Megyénként változik a várható élettartam – Az életmód, a környezet, az egészségügy is befolyásoló tényező

Az életmód is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megérik-e az öregkort az emberek az országban •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Az életmód is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megérik-e az öregkort az emberek az országban

Fotó: Erdély Bálint Előd

Átlagban 76,05 év a várható élettartam Romániában, ám a megyék között jelentős különbségek mutatkoznak az Országos Statisztikai Intézet nemrég közzétett adatai alapján. Veres Valér szociológus a Krónikának elmondta, a mutatót leginkább  az egészségügyi szolgáltatások színvonala és elérhetősége, az életmód és a környezet minősége befolyásolja. 

Bíró Blanka

2022. augusztus 31., 19:292022. augusztus 31., 19:29

A várható élettartam ötven év alatt nyolc évvel nőtt Romániában: míg 1970-ben még 68 év volt, most átlag 76,05 évet élhetnek az emberek – derül ki az Országos Statisztikai Intézet nemrég közzétett adataiból. Az országban jelenleg Vâlcea megye áll az élen a várható élettartam tekintetében, az olténiai megyében ez meghaladja a 80 évet. Utána következik Bukarest (78 év), Kolozs megye (77 év), majd Brassó és Szeben szintén a 77 évhez közeli értékkel.

A lista végén Tulcea megye áll, ahol 73,2 év a várható élettartam, majd Giurgiu, Călăraşi és Szatmár következnek, ahol csak kevéssel haladja meg a mutató a 74 esztendőt.

A romániai városokban a várható élettartam közel 3 évvel magasabb, mint falvakon, kivételt képez Hunyad és Vâlcea megye, ahol a vidékiek tovább élnek, mint a városiak. A magyarok lakta megyék között Hargita vezet, ahol 76,14 év a várható élettartam, kevéssel magasabb, mint az országos átlag. A többi magyarlakta megyében a mutató az országos átlag alatt van: Maros megyében 75,82 év, Kovászna megyében 75,65 év, Bihar megyében 75,53 év, Szilágy megyében 75,27 év, Szatmár megyében pedig 74,24.

Egészségügyi szolgáltatás, életmód és környezet

Több tényező befolyásolja a várható élettartamot, ám ezek közül  kiemelkedő: az egészségügyi szolgáltatások színvonala és hozzáférhetősége,  az emberek életmódja, valamint a környezet minősége, – szögezte le a Krónikának Veres Valér szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese.

Kifejtette, az életmódon belül is három elem meghatározó: az étkezési kultúra, az alkoholfogyasztás és az egészségtudatosság. Romániában értelemszerűen a lista élén állnak azok a megyék, városok, ahol az átlagnál jobb az egészségügyi szolgáltatások színvonala, ezért magas a várható  élettartam Bukarestben, Kolozs vagy Temes megyében. Az a tény, hogy az olténiai Vâlcea megyében 81,2 évnyi a várható élettartam a lakosság életmódjával és a környezet minőségével magyarázható.

Ó-Romániában az étkezési kultúra jelentősen különbözik az erdélyitől, kevesebb olajban kisütött, rántott ételt fogyasztanak, sokkal több levest esznek, húsos csorbát, utána már nem készül kiadós második fogás, de ha mégis, sok esetben egészségesebb grillezett ételek kerülnek a tányérra.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Közben Erdélyben a magyar konyha dominál, a húst, halat, zöldséget gyakran kirántják, sok esetben készül nehéz ételnek számító tokány, pörkölt, gulyás, bár ezek aránya nálunk kedvezőbb, mint Magyarországon. Az alkoholfogyasztás is mérvadó lehet a várható élettartam alakulásában, vidéken sokan fogyasztanak házilag főzött szeszes italt, ám délen gyengébb, húszfokos cujkát isznak, ami a gyomrot és a májat nem károsítja olyan nagymértékben, mint az erősebb pálinka. Észak-Havasalföldön a hegyekben tiszta a levegő, jó a környezet minősége, ez is hozzájárul ahhoz, hogy az olténiai megye a listavezető.

A szegénység-gazdaság hatása

Veres Valér kérdésünkre rámutatott, a gazdasági mutatók közvetve befolyásolják a várható élettartam hosszát, ám a gazdasági-társadalmi fejlettség összefügg az egészségügyi szolgáltatások színvonalával. Másrészt ahol több ember él, jobban, többen tudnak többféle, jó minőségű élelmiszert megvásárolni, télen kevesebben fáznak az otthonaikban. A társadalomkutató kifejtette, a jólét egy adott szintig lehet releváns, ha százalékarányosan sokan élnek létminimum alatt egy térségben, az tükröződik a várható élettartam alakulásában, de egy adott szinten felül már nem befolyásoló tényező.

A várható élettartam nem egyenesen arányos a pénzzel: a rossz életkörülmények sokat rontanak a mutatón, ám a nagyon jó körülmények ennél kisebb mértékben javítják, hiszen pénzzel sem lehet csodákat művelni, a gyógyíthatatlan betegségek például a tehetősebbeket is sújtják.

Ugyanakkor a különbségek megmutatkoznak, hiszen például Budapesten kerületekre bontva is számolnak várható élettartamot, a gazdagabb 3. kerületben sokkal magasabb, mint a 8. kerületben, míg az első a svédországi átlaghoz mérhető, a második a kazahsztánihoz, ami majdnem tíz év különbséget jelent.

