2012. július 20., 09:052012. július 20., 09:05
Különösen a magyartanárok, a magyar óvónők és tanítók vizsgája háza táján. Meglátásom szerint nemcsak ott.
De nézzük, mi történik az említett pedagógusok versenyvizsgája körül.
A Kerettételmodellek a tételszerkezetek megváltozása címén olyan tartalmak számonkérését jelöli meg, amelyek vagy egyáltalán nem szerepelnek a vizsga tantervében (a tanítók és az óvónők esetében), vagy csak érintőlegesen említettek ott (a magyartanárok esetében). Pedig az oktatási törvény egyértelműen kimondja: a versenyvizsgát minden tanévben egy, november 15-éig megjelentetett módszertan alapján kell és lehet megszervezni, ez a módszertan pedig azt határozza meg, hogy az írásbeli tételeit a vizsgára speciálisan összeállított és az oktatási minisztérium által jóváhagyott tanterv alapján kell kidolgozni.
Minden tantárgy vizsgatanterve szerepel a minisztérium honlapján, ezek alapján készülnek 2011. november 15. óta a vizsgázni kívánó pedagógusok. A magyartanárok, valamint az óvónők és tanítók számára a magyar nyelv és irodalom, valamint ezek tanításának tantárgypedagógiája tantervét 2008-ban hagyta jóvá és jelentette meg a minisztérium, és ezeken a tanterveken azóta semmit nem módosítottak.
Ezeknek a tanterveknek az értelmében a jelöltek az egész tanév folyamán tanultak irodalmat, nyelvtant, a szakmájukkal összefüggő irodalmi műveket, és ezekhez kapcsolódó szakirodalmat olvastak, tanulták azt a grammatikát, amit tanítaniuk kell, és egyharmad részben képezték magukat tantárgy-pedagógiából, hagyományosabban mondva módszertanból is. Így tett az, aki komolyan vette, hogy egy vizsgán nemcsak megjelenni kell, hanem arra tanulni is.
Most pedig a forró nyár közepén, amikor már elment vakációra, értesül arról – ha értesül –, hogy mindannak a kétharmadára, amit tanult, egyáltalán nincs szükség a vizsgán, és ott tart, ahol az, aki esetleg most kezdett el készülni. De ez még a kisebbik baj! Mert azt is tudomásul kell vennie, hogy olyan tartalmakat – ismét csak hagyományosabban kifejezve, olyan tananyagot – kérnek számon az alig egy hét múlva sorra kerülő vizsgán, amelyek egyáltalán nem szerepelnek a tantervben.
A Kerettételmodellek által meghatározott első tételt ugyanis még valahogy kapcsolatba lehet hozni mindazzal, amit a tanterv követelményei és tartalmai a tantárgy-pedagógia résznél meghatároznak, de a második tétel tartalmai, amelyek szerint a „tanulók kompetenciái értékelésének tervezését és megvalósítását” kérik a vizsgázóktól, egyáltalán nem szerepelnek a tanítók és óvónők tantervében (a magyartanárokéban is csak ennyi, és így: a teljesítmények értékelése). Ezek egy külön tudományágak, az értékeléselmélet által tanulmányozott és leírt tartalmak, amelyeket egy féléves tantárgy keretében tanítanak az egyetemen, és többek között az értékelés kritériumai, követelményei, funkciói, módszerei, eszközei, a hagyományos és alternatív értékelési formák, tesztelméleti ismeretek, itemtípusok stb. szakszerű ismeretét jelentik.
Ezeknek a tudására nem lehet felkészülni ilyen rövid idő alatt. És ami fontosabb: nem törvényes olyan tartalmakat kérni a vizsgán, amelyeket a tantervek nem tartalmaznak. Az érvényben levő módszertan kimondja: „Abban az esetben, ha megállapítódik, hogy a tétel/a tételek hibásak, vagy nem szerepelnek a vizsgatantervben, akkor a vizsgázók megkapják a tételhez rendelt teljes pontszámot.”
Immár csak arra lehet várni, hogy milyenek lesznek ezek az utolsó pillanatban kitalált szerkezetű tételek.
És arra, hogy a jelöltek (vagy a szakszervezetük) megóvják-e a vizsgát, ha – a modell által előírt módon – a tantervben nem szereplő tartalmakat kérnek majd számon tőlük. És arra a következtetésre lehet jutni, hogy ebben a sajátos demokráciájú országban, ahol a törvények csak papíron léteznek, tanulni, készülni egy vizsgára nem érdemes.
Dr. Ambrus Ágnes
BabeŞ–Bolyai Tudományegyetem, Pedagógiai és Alkalmazott Didaktikai Intézet, óvodapedagógiai és az elemi oktatás pedagógiája szak, kézdivásárhelyi tagozat
Halálra gázolt egy gépkocsi vasárnap este egy 6 éves gyereket Szatmár megyében. A kisfiú szabálytalanul kelt át az úttesten Nagymadarászon.
Elindult a Segitsparajdon.ro honlap, ahol a helyi adománygyűjtésekbe lehet bekapcsolódni – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ.
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.