Minden műemlék-felújításnak Erdély-szintű a jelentősége, még akkor is, ha csak kis falusi templomról van szó

A felújított római katolikus templom a Maros megyei Szentdemeteren •  Fotó: Novák Lajos/Facebook

A felújított római katolikus templom a Maros megyei Szentdemeteren

Fotó: Novák Lajos/Facebook

Maros, Hunyad és Hargita megyei római katolikus templomokat újítottak fel a magyar kormány támogatásával a főegyházmegye területén, az átadást vasárnap tartják – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, valamint a Teleki László Alapítvány. A műemlékek felújításának jelentőségéről Kiss Lóránd restaurátort kérdeztük.

Kiss Judit

2023. szeptember 23., 11:482023. szeptember 23., 11:48

Öt római katolikus templomot újítottak fel a közelmúltban a magyar kormány által létrehozott Rómer Flóris Terv támogatásával Maros, Hunyad és Hargita megyében. Az istenházák ünnepélyes átadását szeptember 24-én tartják – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, valamint a Teleki László Alapítvány, amelynek fő tevékenysége a Kárpát-medencei magyar épített örökség védelme.

A Marosszentkirály és Náznánfalva határában álló kápolnát 1743–1746 között építették Nagyboldogasszony tiszteletére •  Fotó: Wikipédia Galéria

A Marosszentkirály és Náznánfalva határában álló kápolnát 1743–1746 között építették Nagyboldogasszony tiszteletére

Fotó: Wikipédia

A Maros megyei Székelybőn, Szentdemeteren, Názna-Marosszentkirályon, a Hunyad megyei Nagyágon, valamint a Hargita megyei Csíkrákoson újították fel a római katolikus templomot.

Az érsekség és a Teleki László Alapítvány szervezésében tartják az ünnepélyes átadókat: a székelybői Szent Adalbert, a szentdemeteri Nagyboldogasszony és a csíkrákosi Kisboldogasszony templomban 11 órakor, a názna-marosszentkirályi kápolnában 9 órakor, valamint a nagyági Kisboldogasszony templomban 15 órakor.

A központi szentmisét a szentdemeteri istenházában tartja Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök,

a felújított templomot Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára adja át. Köszöntőt mond Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója. A felújítást Kiss Lóránd restaurátor mutatja be, aki megkeresésünkre a munkálatok legfontosabb hozadékairól beszélt.

Csíkrákos Szent György tiszteletére szentelt, erődített római katolikus temploma •  Fotó: Teleki László Alapítvány Galéria

Csíkrákos Szent György tiszteletére szentelt, erődített római katolikus temploma

Fotó: Teleki László Alapítvány

Idézet
Azt mondanám, hogy minden műemlék-felújításnak van általános – mondjuk Erdély-szintű – jelentősége: még akkor is, ha egy falusi templomról van szó. Ez az erdélyi műemlékanyagban olyan, mint egy újabb könyv egy könyvtárban, vagy egy hiányzó puzzle darabka helyretétele.

Egy műemléktemplomot, amelynek titkait sikerül felfedni, dokumentálni a restaurálás során, pontosan ezen információk birtokában lehet más templomokkal, mesterekkel, műalkotásokkal összefüggésbe hozni” – mondta el Kiss Lóránd.

A szentdemeteri templom több fázisban épült: legrégibb része a 13.  században épült hajó •  Fotó: Teleki László Alapítvány Galéria

A szentdemeteri templom több fázisban épült: legrégibb része a 13. században épült hajó

Fotó: Teleki László Alapítvány

Kiemelte, ugyanakkor nem kevésbé jelentős egy ilyen műemlék-felújítás jelentősége a helyi, azt felépítő és fenntartó közösség szempontjából. „Mondhatni ilyenkor kerülnek helyükre azok a történeti információk, hogy milyen régi a templom, hány szakaszban épült, kik voltak az építői, patrónusai, milyen művészeti értékeket örökít át a jelenkorra” – fogalmazott a restaurátor. A szentdemeteri istenházával kapcsolatban kifejtette, a római katolikus templom, amint az a kutatások, feltárások során kiderült, több fázisban épült: legrégibb része a 13. században épült hajó, amelynek két korai (később befalazott) ablakát és déli bejáratát sikerült megtalálni és bemutatni. „A jelenlegi szentély a román kori, 13. századi szentély elbontása után, a 15. század végén épülhetett. Ugyanekkor épült a hajó és a szentély téglabordás, késő gótikus hálóboltozata. És ebből a korszakból származnak a szentély falfestményei is.

Idézet
A templom restaurált művészeti értékei között megemlíthetjük a késő gótikus nyugati kaput, a szentély falfestményeit vagy az északi mellékoltár barokk oltárképét”
– sorolta a restaurátor. Kiss Lóránd kérdésünkre a székelybői templom műemléki jelentőségéről is beszélt. Mint mondta, a székelybői római katolikus templom a jezsuiták patronálásában épült a 18. században „Örömteli esemény, hogy a közelmúltban visszakerült a jezsuita rend gondozásába.
Idézet
Egyszerű, szerény barokk épületről van szó, amely pontosan egyszerűsége, szerénysége által érintheti meg az oda látogatót. A templombelsőben a barokk stílusnak nem a túldíszített pazar változatát, hanem a szerény népies közegbe szerénységgé, egyszerűséggé tisztult válfaját láthatjuk”
– emelte ki Kiss Lóránd.
A Dévától 24 kilométerre fekvő Nagyág római katolikus temploma •  Fotó: Teleki László Alapítvány Galéria

A Dévától 24 kilométerre fekvő Nagyág római katolikus temploma

Fotó: Teleki László Alapítvány

A harmadik, frissen felújított Maros megyei templom a názna-marosszentkirályi. A Marosszentkirály és Náznánfalva határában álló kápolnát 1743–1746 között építették Nagyboldogasszony tiszteletére. A kápolna 1996-tól a marosvásárhelyi Remete Szent Antal Plébánia filiája, addig a marosvásárhelyi ferencesek látták el. A vidéken ritka alapformában, centrális elrendezéssel épült kápolna négykaréjos, a bejárat tengelyére szimmetrikus alaprajzzal – írja honlapján a Teleki László Alapítvány.

