkipásztor.
Fotó: Jakab Mónika
Hozzátette, ez a szellemiség lengi be a közel kétezer hívet számláló gyülekezet életét, ennek jegyében zajlanak a különböző tevékenységek, találkozók, és ugyancsak ennek jegyében igyekeznek szebbé, mindenki számára elérhetővé tenni a fizikális teret és a lelki közösséget egyaránt. Ezzel Kerékgyártó Zsolt arra is utalt, hogy 2021-ben felújították a templom udvarát, ugyanakkor 2022. június 3-án a főbejárat előtt felavatták a tervező, Kós Károly – Erdélyben első – egész alakos szobrát, dr. Farkas Ádám, a Magyar Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotását. Ami pedig a lelki közösségre vonatkozik, sokat elárul a Kakasos templom gyülekezetében élő szokásokról, hogy a lelkipásztorok az istentiszteletek végén az egyházközség valamennyi résztvevő tagjával kezet szorítanak, majd a hívek kávé, tea, sütemény mellett is együtt lehetnek.
Múlt hétvégén már megmártózhattak az első idei fürdőzők a szovátai Mogyorósi-tóban, az üdülőközpont második legnagyobb tavában.
Az egyik legrangosabb európai örökségi elismeréssel, az Europa Nostra díjjal tüntették ki a kolozsvári Szent Mihály-templomot. Erdély egyik építészeti gyöngyszemét, a gótikus istenházát 2016 és 2022 között összetett projekt keretében restaurálták.
Ismeretlenek piros festékkel lefestették a háromnyelvű helységnévtábla magyar és német feliratát Medgyesen, valamint két másik Szeben megyei településen.
A koldulásért kiszabható maximális bírság összegével, száz euróval próbált megvesztegetni egy rendőrt Szeben megyében egy tetten ért kéregető, az ügyészség ezért elrendelte őrizetbe vételét – közölte a Szeben megyei törvényszék mellett működő vádhatóság.
Három súlyosan kimerült állapotban levő fiatal ukránt hoztak le a Máramarosi-havasokból a román határrendészek és hegyimentők csütörtökre virradóan.
Ünnepeljünk közösen a kincses városban négy napon át! Több mint száz érdekes kulturális és szórakoztató esemény vár ránk a város 40 különböző helyszínén a Kolozsvári Városnapok keretében. Nézzük a részleteket.
Kolozsvári helyszínére érkezett a Nincs mese! elnevezésű beszélgetős, pontosabban megmondó turné, melynek során Kelemen Hunorral, a RMDSZ elnökével beszélgetnek az erdélyi magyar, adott esetben a magyarországi közélet fontos szereplői.
Június 27-30. között szervezik meg a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, melynek Kemény István magyar költő és Bjorn Andreas Bull-Hansen norvég író lesz a díszvendége – jelentették be a szervezők szerdán sajtótájékoztatón Kolozsváron.
Idén is körmenettel ünneplik a katolikus egyházban az Úrnapját, Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepét.
A Szatmár Megyei Múzeum június 1-jén újra megnyitja kapuit a látogatók előtt, miután két éven át széleskörű korszerűsítési munkálatok folytak az épületben és a kiállítóterekben – közölte közösségi oldalán a Szatmár Megyei Tanács.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)