Fotó: Boda L. Gergely
Negyedik alkalommal tartottak kastélynapot szombaton Gernyeszegen. A Teleki-kastély Egyesület szervezte rendezvény keretében több százan éltek a lehetőséggel, hogy megtekintsék a „Maros ékköveként” is sokat emlegetett barokk stílusú épületet.
2014. július 20., 20:002014. július 20., 20:00
A csodálatos muranói csillárokkal ékesített díszteremben megtartott megnyitón is elhangzott: a Belgiumból hazaköltözött gróf Teleki Kálmán a kultúra szolgálatába szeretné állítani a pompás kastélyt. A rendezvényt elsősorban kulturális céllal szervezték, annak érdekében, hogy népszerűsítsék, közismertté tegyék az ingatlan történetét.
Gróf Teleki Kálmán beszédében hangsúlyozta: a kastély megmaradásához mindenkinek a segítségére, munkájára szükség van. „Ne higgye senki, hogy mi, a Telekiek gernyeszegi ága, képesek vagyunk megmenteni a kastélyt. Ezért azt kérem Önöktől, hogy segítsenek ezen fáradozásunkban” – fogalmazott.
Amint arra Kálmán Attila történész is felhívta a figyelmet, az érdeklődők a nap folyamán két fényképkiállítást is megtekinthettek. A Teleki Mihály nevét viselő teremben Az erdélyi főnemesség élete 1949 után címmel állították ki elsősorban a családi hagyatékból fennmaradt fényképeket. Emellett Ferencz András, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium 17 éves diákjának Közép-erdélyi kastélyok. Válaszúttól Marosvécsig című kiállítását nézhették meg az érdeklődők.
„Másfél évtizede kezdődött el az erdélyi kastélyok megmentése, kis lépésekkel, önkéntes munkával, de összefogással. Reméljük, hogy a kastélyok továbbra is szolgálni tudják a nemesi családokat és az erdélyi közösséget” – fejezte ki reményét Kálmán Attila. A tárlatot Plájás István fotóművész méltatta, kifejtve: a fiatal fényképész olyan hagyatékot indított el, amivel felhívja az emberek figyelmét az erdélyi kastélyok állapotára.
Dokumentumfilmek, vezetett séták
A kastély egyik termében kialakított Filmsarokban négy dokumentumfilmet mutattak be, amelyek közül kettő tavaly készült Gernyeszegről és annak szimbólumáról. Visszatérőben a Teleki-kastély című riportfilm a gernyeszegi lakosok emlékezetére alapozva rögzíti a Teleki családdal kapcsolatos emlékeket.
A nap folyamán kerekasztal-beszélgetésekre is sor került: László Márton történész államosításról tartott előadását követően erdélyi arisztokrata családok leszármazottai személyes történeteken keresztül próbálták bemutatni az erdélyi főnemesség hétköznapjait az 1949-es államosítás után. Degenfeld Schonburg István, Haller Béla, Kálnoky Tibor és Teleki Kálmán meséltek arról, hogy miként élték meg családjaikkal a megszorító intézkedéseket.
Akik a Teleki-kastélyról és a család múltjáról akartak új ismereteket szerezni, érdekességeket hallani, azok vezetett sétákon vehettek részt. A látogatók többek között megtudhatták, hogy az első gernyeszegi vár építése 1437–1467 közé tehető. 1675-ben Apafi Mihály erdélyi fejedelem Teleki Mihálynak adományozta, és ettől kezdve az államosításig a kastély megszakítás nélkül a Teleki család tulajdona volt.
A várkastély a 18. század végére lakhatatlanná vált, 1771-ben kezdték el az átépítését barokk stílusban. A pompás csillárok és értékes csempekályha mellett az épületben néhány díszes bútordarabot is sikerült megőrizni, ugyanakkor szerteágazó, óriási családfa is segít megismerni a Telekieket.
