Bár nyáron sok mozgási lehetőség kínálkozik, sok gyerek mégis inkább a képernyőt választja a fizikailag aktív pihenés helyett
Fotó: László Ildikó
Javában „tombol” a nyári vakáció, nyitva a strandok, megannyi mozgási lehetőség kínálkozik, sok gyerek mégis inkább a képernyő előtt tölti szabadidejét. Pedagógusokat, szülőt kérdeztünk a szabadidős tevékenységekről, és arról, miként lehet a gyereket „kimozdítani” a virtuális valóságból.
2022. július 16., 16:062022. július 16., 16:06
Több mint egy hónapja megkezdődött a diákok nyári vakációja, de a megannyi mozgási, kirándulási lehetőség megragadása helyett sok gyerek leginkább képernyő előtt tölti szabadidejét. Cserei Izabella kézdivásárhelyi óvónővel és Matei Linda kolozsvári testneveléstanárral arra kerestük a választ, mi miatt vonzóbb a digitális világ a természet nyújtotta lehetőségeknél, illetve mit tehetnek a szülők, hogy mozgásra bírják gyermekeiket. Egyed Ágnes baróti pedagógus, kétgyerekes édesanya saját tapasztalatairól, a családban kialakított rendszerről és a szabadban töltött, mozgásos tevékenységekről beszélt a Krónikának.
Cserei Izabella, a kézdivásárhelyi Manócska Napköziotthon óvónője arról számolt be, hogy a kreatív és türelmet igénylő játékok az okostelefon és különböző digitális eszközök használata miatt nagyon háttérbe szorultak a gyerekek körében. Véleménye szerint a telefonon elérhető, úgynevezett fejlesztő játékok sem feltétlenül jó hatásúak, mert jelentős mértékben szűkítik a térlátást.
Elmondta, az óvodában végzett mozgásos foglalkozások és a reggeli torna során óvónőként gyakran „túlszárnyalja” a csöppségeket.
„Mozgás terén a fizikai erőnlét hiányát tartom a legszembetűnőbb hátránynak. A reggeli torna során, amikor valamilyen ritmust diktálok nekik, látom, hogy rögtön kuporodnak le a padra. Hamar elfáradnak, néha jobban lihegnek, mint én. A pörgő képek miatt ugyanakkor azt látom, hogy a megfigyelőképességük sem tud megfelelő módon kibontakozni: kevésbé tudnak koncentrálni, inkább csak átfutnak dolgokon” – részletezte az óvónő.
Matei Linda, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum testnevelés tanára szerint a kis-
iskolás és felsőbb évfolyamos gyerekeket olyan tevékenységekkel lehet leginkább lekötni vagy kimozdítani a képernyő elől, amelyek érdekesebbnek tűnnek a virtuális világ nyújtotta élményeknél. Ha a gyermek már nagyon megszokta a „kütyük világát”, nehezebben fog tudni kiszakadni, ezért is számít a szülők példamutatása, valamint az otthon kialakított, erre vonatkozó szabályrendszer – tette hozzá Matei Linda.
„Ha a gyerek azt látja, hogy a szülő szabadidejében a telefont nyomkodja vagy a tévét bámulja, nem csodálkozhat, hogy majd ő is ugyanezt teszi. A gyerekek ugyanis valamennyi élethelyzetben nagyon élesen figyelnek, mindent magukba szívnak” – emelte ki a pedagógus.
Matei Linda a képernyőhasználat visszaszorítása kapcsán megemlítette az aktív életmód kialakítását is. Véleménye szerint sokat javíthat a helyzeten, ha szokássá válik, hogy a család minden héten, esetleg hétvégén kimozdul és olyan tevékenységekben vesz részt, amelyek nem virtuálisan történnek. Kiemelte, mennyire fontos, hogy ezekbe a szülő is bekapcsolódjon, hiszen azon túl, hogy példát mutat a gyereknek, a kapcsolatukat is erősíti. Mint mondta, óriási tévhit, hogy a gyerekek lusták és jól „elvannak” a számítógép előtt, ők ugyanis természetüktől fogva szeretnek mozogni, és igénylik a fizikai aktivitást.
„A mozgással járó tevékenységeket valamennyi gyerek nagyon szereti, legyen szó sportról, labdás vagy ütős játékról. A nyári időszakban, ha kirándulásról van szó, érdemes bepakolni a tollasütőt vagy a strandlabdát attól függően, hová megy a család. Ezeket a felszereléseket semmiképp ne felejtsük otthon, hogy a gyereknek eszébe se jusson unatkozni” – tanácsolta Matei Linda.
„A legutóbbi osztálykirándulás előtt, amelyet a hetedikes diákjaimnak szerveztem, nagyon állítsak-e fel bármilyen szabályt, ami a telefonozást illeti, mert attól rettegtem, hogy majd folyamatosan szólítgatni kell őket. Szervezés közben azonban elmaradt a dolog, így nagyon meglepődtem, amikor azt láttam, hogy a nap folyamán senki sem nyúlt a telefonjához” – mondta a tornatanár. Hozzátette, a hetedikesek egész nap játszottak és még azok is részt vettek a tevékenységekben, akik különben nem sportkedvelők.
