Fotó: Rostás Szabolcs
Értékes leletre bukkantak a régészek a kolozsvári Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utca felújítását megelőző feltárások során: megtalálták a középkori város egyik, északi kaputornyát.
2019. szeptember 11., 17:052019. szeptember 11., 17:05
2019. szeptember 12., 22:502019. szeptember 12., 22:50
Kolozsvár egyik középkori kaputornyát, az északit találták meg a régészek a kincses város egyik legforgalmasabb útjának, a Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utcának a felújítása során. Ez az első felszínre került középkori kapuja a városnak, írta a Mediafax.
Az értékes felfedezésről Sorin Cociş régész, a Régészeti és Művészettörténeti Intézet munkatársa számolt be a hírügynökségnek, aki szerint az A kategóriás műemlék szerdán bukkant napvilágra. Elmondta, hogy az útszakaszon az intézet mellett az Erdélyi Történeti Múzeum, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakemberei dolgoznak, az ő kutatásaik nyomán bukkant felszínre a város egyik középkori bejárata.
A szakember szerint az Óvár tornyos kőkapuját 1404-ben építették és 1873-ban, a város fejlődésével és terjeszkedésével bontották le. Sorin Cociş elmondta, folytatják a régészeti feltárást a térségben, azonban a városkaput nem tudják a maga valójában megmutatni a nagyközönségnek, a földben fogják konzerválni. Legfeljebb az úttesten jelölhetik meg annak helyét, illetve a helyhez közel, egy maketten mutathatják meg, hogyan is nézett ki.
Fotó: Rostás Szabolcs
Lupescu Radu, a feltárást végző szakértői csoport régész munkatársa a Krónikának a helyszínen elmondta: Kolozsvár négy egykori kaputornya közül az egyik legfontosabbat, a Híd utcait fedezték fel. A Sapientia – EMTE oktatója közölte, az 1477-ben befejezett, a 19. században elbontott tornyot eddig még sohasem dokumentálták régészek. „Sikerült feltárnunk azt a falat is, amely összeköti a kaputornyot a Malomárkon átvezető híddal.
– állapította meg a Krónikának a történész, régész. Lupescu Radutól megtudtuk, hogy a leletet ledokumentálják, majd sajnos a sugárút felújítása során vissza kell tömni. A régészek abban reménykednek ugyanakkor, hogy a Híd utca másik aszfaltsávjának feltörésekor felbukkan az egykori kaputorony többi része is.
Lapunk értesülései szerint egyébként a kolozsvári önkormányzat erőteljesen sürgette a régészek feltárómunkáját, mivel
Eredetileg különben a felújítási munkálatokat végző cég a kaputorony falán akarta átvezetni az új vízvezetéket, ehhez azonban a régészek nem járultak hozzá.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az Óvár (vetus castrum) megnevezés a 15. századtól kezdve jelent meg a dokumentumokban, miután a város új erődítését 1405-től kezdték el építeni, olvasható a Wikipédián. A négyszög alakú, mintegy hét hektárnyi területet az első középkori várfal határolja. Az Óvár részben ma is látható falait szász hospesek építették fel a tatárjárás után, a 13. század második felében. A falak négy sarkán egy-egy bástya állt; a várfalak előtt a déli és a délkeleti oldalon vizesárok biztosította a védelmet. Az építkezésnél gyakran használtak római kori faragott köveket és téglákat.
Egy 1737-ben kelt leírás szerint „Az Ó-várba hajdon két nagy kapun s ugyan annyi kis kapun vagyis ajtón lehetett bejutni, melyek közül az északi nagy kapu és kis ajtó ma kővel és mészszel berakva áll, csak alattok van nyílás hagyva, hogy a vár egy részéből egybegyűlő víz kifolyhasson. A délre nyiló kapu, valamint a kelet-déli kis kapu csak lóháton és gyalog való bejárásra alakítva át, ma is nyitva áll. Az utóbbi kis ajtó felett egy ötödik kerek torony emelkedett.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Összesen 3,5 millió euróból öt zöldövezetet újítanak fel vagy alakítanak ki az Arad megyei Pécskán. A magyar határ közelében fekvő település önkormányzata a lakosság komfortérzetét szeretné növelni, egyúttal egészséges életkörülményeket teremteni.
A brassói helyi közlekedési vállalat (RATBV) összesen 39 sofőrjét vették őrizetbe 24 órára egy üzemanyaglopási ügyben, amelyben szerdán 46 házkutatást tartottak.
Öt napon át száz Szilágy megyei rendőr elsősorban a gyalogosokat ellenőrizte, hogy mennyire tartják be a közlekedésrendészeti szabályokat. Az április 22–27. között falun és városon megtartott megyei szintű razzia a megelőzésre helyezte a hangsúlyt.
Összeomlott szerdán Erdély egyik legrégebbi fedeles hídja, a 156 éves Urmánczy-híd a Hargita megyei Maroshévízen – tudatta Czirják Károly helytörténész, a helyi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke.
A Fehér megyei Tövisen avatták fel kedden Románia legnagyobb napelemparkját. Az összesen 55 millió eurós napelempark-beruházás – ebből 15 millió euró vissza nem térítendő támogatás – az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képezi.
A május elsejei hosszú hétvégén általában jó idő lesz, a sokéves átlagnál helyenként jóval magasabb hőmérsékletekkel, de a hegyekben és dombvidéken elszórtan átmeneti légköri instabilitás is előfordulhat.
Egy második világháborús repülőbombát találtak szerdán reggel az aradi Neuman Ferenc Aréna közelében, egy építkezésen.
Lelkiismeret szerinti voksolást javasol szimpatizánsainak a román elnökválasztás május 4-én, vasárnap tartandó első fordulóján az egyik kisebbik erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Erő (MPE).
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Szerdától folytatódhat az oktatás a nagyszebeni Samuel von Brukenthal Főgimnáziumban – közölte kedd este a Szeben megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) döntését az intézmény sajtószóvivője.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás