Dr. Széman Péter elnöki beszámolót tart az EMKE közgyűlésén
Fotó: Rostás Szabolcs
Az ukrajnai háborús események okozta infláció, az energiaárak nem látott mértékben való emelkedése, és ezek folyományaként az anyagi lehetőségek csökkenése már-már kockáztatták a szervezet működését – hangzott el az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szombaton Kolozsvárt tartott közgyűlésén, amelynek keretében átadták az EMKE díjait is.
2023. április 15., 15:462023. április 15., 15:46
2023. április 15., 18:242023. április 15., 18:24
A 138 évvel ezelőtt alakult – 1947 és az 1989-es rendszerváltás között a román kommunista rezsim által gyakorlatilag betiltott – kulturális-társadalmi szervezet hagyományosan az 1885. április 12-ei alapítás dátuma közelében rendezi éves közgyűlését. A szombaton a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében rendezett eseményen előbb a meghívottak kaptak szót. Köztük Tasnádi István Szilárd, Kolozs megye alprefektusa, aki
Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy a romániai népszámlálás eredményeiből adódó legnagyobb „problémacsomag” a szövetség számára a nagyvárosi szórványközösség, az interetnikus nagyvárosok – többek között Kolozsvár, Brassó, Nagybánya, Arad – lakótelepeinek felkutatása, ahol sok fiatal került az identitásválság küszöbére. „Alapkérdés a fiatalok nemzeti identitásának biztosítása, ami nagyvárosi környzetben távolról sem megoldott. Talán ez a legfontosabb program a következő években, meg kell szólítani a nagyvárosi lakótelepek szórványát, ebben kínál partnerséget az RMDSZ az EMKÉ-nek” – húzta alá Székely István.
A Hídelvei Evangéliumi-Református Földész Énekkar tagjainak előadása vezette fel a kolozsvári eseményt
Fotó: Rostás Szabolcs
A budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára közölte, olyan tematikus éveket próbálnak meghatározni, amelyek az összmagyarságot képesek megérinteni, így nyilvánították 2023-at a gondoskodó nemzet évének a nemzetpolitikában. Potápi közös sikertörténetnek nevezte a második Orbán-kormány hatalomra kerülése, 2010 óta megvalósult nemzetpolitikát, amely mindenekelőtt a külhoni magyar intézményrendszer működésének biztosítását helyezte fókuszba. „Szeretnénk a közösségeket is hálózati szinten öszekötni: iskolákat, vállalkozásokat, a kulturális és sportegyesületek világát. Úgy kell elképzelni a nemzet szövetét, mint az egyes hálózatok szövetét” – fejtette ki az EMKE-közgyűlésen tartott előadásában az államtitkár.
Elhangzott, 2372 projektet valósítottak meg vagy támogattak a Nemzeti újrakezdés elnevezésű program keretében, ezeket a pályázatokat egy hónapon belül ismét kiírják. Az államtitkár megismételte nemrég Budapesten tett bejelentését, miszerint a magyar állam által nyújtott, a bölcsődétől az egyetemi oklevél megszerzéséig járó oktatási-nevelési támogatás 22 400-ról 100 ezer forintra emelkedik a 2022/2023-as tanévtől. „Mindez 16 milliárd forintos többletköltséget jelent, ám nem jelent nehézséget a magyar államnak, mert az identitásmegőrzés terén az a legfontosabb, hogy a gyerekek magyar oktatási intézményben folytatnak alapvető szocializációs tevékenységet, ott szerzik meg diplomájukat” – húzta alá Potápi.
A különböző programok, támogatási formák ismertetése során Potápi Árpád kitért a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programra is, megemlítve, hogy noha a magyar kormány kiterjesztette a támogatásokat, még nem sikerült elérni, hogy a székelyföldi finanszírozás Erdély teljes területén folytatódjék, a román kormány ugyanis eddig nem járult hozzá ehhez. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár egyébként kettős minőségében vett részt a közgyűlésen, a Kárpát-medencei magyar civil szervezetek és közösségek következetes támogatásáért ugyanis az EMKE Kötő József-díjat adományozott Potápi Árpádnak, amit a kitüntetett már a délutáni díjátadás előtt átvett.
