Egy húszhektáros mintán kívánják szemléltetni a Túr menti Natura 2000-es területek tulajdonosai számára, miként lehet úgy feljavítani a legelőket, hogy a természetvédelmi előírásoknak is eleget tegyenek a beavatkozásokkal.
2014. június 30., 20:022014. június 30., 20:02
Az európai szintű védettséget élvező Túr mentén a kezelői feladatokat ellátó Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE), a Túrterebesi Szarvasmarhatartók Egyesülete, valamint a Józsefházi Közbirtokosság a Romániai Civil Támogatási Alapból finanszírozott projekt révén készül bemutatni, miként lehet növelni a legelők eltartóképességét úgy, hogy az ökológiai egyensúlyt visszaállítják.
Márk-Nagy János, a szatmári EKE ügyvezető igazgatója hétfőn sajtótájékoztatón kifejtette, a korábban erdőkkel borított területet a 19. század során fokozatosan átalakították legelőkké, kaszálókká. A helyenként facsoportokkal tarkított, változatos élővilágú füves területek jelentős része azonban a kommunizmus idején a helytelen használat miatt igen leromlott.
Ez pedig amellett, hogy egyre kevesebb jövedelmet hoz a gazdáknak, azt a veszélyt is magában hordja, hogy megszűnhetnek a védett fajok élőhelyei. Rámutatott: olyan ritka madárfajoknak adnak otthont a területek, mint a fekete gólya, a haris, a kis és a nagy őrgébics, a tövisszúró gébics, itt él az ország legnagyobb mocsáribékapopulációja, és meg kell óvni a lápi tűzlepke fennmaradásához elengedhetetlenül szükséges kígyógyökerű keserűfüvet, valamint a vérfű-hangyaboglárka túléléséhez nélkülözhetetlen őszi vérfüvet.
Elhangzott, a partnerszervezetek által felajánlott 20 hektáron egy speciális, nedves rétek művelésére alkalmas, könnyű kaszálógépet használnak majd, és hétezer facsemetét ültetnek. Gyákon Viktor, a Túrterebesi Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke elmondta, reméli, hogy a legelőgazdálkodási szemléltető hozzájárul a védett terület kezelői és lakosság közötti konfliktusok enyhüléséhez, a gazdák ugyanis nem veszik jó néven a tevékenységük korlátozására irányuló intézkedéseket.
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
szóljon hozzá!