Kiemelte, ugyanakkor nem kevésbé jelentős egy ilyen műemlék-felújítás jelentősége a helyi, azt felépítő és fenntartó közösség szempontjából. „Mondhatni ilyenkor kerülnek helyükre azok a történeti információk, hogy milyen régi a templom, hány szakaszban épült, kik voltak az építői, patrónusai, milyen művészeti értékeket örökít át a jelenkorra” – fogalmazott a restaurátor. A szentdemeteri istenházával kapcsolatban kifejtette, a római katolikus templom, amint az a kutatások, feltárások során kiderült, több fázisban épült: legrégibb része a 13. században épült hajó, amelynek két korai (később befalazott) ablakát és déli bejáratát sikerült megtalálni és bemutatni. „A jelenlegi szentély a román kori, 13. századi szentély elbontása után, a 15. század végén épülhetett. Ugyanekkor épült a hajó és a szentély téglabordás, késő gótikus hálóboltozata. És ebből a korszakból származnak a szentély falfestményei is.

A harmadik, frissen felújított Maros megyei templom a názna-marosszentkirályi. A Marosszentkirály és Náznánfalva határában álló kápolnát 1743–1746 között építették Nagyboldogasszony tiszteletére. A kápolna 1996-tól a marosvásárhelyi Remete Szent Antal Plébánia filiája, addig a marosvásárhelyi ferencesek látták el. A vidéken ritka alapformában, centrális elrendezéssel épült kápolna négykaréjos, a bejárat tengelyére szimmetrikus alaprajzzal – írja honlapján a Teleki László Alapítvány.

Szintén ott szerepel leírás Csíkrákos Szent György tiszteletére szentelt, erődített római katolikus templomáról, amely kiemelkedő jelentőségű középkori épület, unikális homlokzati falképegyüttessel. Az épület 13. századi eredetű, tornya és a hajónál hosszabb, sokszög-záródású, boltozott szentélye a 15–16. századi bővítés idején épült.

A templom helyén már 1753-ban épült egy fából készült kápolna, a mellette felépülő plébánia épületébe egy ferences szerzetes költözött. 1765-ben a kápolna helyére egy nagyobb méretű fatemplom épült. Az ez elé 7 hónap alatt 1777-ben, immár kőből épült és homlokzati óratoronnyal együtt templomot Kollonits László püspök szentelte fel „Kisboldogasszony” titulussal. A templom szentélyével észak felé fordul. A templom egyszerű barokk szerkesztésű síkmennyezetes teremtemplom, egyenes záródású szentéllyel. A torony már inkább copf – tehát klasszicizáló későbarokk – stílusban épült.