A Szamos-parti bicikliút Kolozsváron is áthaladna
Fotó: Forrás: a kezdeményezők
Már áprilisban elkezdődik az előkészítése annak a Szamos-parti beruházásnak, melyet civil szervezetek kértek a kolozsvári és környékbeli önkormányzatoktól. A több településen átvonuló folyóparti kerékpárút a leghosszabb lesz az országban.
2022. április 06., 10:302022. április 06., 10:30
Megvalósul a több civil szervezet által kért kerékpárút, mely a Kis-Szamos partján kötné össze Kolozsvárt a környező „alvóvárosokkal”. A Gyalutól Apahidáig terjedő bicikliút a leghosszabb lesz az országban, és Emil Boc kolozsvári polgármester szerint ugyanolyan fontos a kincses város közlekedésében, mint a körgyűrű vagy a metró.
Boc erről hétfőn beszélt, amikor a környező települések elöljáróival létrehozták a projekt megvalósításához szükséges társulást. A partnerségnek Kolozsvár mellett Gyalu, Szászfenes és Apahida a kedvezményezettje, ezen települések elöljárói vállalták, hogy részt vesznek a munkában.
ez hirdeti meg az Övezeti Városrendezési Terv (PUZ), illetve a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez szükséges közbeszerzéseket is.
Emil Boc Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a Szamos-parti bicikliút és sétálóövezet a 2021–2030-as időszakra vonatkozó mobilitási terv egyik alappillére, infrastrukturális szempontból ugyanolyan fontos, mint a metró vagy a körgyűrű.
Hozzátette, hogy a kerékpárral való ingázás mellett a Szamos-parti beruházás a szabadidő eltöltésére is alkalmas lesz, a folyópart mellett ugyanis kiterjesztik a zöldövezeteket, sétányokat. Maga a Kis-Szamos így a város egyik értékes, annak fejlődését elősegítő elemmé válik, tette hozzá.
Tavaly novemberben 21 nem kormányzati szervezet fordult beadvánnyal a Kolozs megyei önkormányzathoz, kérve, hogy hozzanak létre kerékpárutakat és sétányokat Kolozsvár és az alvóvárosául szolgáló Szászfenes között.
A civilek a Szamos-partot szemelték ki a célra, és a beruházás érdekében egy hidrológiai tanulmány elkészítését kérték a megyei tanácstól. Rámutattak: az illetékes hatóságok a vízügyi igazgatóság területéből „csíphetnék le” a szükséges 10 méter széles területet, melyen
Szerintük a jelenleg hatályos 2020/122-es törvény lehetőséget teremt erre, megengedi, hogy a helyi önkormányzatok beruházásokat hajtsanak végre a vizek partján, még ha ezek nincsenek is a tulajdonukban.
Emlékeztettek, hogy Kolozsvár és Szászfenes között több mint 60 ezer lakos ingázik naponta, illetve sokan vannak, akik Gyaluból, Magyarlónáról vagy távolabbi településekről járnak be a kincses városba dolgozni. A kezdeményezők szerint a projekt országos modell lehet, hatására paradigmaváltás történhet a regionális területfejlesztésben.
Adrian Dohotaru, a Fenntarthatóan Szervezett Társadalom Egyesület (Asociația Societate Organizată Sustenabil – SOS) elnöke kezdeményezőként rámutatott, hogy a tét a fenntartható mobilitás, illetve a folyó tisztán tartása, ami jelenleg nem biztosított, hiszen percenként átkel egy-egy gépkocsi a Szamoson.
Szomszédságában zöldövezeteket alakíthatnának ki, hogy a lakosok a természet szépségét is jobban kiélvezhessék, erre a kolozsvári Dónát (Grigorescu) negyed és Szászfenes közötti partszakasz is alkalmas. Az ingázás mellett így a Szamos-parti kerékpárút, sétányok hétvégi kirándulásokra is alkalmat adnának, mondta.
A kezdeményező Boc hétfői bejelentése kapcsán úgy vélekedett, hogy a terv nem a civilek elképzelése szerint valósul meg, ugyanis a polgármesteri hivatalok nem kérték el a vízügytől az említett, folyó menti partszakaszt. Úgy vélte,
A bejelentett projekttel egyébként nem rendeződik a Szamos-part problémája. A bejelentéssel párhuzamosan több civil szervezet arra szólította fel a Kolozsvár és Apahida önkormányzatát, hogy a tavaszi nagytakarítás keretében gyűjtsék össze a folyópartra mázsaszámra kihordott szemetet. A közlemény szerint a folyó környékének tisztán tartása mellett cél a vízszennyezés csökkentése is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!