Az élet hossza az elmúlt két évezredben nem változott

Abban, hogy egy ember elvileg meddig élhet, nem történt nagy változás az elmúlt kétezer évben, a szerencsések, akiket nem ért erőszakos vég, nem betegedtek meg, az ókorban is megérték a száz esztendőt – mutatott rá a szociológus. Napjainkban viszont már többen élnek hosszabb ideig, mint korábban. A várható élettartam egy átlag, ha két embert átlagolunk, és az egyik csecsemőkorban meghal, a másik 70 éves korában, az átlag 35 év, de ez a szám azért releváns, mert tükrözi, hogy egy társadalomban mennyien halnak meg korán.

A csecsemőhalandóság sokat ront a mutatón, ezt az egészségügyi szolgáltatások színvonala nagymértékben befolyásolja,

felnőtt- és időskorban már inkább előtérbe kerül az életmód, ha valaki egészségtelenül étkezik, nem tartja be az orvosi utasításokat, és meghal 70 éves korában, szintén rontja az átlagot. 

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Egészségesebben élnek a székelyek, mint a partiumiak

Szatmár megye sokáig az országos utolsó helyen állt a várható élettartam tekintetében, pár évig javult a helyzet, jelenleg hátulról a negyedik helyen áll a rangsorban 74,2 éves várható élettartammal. A székely megyék ugyanakkor ezen a téren sokkal jobban teljesítenek, mint a gazdasági mutatók vagy az átlagkereset szempontjából.

„A székely megyék és Szatmár megye között két-három év a különbség, ami nem kevés, hiszen az európai uniós országok átlagai között is (pl. Németország, illetve Lengyelország, Szlovákia között) jellemzően ekkorák az eltérések” – állapította meg Veres Valér. Hozzátette, azt gondolnánk, hogy a magyarok jobban vigyáznak magukra, mint a román nemzetiségűek, ám ez feltehetően évszázadok óta nem így van, ez is hozzájárulhatott például az etnikai arányok megváltozásához Erdélyben. A különbség valószínűsíthető okai kapcsán elmondta, az Észak-Alföldön egészségtelenebbül főznek, mint Erdélyben, sok paprikával, sok rántott fogással, a levegő, a víz minősége nem olyan jó, mint Székelyföldön. „Örvendetes, hogy a székely megyék nem állnak rosszul, a Partiumban pedig érdemes jobban figyelni az életmódra” –összegezte lapunknak a szociológus.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Megvétózta a reptéri igazgatótanács tagjainak illetményemelését a megyei tanácselnök

Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.

Megvétózta a reptéri igazgatótanács tagjainak illetményemelését a megyei tanácselnök
2025. július 08., kedd

Erdély-szerte károkat okozott a viharos időjárás

A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.

Erdély-szerte károkat okozott a viharos időjárás
2025. július 08., kedd

Elítélik az európai diákszervezetek a romániai ösztöndíjak megkurtítását, nőhet az iskolaelhagyás

Európai szintű támogatást kapott a romániai ösztöndíjak megnyirbálása ellen fellépő diákmozgalom. Az EU-s diákszervezetek támogatásának jelentőségéről, a nyugat-európai ösztöndíjrendszerek jó gyakorlatairól Kassay Ákos, a MAKOSZ külügyi referense beszélt.

Elítélik az európai diákszervezetek a romániai ösztöndíjak megkurtítását, nőhet az iskolaelhagyás
2025. július 08., kedd

Hosszú bűnlajstroma van a házát az élettársára rágyújtó Maros megyei férfinak

Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.

Hosszú bűnlajstroma van a házát az élettársára rágyújtó Maros megyei férfinak
2025. július 08., kedd

Megrongálták a temesvári református templomon a magyar nyelvű táblát, amelyen az áll: „Éljen Tőkés László!”

A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.

Megrongálták a temesvári református templomon a magyar nyelvű táblát, amelyen az áll: „Éljen Tőkés László!”
2025. július 08., kedd

Lakástűzben halt meg egy nő Maros megyében, a szándékos gyújtogatás gyanúsítottját nagy erőkkel keresi a rendőrség

Körözést adott ki a rendőrség kedden egy 37 éves Maros megyei férfi ellen, aki a gyanú szerint reggel felgyújtott egy házat Mezőméhesen. A tűzben egy fiatal nő életét vesztette.

Lakástűzben halt meg egy nő Maros megyében, a szándékos gyújtogatás gyanúsítottját nagy erőkkel keresi a rendőrség
2025. július 08., kedd

Cégeknél gyakorlatozhatnak a BBTE duális képzésében részt vevő hallgatók

A duális képzést népszerűsíti a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új képzési formaként: a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik végzésével egy időben egy munkáltatónál is gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják az egyetemen tanultakat.

Cégeknél gyakorlatozhatnak a BBTE duális képzésében részt vevő hallgatók
2025. július 08., kedd

Veszélyben a tordai és a Slănic Prahova-i sóbánya is, lépni kell, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló katasztrófa

A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Slănic Prahova hatalmas sóbányája is veszélyben van.

Veszélyben a tordai és a Slănic Prahova-i sóbánya is, lépni kell, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló katasztrófa
2025. július 08., kedd

Marad a veszélyhelyzet Parajdon

A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.

Marad a veszélyhelyzet Parajdon
Marad a veszélyhelyzet Parajdon
2025. július 08., kedd

Marad a veszélyhelyzet Parajdon

2025. július 07., hétfő

RMDSZ: a magyar iskolák önállóak maradhatnak 500-nál kisebb diáklétszám esetén is

Az RMDSZ a hétvégi egyeztetések során „megvédte a magyar iskolákat, osztályokat” – tájékoztat hétfői közleményében a szövetség.

RMDSZ: a magyar iskolák önállóak maradhatnak 500-nál kisebb diáklétszám esetén is