Az életmód is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megérik-e az öregkort az emberek az országban
Fotó: Erdély Bálint Előd
Átlagban 76,05 év a várható élettartam Romániában, ám a megyék között jelentős különbségek mutatkoznak az Országos Statisztikai Intézet nemrég közzétett adatai alapján. Veres Valér szociológus a Krónikának elmondta, a mutatót leginkább az egészségügyi szolgáltatások színvonala és elérhetősége, az életmód és a környezet minősége befolyásolja.
2022. augusztus 31., 19:292022. augusztus 31., 19:29
A várható élettartam ötven év alatt nyolc évvel nőtt Romániában: míg 1970-ben még 68 év volt, most átlag 76,05 évet élhetnek az emberek – derül ki az Országos Statisztikai Intézet nemrég közzétett adataiból. Az országban jelenleg Vâlcea megye áll az élen a várható élettartam tekintetében, az olténiai megyében ez meghaladja a 80 évet. Utána következik Bukarest (78 év), Kolozs megye (77 év), majd Brassó és Szeben szintén a 77 évhez közeli értékkel.
A romániai városokban a várható élettartam közel 3 évvel magasabb, mint falvakon, kivételt képez Hunyad és Vâlcea megye, ahol a vidékiek tovább élnek, mint a városiak. A magyarok lakta megyék között Hargita vezet, ahol 76,14 év a várható élettartam, kevéssel magasabb, mint az országos átlag. A többi magyarlakta megyében a mutató az országos átlag alatt van: Maros megyében 75,82 év, Kovászna megyében 75,65 év, Bihar megyében 75,53 év, Szilágy megyében 75,27 év, Szatmár megyében pedig 74,24.
Több tényező befolyásolja a várható élettartamot, ám ezek közül kiemelkedő: az egészségügyi szolgáltatások színvonala és hozzáférhetősége, az emberek életmódja, valamint a környezet minősége, – szögezte le a Krónikának Veres Valér szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese.
Kifejtette, az életmódon belül is három elem meghatározó: az étkezési kultúra, az alkoholfogyasztás és az egészségtudatosság. Romániában értelemszerűen a lista élén állnak azok a megyék, városok, ahol az átlagnál jobb az egészségügyi szolgáltatások színvonala, ezért magas a várható élettartam Bukarestben, Kolozs vagy Temes megyében. Az a tény, hogy az olténiai Vâlcea megyében 81,2 évnyi a várható élettartam a lakosság életmódjával és a környezet minőségével magyarázható.
Fotó: Pixabay.com
Közben Erdélyben a magyar konyha dominál, a húst, halat, zöldséget gyakran kirántják, sok esetben készül nehéz ételnek számító tokány, pörkölt, gulyás, bár ezek aránya nálunk kedvezőbb, mint Magyarországon. Az alkoholfogyasztás is mérvadó lehet a várható élettartam alakulásában, vidéken sokan fogyasztanak házilag főzött szeszes italt, ám délen gyengébb, húszfokos cujkát isznak, ami a gyomrot és a májat nem károsítja olyan nagymértékben, mint az erősebb pálinka. Észak-Havasalföldön a hegyekben tiszta a levegő, jó a környezet minősége, ez is hozzájárul ahhoz, hogy az olténiai megye a listavezető.
Veres Valér kérdésünkre rámutatott, a gazdasági mutatók közvetve befolyásolják a várható élettartam hosszát, ám a gazdasági-társadalmi fejlettség összefügg az egészségügyi szolgáltatások színvonalával. Másrészt ahol több ember él, jobban, többen tudnak többféle, jó minőségű élelmiszert megvásárolni, télen kevesebben fáznak az otthonaikban. A társadalomkutató kifejtette, a jólét egy adott szintig lehet releváns, ha százalékarányosan sokan élnek létminimum alatt egy térségben, az tükröződik a várható élettartam alakulásában, de egy adott szinten felül már nem befolyásoló tényező.
Ugyanakkor a különbségek megmutatkoznak, hiszen például Budapesten kerületekre bontva is számolnak várható élettartamot, a gazdagabb 3. kerületben sokkal magasabb, mint a 8. kerületben, míg az első a svédországi átlaghoz mérhető, a második a kazahsztánihoz, ami majdnem tíz év különbséget jelent.
Abban, hogy egy ember elvileg meddig élhet, nem történt nagy változás az elmúlt kétezer évben, a szerencsések, akiket nem ért erőszakos vég, nem betegedtek meg, az ókorban is megérték a száz esztendőt – mutatott rá a szociológus. Napjainkban viszont már többen élnek hosszabb ideig, mint korábban. A várható élettartam egy átlag, ha két embert átlagolunk, és az egyik csecsemőkorban meghal, a másik 70 éves korában, az átlag 35 év, de ez a szám azért releváns, mert tükrözi, hogy egy társadalomban mennyien halnak meg korán.
felnőtt- és időskorban már inkább előtérbe kerül az életmód, ha valaki egészségtelenül étkezik, nem tartja be az orvosi utasításokat, és meghal 70 éves korában, szintén rontja az átlagot.
Fotó: Haáz Vince
Szatmár megye sokáig az országos utolsó helyen állt a várható élettartam tekintetében, pár évig javult a helyzet, jelenleg hátulról a negyedik helyen áll a rangsorban 74,2 éves várható élettartammal. A székely megyék ugyanakkor ezen a téren sokkal jobban teljesítenek, mint a gazdasági mutatók vagy az átlagkereset szempontjából.
„A székely megyék és Szatmár megye között két-három év a különbség, ami nem kevés, hiszen az európai uniós országok átlagai között is (pl. Németország, illetve Lengyelország, Szlovákia között) jellemzően ekkorák az eltérések” – állapította meg Veres Valér. Hozzátette, azt gondolnánk, hogy a magyarok jobban vigyáznak magukra, mint a román nemzetiségűek, ám ez feltehetően évszázadok óta nem így van, ez is hozzájárulhatott például az etnikai arányok megváltozásához Erdélyben. A különbség valószínűsíthető okai kapcsán elmondta, az Észak-Alföldön egészségtelenebbül főznek, mint Erdélyben, sok paprikával, sok rántott fogással, a levegő, a víz minősége nem olyan jó, mint Székelyföldön. „Örvendetes, hogy a székely megyék nem állnak rosszul, a Partiumban pedig érdemes jobban figyelni az életmódra” –összegezte lapunknak a szociológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök húsvéti pásztorlevele.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!