Jánó Mihály elmondta, hogy négy, a tulajdonában lévő ereklye által is kapcsolódik a polihisztorhoz, többek között egy Kós-levél is van a tulajdonában, mely a türei görög-katolikus templom megmentésének szándékához kapcsolódik, és jó példája az író transzilvanista nézeteinek.

A művészettörténész szerint Kós és Székelyföld kapcsolata egy érdekes téma, és mindenképp el kell mondani, hogy amikor Kós eldöntötte, hogy a székely népi építészetet szeretné tanulmányozni, akkor nem Háromszékre, Sepsiszentgyörgy környékére utazott, hanem először Udvarhelyszékre látogatott el. Háromszékre csupán 1910-ben jutott el a múzeum épületének megtervezése kapcsán.

Az egyik izgalmas sepsiszentgyörgyi Kós-épület a Keresztes-ház, amely egy orvostestvérpárhoz kapcsolódik, akik többek között Bartók Bélát is meghívták koncertezni a háromszéki városba. A zeneszerző a felkétrést csak azzal a feltéttel fogadta el, hogy legalább kétszáz néző legyen jelen az eseményen, ám ez nem jött össze, így a koncert elmaradt. A sors úgy hozta, hogy később mégiscsak koncertezett a városban Bartók: egy Brassóban tartott koncert során betegedet meg, és az orvostestvérpár kapva-kapott az alkalmon, Sepsiszentgyörgyre szállíttatták kezelésre, és amint felépült a Székely Nemzeti Múzeum ma már a nevét viselő termében játszotta el például az Este a székelyeknél című művét. Egy másik lakóház Csulak Samu orvos nevéhez kapcsolódik.

Sepsiszentgyörgyön Kós Károly jó barátságot kötött Csutak Vilmos iskolaigazgatóval is, akinek felkérésére a Leánygimnázium épületét tervezte meg.

Szintén jó barátságot ápolt Fogolyán Kristóf orvossal is – akinek nevét viseli a sepsiszentgyörgyi, megyei illetőségű kórház is, s akinek kérésére a kórházkomplexum épületein dolgozott. Az épületek közül végül csak kettő készült, illetve a háború miatt azokat sem sikerült Kós Károly stílusában befejezni.

Felidézte, hogy falusi gyerekként a múzeum épületét ismerte meg szinte legelőször a sepsiszentgyörgyi épületek közül – egy látogatás során, és azt a csodálatot, amit gyerekként érzett, ma is érzi, éli.

A másfél hónapja újranyitott, felújított múzeumépület kapcsán azt is elmesélte, hogy

Így készültek el például a díszterem padjai, a Csaba királyfit ábrázoló, nagyméretű üvegablak, az épület bejárata feletti kovácsoltvas lámpás. Hangsúlyozta, hogy a kósi szecesszió, illetve art déco nagyon sajátos, egyik fő célkitűzése, hogy a természetet becsempéssze az épületbe, de mindezt nagyon diszkréten: a Kós-féle épületdíszítés nem olyan burjánzó, mint például a magyarországi nagyvárosokban látható szecesszió.

Az előadás záróakkordjaként a közönség egy rövid videó révén ismerhette meg a felújított Székely Nemzeti Múzeum történetét és épületét, amit az igazgató néhány gyakorlati tudnivaló, a megvalósítás körüli bonyodalmak részletezésével egészített ki.

korábban írtuk

Erős kulturális erőtér: megnyílt a felújított Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön

Megnyílt a felújított Székely Nemzeti Múzeum csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Vargha Mihály igazgató a nyitóünnepségen elmondta: olyan múzeumot szeretnének, amely nemcsak az észhez, hanem a szívhez is szól.