Szintén ott szerepel leírás Csíkrákos Szent György tiszteletére szentelt, erődített római katolikus templomáról, amely kiemelkedő jelentőségű középkori épület, unikális homlokzati falképegyüttessel. Az épület 13. századi eredetű, tornya és a hajónál hosszabb, sokszög-záródású, boltozott szentélye a 15–16. századi bővítés idején épült.

Szintén felújították a Hunyad megyei Nagyág templomát. A Dévától 24 kilométerre fekvő Nagyág (románul Săcărâmb, németül Sekerembe) település első írásos említése 1465-ből való.

Amint szintén a Teleki László Alapítvány honlapján szerepel, a település festői helyen fekszik, tulajdonképpen egy hatalmas vulkáni kráter gödrében, illetve peremtaréján. A táj szépségében gyönyörködni lehet a római katolikus templom platójáról.

A Maros megyei Székelybő római katolikus temploma a jezsuiták patronálásában épült a 18. században •  Fotó: Teleki László Alapítvány Galéria

A Maros megyei Székelybő római katolikus temploma a jezsuiták patronálásában épült a 18. században

Fotó: Teleki László Alapítvány

A templom helyén már 1753-ban épült egy fából készült kápolna, a mellette felépülő plébánia épületébe egy ferences szerzetes költözött. 1765-ben a kápolna helyére egy nagyobb méretű fatemplom épült. Az ez elé 7 hónap alatt 1777-ben, immár kőből épült és homlokzati óratoronnyal együtt templomot Kollonits László püspök szentelte fel „Kisboldogasszony” titulussal. A templom szentélyével észak felé fordul. A templom egyszerű barokk szerkesztésű síkmennyezetes teremtemplom, egyenes záródású szentéllyel. A torony már inkább copf – tehát klasszicizáló későbarokk – stílusban épült.

A székelybői templom egyszerű, szerény barokk épület, amely pontosan egyszerűsége, szerénysége által érintheti meg az odalátogatót •  Fotó: Teleki László Alapítvány Galéria

A székelybői templom egyszerű, szerény barokk épület, amely pontosan egyszerűsége, szerénysége által érintheti meg az odalátogatót

Fotó: Teleki László Alapítvány

A toronyban lévő nagyobbik harang igazi különlegesség,

késő középkori, valószínűleg 1442-ben öntötték. Lehet, hogy Nagyág bányavárosa török kor előtti életének egyetlen tárgyi eleme. A nagyági templomhoz ma szórványgyülekezet tartozik.

A Maros megyei Székelybő templomának belseje •  Fotó: Teleki László Alapítvány Galéria

A Maros megyei Székelybő templomának belseje

Fotó: Teleki László Alapítvány

korábban írtuk

Felavatták Désen a magyar állami támogatással felújított református templomot és elemi iskolát
Felavatták Désen a magyar állami támogatással felújított református templomot és elemi iskolát

A magyar kormány alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, amikor az erdélyi magyarokat támogatja, akik nem kockázatot, hanem értéket jelentenek Románia számára – hangsúlyozta Nagy János államtitkár vasárnap Désen.

korábban írtuk

Felavatták a felújított Mikó-kriptát a kolozsvári Házsongárdi temetőben
Felavatták a felújított Mikó-kriptát a kolozsvári Házsongárdi temetőben

Átadták pénteken a Mikó-Rhédey-kriptát a kolozsvári Házsongárdi temetőben, melynek restaurálását a Házsongárd Alapítvány szorgalmazta és felügyelte.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)

Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)
2025. április 01., kedd

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek

Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek
2025. április 01., kedd

Óvodából iskolába: elkezdődött az iratkozás az előkészítő osztályba

Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.

Óvodából iskolába: elkezdődött az iratkozás az előkészítő osztályba
2025. április 01., kedd

A téli hidegek miatt a tavalyinál is kevesebb búzatermésre számíthat Románia

A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.

A téli hidegek miatt a tavalyinál is kevesebb búzatermésre számíthat Románia
2025. április 01., kedd

Kilószámra árulta a drogot, rajtakapták a dílert

Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.

Kilószámra árulta a drogot, rajtakapták a dílert
2025. április 01., kedd

Petárdákkal űztek vissza az erdőbe egy hárombocsos anyamedvét a Székelyföldön

Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.

Petárdákkal űztek vissza az erdőbe egy hárombocsos anyamedvét a Székelyföldön
2025. április 01., kedd

Beszterce-Naszód megye: meghalt egy férfi, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá

Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.

Beszterce-Naszód megye: meghalt egy férfi, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá
2025. április 01., kedd

Nehezen azonosítottak egy hetekig a Marosban lebegő holttestet

Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.

Nehezen azonosítottak egy hetekig a Marosban lebegő holttestet
2025. április 01., kedd

Kilőtték a Predeálon egy hegyimentőt életveszélyesen megsebesítő medvét

Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.

Kilőtték a Predeálon egy hegyimentőt életveszélyesen megsebesítő medvét
2025. április 01., kedd

Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke

Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.

Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke