Fotó: Facebook/Violeta Alexandru
Romániában az állam dönti el, hogy milyen milyen mesterségeket oktassanak, ez pedig így nem jó – vallja Violeta Alexandru munkaügyi miniszter, aki szerint az állástalanok szakképesítésére szánt összegeknek a cégekhez kell jutniuk, hogy gazdálkodjanak velük igényük szerint.
2020. augusztus 04., 14:502020. augusztus 04., 14:50
2020. augusztus 04., 15:202020. augusztus 04., 15:20
„Vannak munkahelyek, de nincsenek emberek, akik dolgoznának. A szakképesítésre szánt összegeknek a cégekhez kell jutniuk, mert azok tudják a legjobban, hogy milyen képzésre van szükségük jövendőbeli alkalmazottaiknak, és mikor, milyen módon kell megszervezni a képzést, hogy versenyképes munkaerőjük legyen” – idézi a tárcavezető Facebook-bejegyzését az Agerpres hírügynökség.
Violeta Alexandru a posztban ugyanakkor arra is kitért, hogy tapasztalatai szerint
és nem tudnak eleget tenni a megváltozott munkaerőpiac követelményeinek.
„Úgy tűnik, csak egyszerű kifizető ügynökségként akarnak szerepelni,
– szögezte le a munkaügyi tárca vezetője.
Egy szakiskolából frissen kikerül villanyszerelő első bruttó fizetése 3500–4000 lej közötti lehet, miközben egy egyetemet végzett fiatal aligha számíthat nagyobb első keresetre a 2230 lejes bruttó minimálbérnél – hangzott el egy vállalkozói konferencián.
Nem csak a felnőttoktatás terén vannak gondok, Violeta Alxenadru posztja ugyanazon a napon látott napvilágot, amikor a női vállalkozók szövetsége (CONAF) közleményében a szakiskolák fejlesztését kérte a román állami hatóságoktól, és bírálta a szakmát oktató osztályok átalakítását gimnáziumi, vagyis elméleti osztályokká.
Egy olyan rendszer kialakítását szorgalmazták, ami arra összpontosít, hogy esélyt adjon minden fiatalnak egy olyan szakma elsajátítására, ami hasznos és kielégítő számára hosszú távon, továbbá a vállalkozóknak is az előnyére válik, hiszen jól képzett munkaerőt tudnak alkalmazni.
A kultúra az a folyton élő kovász, amely az újabb és újabb nemzedékeket folyamatosan érleli hozzá a nemzettesthez, a minisztérium programjai pedig Kárpát-medencei dimenziót adnak a kulturális értékőrzésnek.
Tizenöt Kárpát-medencei borászat nedűi, mesterkurzus és bormaraton, élőzenés koncert, borkvíz – minden a borról szól július 27-28-án a Károlyi-kastély kertjében – közölte a Partiumi Falugazdász Hálózat.
Sikerekről és kudarcokról is beszámoltak a külhoni magyar szervezetek vezetői a pénteki nemzetpolitikai kerekasztalon az erdélyi Tusnádfürdőn, ahol az elmúlt időszakban elért eredményeket vették számba és a jövőbeli kihívásokat térképezték fel.
Hatósági felügyelet alá helyezték pénteken a Beszterce-Naszód megyei Mezőszentmihály község (Sânmihaiu de Câmpie) polgármesterét, alpolgármesterét, a polgármesteri hivatal titkárát és egy leendő helyi tanácsost.
Holtan találtak egy 24 éves fiatalembert egy mezőn, az Arad megyei Kalodva és a Temes megyei Lapusnyak közötti, a nyakán seb van – közölte pénteken a Temes Megyei Rendőrség.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken munkaebéden tárgyalt a határon túli magyar szervezetek vezetőivel Tusnádfürdőn – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
Egyre nyíltabbak a szuverenitás elleni támadások és egyre inkább kezdik az „álcát levetni” magukról – mondta Tuzson Bence magyar igazságügyi miniszter pénteken Tusnádfürdőn.
Bár saját bevallása szerint a fokozott tusványosi rendfenntartói jelenlét miatt nem fogja a helyszínen provokálni a magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője, azért interneten keresztül folytatja az uszítást.
Őrizetbe vették a Beszterce-Naszód megyei Mezőszentmihály polgármesterét, az alpolgármestert, a helyi jegyzőt és egy leendő helyi tanácsost a helyi választási eljárás során a szavazatokkal kapcsolatos korrupció és hamisítás bűncselekménye miatt.
Lesodródott az úttestről, áttört egy kerítést, egy lakóháznak ütközött, majd felborult péntek reggel egy nyerges vontató Csíkszentdomokoson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!