Vitatja a római katolikus egyház jogát egykori ingatlanjaira a Bihar megyei prefektúra
Vitathatónak tartja a Bihar megyei prefektúra három, a római katolikus egyház által visszaigényelt nagyváradi ingatlan visszaszolgáltatását – közölte tegnap Ilie Bo
Ilie Bolojan Bihar megyei prefektus korábban kijelentette: azon a véleményen van, hogy a kommunizmus idején megkárosított jogos tulajdonosok ingatlanjait vissza kell szolgáltatni. A helyi román sajtó nacionalista kiadványai ugyanakkor már hetek óta arról cikkeznek, hogy a közintézmények vezetői nem küzdenek eléggé határozottan a jelenleg még birtokukban lévő ingatlanokért, és közrejátszanak abban, hogy azok visszaszolgáltatás címén „fantomrendek” tulajdonába kerüljenek.
A három szóban forgó épület közül kettő az irgalmasrend tulajdonában volt, mindkettő Nagyvárad belvárosában, a Fő utcán található. Az egyiket, az egykori járványkórházat a megyei egészségügyi igazgatóság kezdeményezésére már kiürítették, a másikról – amelyben jelenleg az 1-es számú járóbeteg-ellátó intézet működik – még nem született döntés. Ioan Câmpan azt állítja, hogy a volt járványkórházat jogtalanul lakoltatták ki székhelyéről, mivel annak visszaszolgáltatásáról még nem született döntés. A tanácsos szerint az épület ráadásul közintézményként, vámházként működött a két világháború között, bár erre egyelőre nincs írásos bizonyíték. Ennek fényében Ilie Bolojan prefektus fölszólította Ritli Lászlót, a Bihar Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét, hogy jelentésben számoljon be arról, miért lakoltatta ki a járványkórházat az épületből.
A Krónika kérdésére Fodor József nagyváradi római katolikus püspöki helynök elmondta: a szóban forgó épületet már 2000-ben jogerősen visszakapta a római katolikus egyház, és még abban az évben telekkönyvezték is a püspökség nevére. Az épület rendeltetése csupán részben változik meg: mint arról már beszámoltunk, egy tavalyi megállapodás értelmében a budapesti Segítő Jobb Alapítvány támogatásával az országban egyedülálló, korszerű szemklinikát, illetve szaruhártyabankot és -átültető központot hoznak benne létre.
A jövendő szemklinika mellett álló másik kórházépület visszaszolgáltatásáról nem született döntés, így abban továbbra is az állami egészségügyi intézmény működik. Bolojan prefektus szerint ennek visszaszolgáltatása azért nem indokolt, mert az épületben korábban a magyar állam tulajdonában lévő pénzügyi igazgatóság működött, így az 1920-as trianoni diktátum értelmében az ingatlan tulajdonjoga a román államra szállt. Ioan Câmpan emellett említést tett egy 1906-os dokumentumról, amelynek értelmében a terület birtokosától, az irgalmasrendtől a magyar állam kisajátította volna a telket.
Fodor József közölte, szó sem volt kisajátításról. A magyar állam csupán 49 évre használatba kapta a területet, azzal a feltétellel, hogy ennek lejártával a telek a rajta lévő épülettel együtt visszaszáll az irgalmasrendre. „A gond csak az volt, hogy épp a határidő lejártakor a román kommunista hatalom államosította a területet. Ezért nem kaphattuk akkor vissza, viszont ma, a megállapodás nyomán, az épületet is igényeljük” – magyarázta a vikárius. Mint elmondta, a szóban forgó területet – amelyen a két említett épület mellett egy harmadik, barokk stílusú ingatlan: az egykori irgalmasrendi kórház, valamint egy templom és a mentőszolgálat székháza is áll – a volt pénzügyi igazgatósági palota kivételével jogerősen visszakapta az egyház, ezért sem érti a mostani akadékoskodást. „Éppen a közelmúltban írtunk alá egy szerződést a mentőszolgálattal arról, hogy a területből ötszáz négyzetmétert 49 évre a használatukba adunk, hogy ott egy új irodaházat építsenek. Ám ugyanazt a feltételt szabtuk: a bérleti idő lejárta után a terület a rajta álló épülettel együtt visszaszáll a katolikus egyházra. A megállapodást gond nélkül iktatták az illetékes hivatalokban, így nem tudom, mibe köthetnének most bele” – mondta Fodor.
A harmadik épület a szintén a központban lévő, egykori Premontrei Gimnázium, amelyben ma a Mihai Eminescu Főgimnázium működik. A korábbi tulajdonos, a váradhegyfoki premontrei prépostság nevében a rend mai helyi vezetője, Fejes Rudolf Anzelm prépost igényelte vissza az épületet. A román hatóságok a premontreiek tulajdonjogát egy 1937-es telekkönyvi kiigazítás alapján vitatják, amelyben Onisifor Ghibu akkori oktatásügyi miniszter kezdeményezésére a rend több ingatlanát is a román állam tulajdonába vették. Az ügyben több pert is indítottak: a rend védőügyvédje, Kincses Előd elmondta, a Nagyváradi Táblabíróság a közelmúltban precedensértékű ítéletet hozott az egyik ekkor elkobzott premontrei tulajdon, a betfiai kőbánya ügyében. Ennek értelmében az 1937-es tranzakció mind az akkor hatályos telekkönyvi törvényt, mind az 1923-as alkotmányt megszegte, így semmisnek tekintendő. „Az iskolaépületet is ezen döntés értelmében vették el. Ezért amennyiben nem kapja vissza a rend, pert indítunk, amelyben precedensként a kőbánya ügyében született döntésre hivatkozunk” – mondta Kincses. Közölte, a rend az 1940-es bécsi döntés után visszakapta a tulajdonát, ám 1946-ban Petru Groza a 260-as törvénnyel semmisnek nyilvánította a magyaroknak 1940 és 1944 között visszaadott ingatlanok átadására vonatkozó rendeleteket. „Márpedig ez nyilvánvalóan fasisztoid jogszabály, hiszen etnikai alapon fosztja meg birtokjoguktól a tulajdonosokat. Ha itthon nem járnánk eredménnyel, Strasbourgban biztosan megnyernénk a pert, hiszen a román hatóságok egy fasiszta törvény alapján próbálják meggátolni a restitúciót” – vázolta az esélyeket Kincses Előd.
szóljon hozzá!