A felújított római katolikus templom a Maros megyei Szentdemeteren
Fotó: Novák Lajos/Facebook
Maros, Hunyad és Hargita megyei római katolikus templomokat újítottak fel a magyar kormány támogatásával a főegyházmegye területén, az átadást vasárnap tartják – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, valamint a Teleki László Alapítvány. A műemlékek felújításának jelentőségéről Kiss Lóránd restaurátort kérdeztük.
2023. szeptember 23., 11:482023. szeptember 23., 11:48
Öt római katolikus templomot újítottak fel a közelmúltban a magyar kormány által létrehozott Rómer Flóris Terv támogatásával Maros, Hunyad és Hargita megyében. Az istenházák ünnepélyes átadását szeptember 24-én tartják – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, valamint a Teleki László Alapítvány, amelynek fő tevékenysége a Kárpát-medencei magyar épített örökség védelme.
A Marosszentkirály és Náznánfalva határában álló kápolnát 1743–1746 között építették Nagyboldogasszony tiszteletére
Fotó: Wikipédia
Az érsekség és a Teleki László Alapítvány szervezésében tartják az ünnepélyes átadókat: a székelybői Szent Adalbert, a szentdemeteri Nagyboldogasszony és a csíkrákosi Kisboldogasszony templomban 11 órakor, a názna-marosszentkirályi kápolnában 9 órakor, valamint a nagyági Kisboldogasszony templomban 15 órakor.
a felújított templomot Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára adja át. Köszöntőt mond Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója. A felújítást Kiss Lóránd restaurátor mutatja be, aki megkeresésünkre a munkálatok legfontosabb hozadékairól beszélt.
Csíkrákos Szent György tiszteletére szentelt, erődített római katolikus temploma
Fotó: Teleki László Alapítvány
Egy műemléktemplomot, amelynek titkait sikerül felfedni, dokumentálni a restaurálás során, pontosan ezen információk birtokában lehet más templomokkal, mesterekkel, műalkotásokkal összefüggésbe hozni” – mondta el Kiss Lóránd.
A szentdemeteri templom több fázisban épült: legrégibb része a 13. században épült hajó
Fotó: Teleki László Alapítvány
Kiemelte, ugyanakkor nem kevésbé jelentős egy ilyen műemlék-felújítás jelentősége a helyi, azt felépítő és fenntartó közösség szempontjából. „Mondhatni ilyenkor kerülnek helyükre azok a történeti információk, hogy milyen régi a templom, hány szakaszban épült, kik voltak az építői, patrónusai, milyen művészeti értékeket örökít át a jelenkorra” – fogalmazott a restaurátor. A szentdemeteri istenházával kapcsolatban kifejtette, a római katolikus templom, amint az a kutatások, feltárások során kiderült, több fázisban épült: legrégibb része a 13. században épült hajó, amelynek két korai (később befalazott) ablakát és déli bejáratát sikerült megtalálni és bemutatni. „A jelenlegi szentély a román kori, 13. századi szentély elbontása után, a 15. század végén épülhetett. Ugyanekkor épült a hajó és a szentély téglabordás, késő gótikus hálóboltozata. És ebből a korszakból származnak a szentély falfestményei is.
A Dévától 24 kilométerre fekvő Nagyág római katolikus temploma
Fotó: Teleki László Alapítvány
A harmadik, frissen felújított Maros megyei templom a názna-marosszentkirályi. A Marosszentkirály és Náznánfalva határában álló kápolnát 1743–1746 között építették Nagyboldogasszony tiszteletére. A kápolna 1996-tól a marosvásárhelyi Remete Szent Antal Plébánia filiája, addig a marosvásárhelyi ferencesek látták el. A vidéken ritka alapformában, centrális elrendezéssel épült kápolna négykaréjos, a bejárat tengelyére szimmetrikus alaprajzzal – írja honlapján a Teleki László Alapítvány.
Szintén ott szerepel leírás Csíkrákos Szent György tiszteletére szentelt, erődített római katolikus templomáról, amely kiemelkedő jelentőségű középkori épület, unikális homlokzati falképegyüttessel. Az épület 13. századi eredetű, tornya és a hajónál hosszabb, sokszög-záródású, boltozott szentélye a 15–16. századi bővítés idején épült.
Amint szintén a Teleki László Alapítvány honlapján szerepel, a település festői helyen fekszik, tulajdonképpen egy hatalmas vulkáni kráter gödrében, illetve peremtaréján. A táj szépségében gyönyörködni lehet a római katolikus templom platójáról.
A Maros megyei Székelybő római katolikus temploma a jezsuiták patronálásában épült a 18. században
Fotó: Teleki László Alapítvány
A templom helyén már 1753-ban épült egy fából készült kápolna, a mellette felépülő plébánia épületébe egy ferences szerzetes költözött. 1765-ben a kápolna helyére egy nagyobb méretű fatemplom épült. Az ez elé 7 hónap alatt 1777-ben, immár kőből épült és homlokzati óratoronnyal együtt templomot Kollonits László püspök szentelte fel „Kisboldogasszony” titulussal. A templom szentélyével észak felé fordul. A templom egyszerű barokk szerkesztésű síkmennyezetes teremtemplom, egyenes záródású szentéllyel. A torony már inkább copf – tehát klasszicizáló későbarokk – stílusban épült.
A székelybői templom egyszerű, szerény barokk épület, amely pontosan egyszerűsége, szerénysége által érintheti meg az odalátogatót
Fotó: Teleki László Alapítvány
késő középkori, valószínűleg 1442-ben öntötték. Lehet, hogy Nagyág bányavárosa török kor előtti életének egyetlen tárgyi eleme. A nagyági templomhoz ma szórványgyülekezet tartozik.
A Maros megyei Székelybő templomának belseje
Fotó: Teleki László Alapítvány
A magyar kormány alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, amikor az erdélyi magyarokat támogatja, akik nem kockázatot, hanem értéket jelentenek Románia számára – hangsúlyozta Nagy János államtitkár vasárnap Désen.
Átadták pénteken a Mikó-Rhédey-kriptát a kolozsvári Házsongárdi temetőben, melynek restaurálását a Házsongárd Alapítvány szorgalmazta és felügyelte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!