Fotó: Rostás Szabolcs
(Az egyik legfontosabb erdélyi magyar civil szervezet elnökének beszámolója idén tért át a naptári éves mérlegvonásra az eddigi szokásról, amikor a két közgyűlés közötti időszakot értékelték ki). Anyagi lehetőségei csökkenése már-már az egyesület normális működését kockáztatták, így veszélybe került az EMKE-díjak, a Paraszt Madonna-szobor előállítása, maga az ünnepség megrendezése, mivel az alkotás elkészítésének költségei több mint a duplájára emelkedtek egy év alatt. Széman Péter elnök közölte, végül az RMDSZ-től és a kolozsvári magyar vállalkozókat tömörítő Euréka-csoporttól kapott támogatásnak köszönhetően tudták idén is beszerezni a szobrokat.
Nem tudta folytatni az EMKE karbantartási és felújítási terveit a kolozsvári Szabédi Emlékházban, valamint a Pusztakamaráson működő Sütő Emlékházban, ugyanakkor – szintén anyagiak hiányában – elkezdeni sem tudták az erdélyi civil szervezetek újraindítására kidolgozott cselekvési tervet sem. „Tavaly részt vállaltunk az erdélyi magyar közösség számára igencsak fontos feladatban, népszerűsítettük és elősegítettük a népszámlálás folyamatát. Azért is tartottuk ezt fontosnak, mert magyarok nélkül EMKE sem létezne” – hangsúlyozta a nyugalmazott tüdőgyógyász szakorvos.
Potápi Árpád János: szeretnénk a közösségeket is hálózati szinten öszekötni
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A tavaly folytatott, erre az évre is átnyúló tevékenységek közül az elnök kiemelte a Györkös 100 programsorozatot, a Művészeti Karaván folytatását, különböző szakkörök működtetését (ezekből már 113 létezik Erdélyben), kötetek, munkafüzetek kiadását. „Az EMKE feladata továbbra is elsősorban a magyar szórványközösségek kulturális életének támogatása, és az elkövetkező évben is ez lesz egyesületünk legfontosabb tevékenysége. Minthogy az EMKE egyidejűleg kulturális és közösségépítő egyesület, munkánk jelentős részét e két tevékenységi terület határozza meg, vagyis folyamatosan odafigyelünk rendezvényeinknek nem csak kulturális, hanem közösségépítő, közösségfejlesztő szerepkörére is” – állapította meg Széman Péter, az EMKE elnöke, reményének adva hangot, miszerint az idei évtől újra lesz elegendő pénzügyi forrásuk tevékenységeik megvalósításához.
Átadták az EMKE „Erdélyi Oscarnak” is nevezett díjait a kincses városban
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A hagyományokhoz híven az EMKE éves közgyűlése keretében nyújtották át a közművelődési egyesület díjait 18 személyiség részére; közülük öten életműdíjat vehettek át. A díjazottak névsora és méltatása nemrég közölt, csatolt cikkünkben található. A közművelődési egyesület kitüntette többek között Csinta Samu újságírót, a Krónika egykori vezető szerkesztőjét, akinek több évtizedes munkásságáért, különös tekintettel kiemelkedő publicisztikai elemzéseiért, valamint a közelmúlt ismeretlen részleteinek feltárásáért Spectator-díjat adományozott a szervezet.
Idei elismeréseit szombaton adja át az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében – közölte az egyesület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyári hegyi túrák gyönyörűek, de a havasokon gyorsan változó időjárás komoly veszélyeket is rejthet, villámlással kísért heves viharok törhetnek ki egyik percről a másikra.
Orvvadászat és vadállatok illegális tartásáért hatósági felügyelet alá került egy Arad megyei fiatalember, aki az év elején két medvebocsot ejtett foglyul.
Lezuhant egy kis méretű repülőgép kedden a Hunyad megyei Szászváros közelében.
Elrendelte kedden a Maros megyei törvényszék a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását.
A május végén részben beszakadt híd miatt jelenleg akadozik a közlekedés, sok tehergépkocsi kénytelen behajtani a városba.
Hétfőn 24 órára őrizetbe vettek egy, a Beszterce-Naszód megyei Kolozsnagyidán élő, 24 éves nőt számítógépes bűncselekmény és fenyegetés miatt, az ügy a volt élettársát megölő és a házát rágyújtó Maros megyei férfi ügyéhez kapcsolódik.
Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.
Ünnepélyesen megnyitották a 33. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) Szovátán, a Teleki Oktatási Központban hétfőn – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.
Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!