„Ha a gyereknek van elfoglaltsága, és van olyan tevékenység, ami megmozgatja és érdekli, nincs gond, eszébe sem jut a telefon” – számolt be tapasztalatáról Matei Linda. Oláh Regő, a baróti Gaál Mózes Általános Iskola hatodik osztályos diákja a Krónika megkeresésére elmondta, hogy a szabadideje nagy részét a barátaival közös biciklizéssel, kosarazással vagy fürdéssel tölti. A kamasz fiú azt is elmondta, a házi feladatokat inkább a vakáció végén szokta elvégezni.
„Napi szinten olvasok valamit, ezenkívül a szüleimnek és a nagyszüleimnek is segítek a kertben gyomlálni, ágakat levágni, permetezni vagy füvet nyírni. Az öcsémmel is szoktam játszani, de van, hogy a családdal elmegyünk a strandra, kirándulni vagy egy hosszabb biciklitúrára a környező falvakba. Idén már kevesebbet, de a tavalyi vakációban sokat rajzoltam” – mesélte Regő.
Fotó: EKE – Kolozsvár 1891 / Facebook
Egyed Ágnes baróti pedagógus és kétgyerekes édesanya megkeresésünkre elmondta, hogy az egyik fia az ügynevezett Z, a másik pedig az alfa generáció tagja, ezért a telefonozás tekintetében más-más problémákkal kell szembenéznie. Mint mondta, első gyermeke akkor született, amikor a „kütyük” kevésbé voltak jelen a mindennapi életben, illetve nem volt nagyobb testvér, akit telefonozni vagy számítógépezni látott volna, így a nevelés és a napi meghatározott telefonozási adag betartása terén sem ütközött nagyobb akadályokba.
„A kicsi már úgy született, hogy volt egy nagyobb testvér, aki számítógépes, telefonos játékokat játszott, illetve a szülőket is napi rendszerességgel látta használni ezeket az eszközöket. Őt teljes mértékben körülvette a digitális világ, így mai napig nagyon nehéz betartatni a napi kiszabott képernyőidőt” – vázolta fel a kétgyerekes anyuka. A képernyő előtt töltött időt illetően úgynevezett „adagokat” határoz meg, amelyeken időközönként változtatni kell: iskolaidőben nem ugyanaz a mennyiség, mint nyáron, ilyenkor ugyanis csak délben van egy rajzfilm, majd este.
Mint mondta, a programot rengetegszer kellett újraírni, és állandóan figyelemmel kell kísérni, ott kell állni a kisebb gyerek mellett, hogy be is tartsa azt. Hozzátette, a következetlenség sajnos náluk is megesik, hiszen a munka és az egyéb teendők miatt nem mindig tudnak figyelni a gyerekre, aki ilyenkor nagy valószínűséggel ki is cselezi a megszabott programot.
– részletezte.
A képernyő előtt töltött időt a szülők iskolaidőben délutáni programokkal próbálják ellensúlyozni: kisebb gyermeküket úszásra, karatéra és origamifoglalkozásra viszik, a nagyobb kézilabdázni, zongoraórákra jár, illetve együttesben is játszik. A nyári időszakban mindketten sokat vannak az udvaron és a kertben, valamint a rájuk osztott, ház körüli teendőkbe is besegítenek: szilvát szednek, gyomlálnak, heti rendszerességgel maguk takarítják ki szobájukat. Egyed Ágnes elmondta, hogy a közös tevékenységek rendszerességére is igyekeznek hangsúlyt fektetni, a meseolvasás például mindkét gyerek első éveit végigkísérte: mint mondta, nem telt el nap, hogy ne olvastak vagy meséltek volna gyermekeiknek.
„A tévé leszerelését azért is tartom jó ötletnek, mert szülőként sokszor azt érzem, csődöt mondok ezen a téren. Képtelenség minden percben a nyomában lenni és ellenőrizni. Addig, amíg neki nincs belső indíttatása arra, hogy abbahagyja, amikor lejárt a félóra, katonatisztként kéne folyamatosan a sarkában állnom, ami nem megvalósítható” – részletezte a kisebb gyerek képernyőidejében felmerülő problémákat.
„Nálunk úgy van, hogy reggel egy órát, délben felet, este két órát lehet tévézni. Volt olyan, hogy le volt tiltva és akkor howerboardoztam, füvet nyírtam vagy elmentem a játszótérre, de katonázni is szoktam, mert nagyon szeretek velük játszani” – számolt be a hétéves Oláh Zente a képernyő nélküli, szabadidős tevékenységeiről.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.
Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.
Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.
A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.
szóljon hozzá!