Marossárpatak: park helyett gyom és rozsda között állnak az erdélyi fejedelemek szobrai.
Marossárpatak központjában rozsdás kerítéssel körülvett gyomos területen áll az a hét faállvány, amely Miholcsa József köztéri szobrainak szolgál ideiglenes talapzataként. Bár Magyaros Hunor vásárhelyi műépítész már évekkel ezelőtt elkészítette a magyar többségű falu szoborparkjának tervét, a pénzhiányra hivatkozó önkormányzat, azóta sem hagyta jóvá.
Mivel a térrel szemben a műemlék jellegű Teleki kastély fekszik, kétszáz méteres körzetben bármilyen építmény tervét a Brassóban székelő Területi Műemlékvédelmi Bizottságnak kell láttamoznia. A jóváhagyás megszerzése mintegy húszezer lejjel terhelné az önkormányzat amúgy is szűkös költségvetését.
A szoborpark a szemközti Teleki kastéllyal együtt a falu nevezetessége lehetne. Miholcsa szerint a település vesszőfonó cigánysága is nyerne abból, ha a fonott bútorokon kívül, a szoborparkból ihletődve különböző emléktárgyakat is készítene és forgalmazna. Időnként turistabuszok állnak meg a központban, de az ide látogatóknak rövid időn belül és csalódottan kell távozniuk. A kastély udvarába azért nem engedik be a csoportokat, mert ott öregek otthona működik; az idegenvezető bekonferálta szoborpark helyett pedig a látogatót a derékig érő gyom közepén faszerkezetre állított néhány történelmi figura fogadja. „Ha megengednék, hogy rendbe tartsam a parkot, én magam kaszálnám le a füvet” – állítja Miholcsa. Az egykor a református egyházhoz tartozó területet ugyanis a szomszédos tömbházban lakó rendőr használja, aki csak akkor kaszáltat, amikor a fű betakarításra érett.
Ledöntött alkotások
Bár senki nem vállalja nyilatkozatáért a felelősséget, többen is határozottan állítják, hogy a közelben lakó rendőr volt az, akit a magyar történelmi alakok zavartak. János Zsigmond szobrát nem sokkal az avatás után, a prefektúra felszólítására egy hét alatt el kellett távolítani, mert túl közel volt a kastélyhoz.
II. Rákóczi Ferencet egy falubeli ifjú ittasan döntötte le. Az eszeveszett, tomboló férfi előbb a kocsma berendezését verte szét, majd a rendőrautót próbálta felborítani. „Ha ilyen izmos vagy, ne az autót, hanem a szobrot döntsd le!” – a szóbeszéd szerint így biztatta a falu rendőre az ittas férfit. A rendőr tagadja a vádat. „Hogy az én közbenjárásomra távolították volna el valamelyik szobrot? – csodálkozott el a felvetésünkre a Marosvásárhelyen dolgozó Teodor Roºca. – Ez hazugság, hiszen még én segítettem a szobrok felállításában”. Kérdésünkre, hogy miként támogatta Miholcsa kezdeményezését, Roºca annyit mondott, hogy ő az, aki rendben tartja a parkot. Példaként hozta fel, hogy a legutóbbi szoborállítás előtt is lekaszálta a füvet. Ercsei György polgármester szerint semmiképp sem szabad bedőlni a szóbeszédnek. „Én nem tudok arról, hogy Roºcának köze lett volna a szobor eltávolíttatásához” – állítja a település elöljárója.
Miholcsa a történtek ellenére ragaszkodik az eredeti ütemtervhez. E szerint tíz év alatt Erdély mind a húsz választott fejedelmét megmintázná. Jövőre Kemény Jánoson és Rhédey Ferencen a sor, hogy bekerüljön a marossárpataki panteonba. A jóváhagyások megszerzéséig a művész megtalálta az áthidaló megoldást is: a szobrokat nem felállítja, hanem egyszerűen csak kiállítja.
Nem hanyagság, csak félig az
„Akkor teszik rendbe a szoborparkot, amikor mögötte elkészül a kormány által beígért sportterem és a kultúrotthon. Az egészet egységes tervbe foglaljuk, így szebb lesz az összkép és a költségek sem emelkednek olyan magasra” – vázolja a jövő évi terveket Ercsei György, aki azonban hozzáfűzi, hogy a beígért központi támogatást bármikor elviheti egy-két árvíz. Kérdésünkre, hogy addig is, miért nem festik le legalább a kerítést, a polgármester azt felelte, hogy az önkormányzatnak nem csupán a szoborparkkal kell foglalkoznia, hiszen annál sokkal fontosabb gondjai is vannak. „Lehet, hogy ez hanyagságnak tűnik, de csak félig az” –hangsúlyozza Ercsei.
Szent Istvántól Rákócziig
Miholcsa József 2000-ben költözött ki a Marosvásárhelytől mintegy húsz kilométerre fekvő községbe. Saját kezdeményezésből úgy döntött: alkotásaival megpróbálja szebbé, turisták számára vonzóbbá tenni a település központját. Első szobra 2001-ben került az akkor még teljesen kopár területre. A kőtalapzatra helyezett Szent Istvánt egy évvel később az eredetileg a kézdivásárhelyi laktanya elé tervezett lovas huszár szobra követte, amelyet a régi kultúrház elé helyeztek el. Az elmúlt öt évben rendre János Zsigmond, II. Rákóczi Ferenc, Bethlen Gábor, Bocskai István, Thököly Imre, Báthory István és I. Rákóczi Ferenc alakja népesítette be a teret. Bár a magyarországi és nyugat-európai „művészpiacon” Miholcsa József hasonló alkotásai mintegy félmillió forintot érnek, a Sárpatakra telepedett szobrász soha egy fillért nem kapott a helyi önkormányzattól.