Nem írják alá a törvénymódosítást. Az iskolákban nincs elég hely, és a szükséges feltételek ishiányoznak az órákra való felkészüléshez
Fotó: Kristó Róbert
Az oktatási és egészségügyi rendszerben, valamint a kulturális intézményekben is nehéz gyakorlatba ültetni a módosított munkatörvénykönyvet; a szakszervezetek igyekeznek megoldást találni.
2017. október 10., 15:432017. október 10., 15:43
Komoly gondokat okoz a módosult munkatörvénykönyv gyakorlatba ültetése azokban a közalkalmazotti ágazatokban, ahol rugalmas munkaidőben dolgoznak, vagy az alkalmazottak feladataik egy részét otthon végzik el. A nyár végén a kormány által sürgősségi rendelettel végrehajtott módosítás ugyan hatékony eszköze lehet a szürkemunka kifehérítésének, de az elrendelt intézkedések számos munkahelyen nem életszerűek, nem egyeznek a valósággal.
A szigorításra azért volt szükség, mert számos visszaélés történt, például a hivatalosan részmunkaidőre felvett alkalmazott teljes munkaidőben dolgozott, bére egy részét pedig feketén, adózatlanul kapta meg, de az is problémás volt, hogy a beosztottaknak gyakran kellett túlórázniuk. A kormány ezért azt találta ki, hogy a napi 8 órás munkaidővel felvett alkalmazottak naponta írjanak alá jelenléti ívet, illetve írott formában pontosítsák a munkaórák kezdését és befejezését.
A különböző szakágak képviselői keresik a megoldást a tevékenységüknek megfelelő munkaprogram szabályozására – elképzelhető, hogy a kollektív munkaszerződés vagy éppen a közvitán levő, a nem munkahelyen, hanem akár otthon vagy közösségi térben elvégzett tevékenységre vonatkozó törvény jelenthet választ.
A színházakban például jelentős problémát okoz a módosult munkatörvénykönyv alkalmazása, hiszen az alkalmazottak rugalmas munkaidőben dolgoznak – magyarázta lapunknak Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója hangsúlyozta, a teátrumokban a minőséget szinte lehetetlen, ám a munka mennyiségét is nehéz kvantifikálni.
Másrészt egy főszereplő sokkal többet próbál, mint egy mellékszereplő, ám ezért az utóbbi nem vonható kérdőre. A marosvásárhelyi színház nem először szembesül ezzel a problémával, hiszen évekkel ezelőtt már feljelentették őket a munkaügyi felügyelőségnél, mert nem annyit dolgoznak, amennyit a vonatkozó szabályok előírnak.
Gáspárik rámutatott: a módosult törvényt alkalmazzák, mindenki aláírja a jelenléti íveket, ám ilyen körülmények között, „decemberben már senki nem kell dolgozzék a színházban, annyi szabadnapot fognak összegyűjteni a túlórákkal”. A színházakban például hétvégeken is zajlik az élet, ám furcsa lenne, ha egy művész jogaira hivatkozva visszamondaná a vasárnap délelőtti előadást, mert éppen templomba szeretne menni, mutatott rá az igazgató.
Gáspárik azt is elmondta: a panaszok az országos színházi szövetséghez, az UNITER-hez futottak be, a szakmai szervezet pedig próbál egyeztetni, hogy orvosolják a kifogásokat. „Szakáganként kell fellépni és egyeztetni, különben egyenként levadásznak bennünket” – szögezte le a Krónikának Gáspárik Attila.
A színházban hétvégén sem áll le az élet
Fotó: Tompa Miklós Társulat
Hasonló gondokkal küzdenek az oktatásban: Liviu Pop oktatási miniszter múlt heti videókonferenciáján a Temes megyei szakszervezeti képviselő vetette fel, hogy a törvény értelmében a pedagógusoknak is napi nyolc órát bent kellene tölteniük a tanintézetben, ám szerintük ez kivitelezhetetlen.
– mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő tanár.
Hasonlóképpen az elavult iskolai számítógépeken a felkészülés is szinte lehetetlen, nem beszélve arról, hogy nincs is annyi számítógép, hogy minden tanárnak elég legyen, órákon keresztül tudjanak böngészni. Ezt általában otthon végzik el a pedagógusok saját számítógépükön és saját szakkönyvtárukat használva. A munkatörvénykönyv méregfogát az oktatási minisztériumnak kell kihúznia úgy, hogy sajátos megoldást dolgoz ki az ágazatnak, vélik a tanügyben dolgozók. Ugyanakkor egyelőre nem panaszkodnak, hiszen a munkaügyi ellenőrök „nem zaklatják” őket.
Az egészségügyben egészen más természetű gondokat okoz a szigorúan vett nyolc vagy tizenkét órás munkaidő, ott inkább az a baj, hogy az alkalmazottak kénytelenek több időt bent tölteni a munkahelyükön. A törvény megengedi, hogy kivételes esetekben – például a tűzoltók, a csendőrök vagy éppen az egészségügyi beosztottak – egyhuzamban 24 órát ledolgozzon az alkalmazott, részletezte a Krónikának Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke.
Szavai szerint
Az egészségügyben igyekeznek gyakorlatba ültetni a jogszabályt, ám ebben az ágazatban is vannak kivételek, és ők is a szakminisztériumtól várják a megoldást ezek orvoslására.
„Ha egy orvos reggel bemegy dolgozni, és éppen ügyeletes, akkor másnap reggelre letelik a 24 órája, a törvény szerint így haza kellene mennie pihenni. Ám ha egy kisvárosi kórház osztályán egyetlen szakorvos dolgozik, akkor a betegek orvosi felügyelet nélkül maradnak, és ez egy váratlan történés esetén felróható. De mégsem küldhetjük a beteget haza az orvossal” – magyarázta Vasile Neagovici.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
szóljon hozzá!