Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész terve, ami a lakosság egy részének tetszését nem nyerte el
Fotó: Sepsiszentgyörgy Önkormányzata
Indulatokat, felháborodást váltott és vált ki, napok óta kommenthadjáratokat, sőt gyűlölködő hangnemben folytatott diskurzusokat indított el a közösségi oldalon a Sepsiszentgyörgyön felállítandó Petőfi-szobor ügye, amelyről Vécsi Nagy Zoltán művészettörténészt, az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) korábbi vezetőjét kérdeztük.
2023. január 11., 08:432023. január 11., 08:43
Miután az alkotás kiválasztására felkért szakmai zsűri Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész tervét fogadta el, az önkormányzat lakossági nyomásra új pályázatot ír ki a köztéri alkotásra. Petőfi köztéri szobrát július végén avatná fel a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, valamint a helyi kulturális intézmények által meghirdetett Petőfi-emlékév záróeseményeként. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat által korábban kiírt pályázatra hat pályamű érkezett, a szakmai zsűri Gergely Zoltán tervét ítélte a legjobbnak, aki hétköznapi emberként ábrázolta az ifjú költőt. A nyertes pályaművet azonban számos kritika érte a lakosság részéről a közösségi oldalakon,
A Krónika megkeresésére Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) korábbi vezetője úgy vélekedett,
„Kétféle gyakorlat van a pályázat esetében: az egyik, hogy a pályázók beküldik a maketteket, ezek kiállításra kerülnek és a közönség is hozzászólhat. És azután, figyelembe véve a közönség véleményét is, dönt a szakmai zsűri. A másik mód, hogy ha a megrendelő nem érzi magát szakértőnek, akkor felkér elbírálásra szakértőket. Egyébként a pályázók közül mindenki megpróbálta értelmezni azt a Petőfi-képet, amit a költőről tudunk” – mondta Vécsi Nagy Zoltán.
Elbírálták a Petőfi Sándor egész alakos szobrának megalkotására beérkezett pályaműveket – tájékoztat a sepsiszentgyörgyi városháza. A pályázatot Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész nyerte.
A szakmai zsűri tagjai Bocskai Vince szobrászművész, Vetró András szobrászművész, Jánó Mihály művészettörténész, Bordás Beáta művészettörténész, Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok voltak.
Komoly bizottság döntötte el, hogy melyik pályamű nyerjen, olyan komoly bizottság, amelyen kívül nem nagyon lehet megbízhatóbbat összehívni Erdélyben. És ez a bizottság el tudja dönteni, melyik terv alkalmas arra, hogy köztéri szoborrá váljon. Ezt felülbíráltatni a lakossággal nem etikus, megzavarja a köztéri szobor állításának további sorsát, mindenki bizalmatlan lesz mindenkivel szemben” – mondta a művészettörténész. Hozzátette,
„Ráadásul Gergely Zoltán szobrászművész rögtön jelezte, hogy hajlandó tárgyalni arról, milyen legyen a szobor, tehát nem egy rugalmatlan alkotóról van szó. A benyújtott terv pedig általában vázlat egy nagy szoborhoz” – mondta Vécsi Nagy Zoltán. Azt is elmondta, a művésszel le lehet ülni tárgyalni, ahogy régen a pápák, királyok megrendelőkként tárgyaltak az alkotókkal – ezt is meg lehet tenni. Vécsi Nagy Zoltán azt mondta, hiányolja, hogy a megrendelő nem támaszkodott eléggé a zsűri meglátására, így sajnos a jelenlegi helyzet kellemetlen, mert
„Ahányan vagyunk, annyiféleképpen képzeljük el egy ilyen közismert személyiség figuráját, mint amilyen Petőfi. Az én magánvéleményem sem egyezik minden részletében a kétségtelenül legtöbbet ígérő pályamű által megjelenített és a kiírásnak leginkább megfelelő Petőfi-képpel, de mivel ismerem Gergely Zoltán korább felállított kiváló köztéri szobrait, bíztam annak végső művészi megoldásában. Mindenképpen rossznak tartom, hogy lakossági nyomásra visszavonták a döntést. Nehéz elképzelni, hogy miként lehetne most megfelelőképpen megoldani ezt a helyzetet” – mondta Vécsi Nagy Zoltán. Kifejtette,
„Most már ezek után nem lehet úgy csinálni, hogy rejtve marad a pályázat és egyszer csak lesz egy szobor. Most már muszáj végigjátszani ezt a játékot, de kell tisztán tudni, hogy mi a pontos kiírás, stb. Én többször ültem köztéri szobrot elbíráló bizottságban, és megfogadtam, hogy többé nem teszem. Amikor az ember azt mondja, hogy neki nem tetszik az illető terv, akkor a döntés megjelenésénél nem tüntetik fel, hogy az illető zsűritagnak nem tetszett, hanem csak azt, hogy kik voltak az ítészek” – mondta a művészettörténész.
Kifogásolja a Sepsiszentgyörgyön felállítandó Petőfi-szobor kiválasztására felkért szakmai zsűri, hogy az önkormányzat lakossági nyomásra új pályázatot ír ki a köztéri alkotásra.
Amint arról beszámoltunk, a zsűri egyik tagja, Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész a Háromszék napilap megkeresésére a múlt héten azt mondta, Petőfi Sándor emblematikus alakját nagy kihívás újszerűen megmintázni, megítélése szerint Gergely Zoltánnak ez sikerült. „Nem volt helyes lépés engedni az utca nyomásának, és új pályázatot kiírni” – fejtette ki Vetró András, aki azt is közölte, nem kíván az új elbíráló bizottság tagja lenni.
A sepsiszentgyörgyi városvezetés azzal indokolta az új kiírást, hogy az eredeti nem a szabadságharcos, forradalmár Petőfit helyezte előtérbe, hanem az egész embert, így az új kiírás megköveteli a költőre és korára jellemző jegyek megjelenítését. „Egy szakmai grémium által meghatározott sorrendet soha nem fogok megváltoztatni, de a lakosság véleményét is szeretném figyelembe venni” – írta korábbi közleményében Antal Árpád polgármester.
Épp Sepsiszentgyörgyön 2010 óta A három szék című alkotása, 2013-tól Márton Áron püspök egész alakos szobra a római katolikus érseki palotában Gyulafehérváron, 2013-tól Kós Károly mellszobra a Kolozs megyei Sztánán, 2014-től báró Kemény Zsigmond mellszobra a Maros megyei Pusztakamaráson. 2016-ban készült el Gergely Zoltán alkotásaként Márton Áron püspök szarkofágja, amely a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban található. Szintén 2016-tól látható az 5000 elhurcolt magyar civil férfi emlékműve a kolozsvári Házsongárdi temetőben. Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának egész alakos kolozsvári szobrát is Gergely Zoltán készítette: a 2019-ben felavatott szobor a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között kialakított kis téren látható.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Két Fehér megyei rendőr megsérült a gyulafehérvári katonai lőtéren történt robbanásban, amelyet fémanyagok szétfröccsenése követett. A rendőrök éppen a kilőtt töltényhüvelyeket szedték össze, amikor a robbanás bekövetkezett.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
szóljon hozzá!