A felújított római katolikus templom a Maros megyei Szentdemeteren
Fotó: Novák Lajos/Facebook
Maros, Hunyad és Hargita megyei római katolikus templomokat újítottak fel a magyar kormány támogatásával a főegyházmegye területén, az átadást vasárnap tartják – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, valamint a Teleki László Alapítvány. A műemlékek felújításának jelentőségéről Kiss Lóránd restaurátort kérdeztük.
2023. szeptember 23., 11:482023. szeptember 23., 11:48
Öt római katolikus templomot újítottak fel a közelmúltban a magyar kormány által létrehozott Rómer Flóris Terv támogatásával Maros, Hunyad és Hargita megyében. Az istenházák ünnepélyes átadását szeptember 24-én tartják – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, valamint a Teleki László Alapítvány, amelynek fő tevékenysége a Kárpát-medencei magyar épített örökség védelme.
A Marosszentkirály és Náznánfalva határában álló kápolnát 1743–1746 között építették Nagyboldogasszony tiszteletére
Fotó: Wikipédia
Az érsekség és a Teleki László Alapítvány szervezésében tartják az ünnepélyes átadókat: a székelybői Szent Adalbert, a szentdemeteri Nagyboldogasszony és a csíkrákosi Kisboldogasszony templomban 11 órakor, a názna-marosszentkirályi kápolnában 9 órakor, valamint a nagyági Kisboldogasszony templomban 15 órakor.
a felújított templomot Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára adja át. Köszöntőt mond Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója. A felújítást Kiss Lóránd restaurátor mutatja be, aki megkeresésünkre a munkálatok legfontosabb hozadékairól beszélt.
Csíkrákos Szent György tiszteletére szentelt, erődített római katolikus temploma
Fotó: Teleki László Alapítvány
Egy műemléktemplomot, amelynek titkait sikerül felfedni, dokumentálni a restaurálás során, pontosan ezen információk birtokában lehet más templomokkal, mesterekkel, műalkotásokkal összefüggésbe hozni” – mondta el Kiss Lóránd.
A szentdemeteri templom több fázisban épült: legrégibb része a 13. században épült hajó
Fotó: Teleki László Alapítvány
Kiemelte, ugyanakkor nem kevésbé jelentős egy ilyen műemlék-felújítás jelentősége a helyi, azt felépítő és fenntartó közösség szempontjából. „Mondhatni ilyenkor kerülnek helyükre azok a történeti információk, hogy milyen régi a templom, hány szakaszban épült, kik voltak az építői, patrónusai, milyen művészeti értékeket örökít át a jelenkorra” – fogalmazott a restaurátor. A szentdemeteri istenházával kapcsolatban kifejtette, a római katolikus templom, amint az a kutatások, feltárások során kiderült, több fázisban épült: legrégibb része a 13. században épült hajó, amelynek két korai (később befalazott) ablakát és déli bejáratát sikerült megtalálni és bemutatni. „A jelenlegi szentély a román kori, 13. századi szentély elbontása után, a 15. század végén épülhetett. Ugyanekkor épült a hajó és a szentély téglabordás, késő gótikus hálóboltozata. És ebből a korszakból származnak a szentély falfestményei is.
A Dévától 24 kilométerre fekvő Nagyág római katolikus temploma
Fotó: Teleki László Alapítvány
A harmadik, frissen felújított Maros megyei templom a názna-marosszentkirályi. A Marosszentkirály és Náznánfalva határában álló kápolnát 1743–1746 között építették Nagyboldogasszony tiszteletére. A kápolna 1996-tól a marosvásárhelyi Remete Szent Antal Plébánia filiája, addig a marosvásárhelyi ferencesek látták el. A vidéken ritka alapformában, centrális elrendezéssel épült kápolna négykaréjos, a bejárat tengelyére szimmetrikus alaprajzzal – írja honlapján a Teleki László Alapítvány.
Szintén ott szerepel leírás Csíkrákos Szent György tiszteletére szentelt, erődített római katolikus templomáról, amely kiemelkedő jelentőségű középkori épület, unikális homlokzati falképegyüttessel. Az épület 13. századi eredetű, tornya és a hajónál hosszabb, sokszög-záródású, boltozott szentélye a 15–16. századi bővítés idején épült.
Amint szintén a Teleki László Alapítvány honlapján szerepel, a település festői helyen fekszik, tulajdonképpen egy hatalmas vulkáni kráter gödrében, illetve peremtaréján. A táj szépségében gyönyörködni lehet a római katolikus templom platójáról.
A Maros megyei Székelybő római katolikus temploma a jezsuiták patronálásában épült a 18. században
Fotó: Teleki László Alapítvány
A templom helyén már 1753-ban épült egy fából készült kápolna, a mellette felépülő plébánia épületébe egy ferences szerzetes költözött. 1765-ben a kápolna helyére egy nagyobb méretű fatemplom épült. Az ez elé 7 hónap alatt 1777-ben, immár kőből épült és homlokzati óratoronnyal együtt templomot Kollonits László püspök szentelte fel „Kisboldogasszony” titulussal. A templom szentélyével észak felé fordul. A templom egyszerű barokk szerkesztésű síkmennyezetes teremtemplom, egyenes záródású szentéllyel. A torony már inkább copf – tehát klasszicizáló későbarokk – stílusban épült.
A székelybői templom egyszerű, szerény barokk épület, amely pontosan egyszerűsége, szerénysége által érintheti meg az odalátogatót
Fotó: Teleki László Alapítvány
késő középkori, valószínűleg 1442-ben öntötték. Lehet, hogy Nagyág bányavárosa török kor előtti életének egyetlen tárgyi eleme. A nagyági templomhoz ma szórványgyülekezet tartozik.
A Maros megyei Székelybő templomának belseje
Fotó: Teleki László Alapítvány
A magyar kormány alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, amikor az erdélyi magyarokat támogatja, akik nem kockázatot, hanem értéket jelentenek Románia számára – hangsúlyozta Nagy János államtitkár vasárnap Désen.
Átadták pénteken a Mikó-Rhédey-kriptát a kolozsvári Házsongárdi temetőben, melynek restaurálását a Házsongárd Alapítvány szorgalmazta és felügyelte.
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
Negyedik alkalommal gyűlnek össze a lovaskultúra iránt érdeklődők idén nyáron a Barcasági Magyar Lovasnapon. Az eseményt június 14-15-én rendezik remeg Barcaújfaluban.
Újabb állami kezdeményezés kínál legtöbb tízezer lejes támogatást a polgároknak: a kályhaprogram új, energiatakarékosabb fa-, brikett- vagy pellettüzelésű fűtőkészülék beszerzésére ösztönzi 27 megye csaknem 900 hegyvidéki településének lakosságát.
Bezáratta csütörtök délelőtt a kolozsvári Széchenyi téri (Mihai Viteazul) piacot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
szóljon hozzá!