A Szamos-parti bicikliút Kolozsváron is áthaladna
Fotó: Forrás: a kezdeményezők
Már áprilisban elkezdődik az előkészítése annak a Szamos-parti beruházásnak, melyet civil szervezetek kértek a kolozsvári és környékbeli önkormányzatoktól. A több településen átvonuló folyóparti kerékpárút a leghosszabb lesz az országban.
2022. április 06., 10:302022. április 06., 10:30
Megvalósul a több civil szervezet által kért kerékpárút, mely a Kis-Szamos partján kötné össze Kolozsvárt a környező „alvóvárosokkal”. A Gyalutól Apahidáig terjedő bicikliút a leghosszabb lesz az országban, és Emil Boc kolozsvári polgármester szerint ugyanolyan fontos a kincses város közlekedésében, mint a körgyűrű vagy a metró.
Boc erről hétfőn beszélt, amikor a környező települések elöljáróival létrehozták a projekt megvalósításához szükséges társulást. A partnerségnek Kolozsvár mellett Gyalu, Szászfenes és Apahida a kedvezményezettje, ezen települések elöljárói vállalták, hogy részt vesznek a munkában.
ez hirdeti meg az Övezeti Városrendezési Terv (PUZ), illetve a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez szükséges közbeszerzéseket is.
Emil Boc Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a Szamos-parti bicikliút és sétálóövezet a 2021–2030-as időszakra vonatkozó mobilitási terv egyik alappillére, infrastrukturális szempontból ugyanolyan fontos, mint a metró vagy a körgyűrű.
Hozzátette, hogy a kerékpárral való ingázás mellett a Szamos-parti beruházás a szabadidő eltöltésére is alkalmas lesz, a folyópart mellett ugyanis kiterjesztik a zöldövezeteket, sétányokat. Maga a Kis-Szamos így a város egyik értékes, annak fejlődését elősegítő elemmé válik, tette hozzá.
Tavaly novemberben 21 nem kormányzati szervezet fordult beadvánnyal a Kolozs megyei önkormányzathoz, kérve, hogy hozzanak létre kerékpárutakat és sétányokat Kolozsvár és az alvóvárosául szolgáló Szászfenes között.
A civilek a Szamos-partot szemelték ki a célra, és a beruházás érdekében egy hidrológiai tanulmány elkészítését kérték a megyei tanácstól. Rámutattak: az illetékes hatóságok a vízügyi igazgatóság területéből „csíphetnék le” a szükséges 10 méter széles területet, melyen
Szerintük a jelenleg hatályos 2020/122-es törvény lehetőséget teremt erre, megengedi, hogy a helyi önkormányzatok beruházásokat hajtsanak végre a vizek partján, még ha ezek nincsenek is a tulajdonukban.
Emlékeztettek, hogy Kolozsvár és Szászfenes között több mint 60 ezer lakos ingázik naponta, illetve sokan vannak, akik Gyaluból, Magyarlónáról vagy távolabbi településekről járnak be a kincses városba dolgozni. A kezdeményezők szerint a projekt országos modell lehet, hatására paradigmaváltás történhet a regionális területfejlesztésben.
Adrian Dohotaru, a Fenntarthatóan Szervezett Társadalom Egyesület (Asociația Societate Organizată Sustenabil – SOS) elnöke kezdeményezőként rámutatott, hogy a tét a fenntartható mobilitás, illetve a folyó tisztán tartása, ami jelenleg nem biztosított, hiszen percenként átkel egy-egy gépkocsi a Szamoson.
Szomszédságában zöldövezeteket alakíthatnának ki, hogy a lakosok a természet szépségét is jobban kiélvezhessék, erre a kolozsvári Dónát (Grigorescu) negyed és Szászfenes közötti partszakasz is alkalmas. Az ingázás mellett így a Szamos-parti kerékpárút, sétányok hétvégi kirándulásokra is alkalmat adnának, mondta.
A kezdeményező Boc hétfői bejelentése kapcsán úgy vélekedett, hogy a terv nem a civilek elképzelése szerint valósul meg, ugyanis a polgármesteri hivatalok nem kérték el a vízügytől az említett, folyó menti partszakaszt. Úgy vélte,
A bejelentett projekttel egyébként nem rendeződik a Szamos-part problémája. A bejelentéssel párhuzamosan több civil szervezet arra szólította fel a Kolozsvár és Apahida önkormányzatát, hogy a tavaszi nagytakarítás keretében gyűjtsék össze a folyópartra mázsaszámra kihordott szemetet. A közlemény szerint a folyó környékének tisztán tartása mellett cél a vízszennyezés csökkentése is.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
szóljon hozzá!