A kastélyparkban a hét alkotásból álló mitológiai szoborsorozat mellett elsősorban a több száz éves ginkófa és páfrányfenyők, a Mária-forrás, valamint a várárokban kialakított tó és sziget szolgáltattak látnivalót a látogatóknak. Az érdeklődők megtudhatták, hogy a korábbi francia kertet ifjú Teleki József gróf alakíttatta át angol stílusú parkra.
Ez a kerttípus mellőz minden formalitást, véletlenszerűen elrendezett fák és bokrok között kanyarog a sétaút. Közben a gyermekek sem unatkoztak: két bábelőadást tartogattak számunkra, de kézműves-foglalkozásokon is részt vehettek. Este felolvasószínház és koncertek szerepeltek a programban.
A padláson rejtegette a fényképalbumokat
A 90 éves Demeter János bácsi személyesen ismerte gróf Teleki Mihályt és családját. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a két világháború közötti időszakban a nagy köztiszteletnek örvendő gróf mintagazdaságot vezetett. „Reggel öt órakor már lóháton járta be a határt, gyakran feleségét is magával vitte.
A munkálatokat az intéző irányította, de a gróf rendszerint ellenőrizte a földeket. A nemesi családok részére gyakran szerveztek találkozókat, bálokat. A kastélyba nem mehetett be akárki, esténként elengedtek 7–8 kutyát, hogy megőrizzék az udvart és a kertet.
Egy alkalommal a cigányok salátát loptak a kertből. Sosem felejtem el, hogyan leckéztette meg őket az éppen a kastélyban tartózkodó Tisza Kálmán” – emlékezett vissza János bácsi, akinek az apósa, Brezsán Mihály a Telekiek bizalmasa volt, szakácsként kulcsa volt a kastélyhoz. Amikor 1949-ben egy pártgyűlést követően a családot kizárták a kastélyból, két hétig náluk húzódtak meg.
Az idős férfi elmondta, hogy apósa titokban három fényképalbumot hozott el a kastélyból, hogy ne kerüljenek a fosztogatók kezébe. János bácsi a padláson rejtette el ezeket, majd a rendszerváltást követően visszajuttatta a családnak. „Egy alkalommal házkutatást tartottak nálunk, a kastélyból eltűnt régiségeket keresték. Kissé megszeppentem, de az albumok jó helyen voltak” – idézte fel Demeter János.
Több pofozkodó, verekedő mezőségi fiatalembert állítottak elő a Maros megyei rendőrök az elmúlt két napban, négy személyt 24 órára fogdába került. A fizikai bántalmazás bűnügyi eljárást von maga után, az elkövetőre fogda vár.
Először tartják meg Magyarországon kívül, Csíkszeredában az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Agrártudományi Szekcióját.
A rendőrség 24 órára őrizetbe vette azt a férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy szerdán felgyújtott egy kisteherautót Aradon. Az őrizetbe került férfi a feltételezések szerint a házat is fel akarta gyújtani, amely előtt a gépjármű állt.
Záporokra, zivatarokra figyelmeztető riasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország hét megyéjére.
A barcelonai repülőjáratot érintő telefonos bombafenyegetést kapott szerda éjjel a kolozsvári nemzetközi repülőtér. A riasztás hamisnak bizonyult.
A kellemesen meleg időt és a húsvéti munkaszüneti napokat kihasználva a zsibói botanikus kert felfedezését tűztük ki célul. Sikerrel járva megannyi növényfajjal ismerkedhettünk meg, sőt még teknősöket, őzeket, szarvasokat is megcsodálhattunk.
Összesen hatvanmillió lejjel támogatná idén a mezőgazdasági minisztérium a fokhagymatermesztőket.
Harmincnapos előzetes letartóztatássá fajult egy elharapódzó családi vita, amelyet követően egy feldühödött nagykárolyi férfi megverte a feleségét, megszegte a távoltartási végzést, és felgyújtotta házastársa kocsiját.
A Partium és a Bánság között a Maros jelenti a történelmi határt, így az új híd nemcsak a városi forgalmat teszi gördülékenyebbé, hanem a két régió között is új összeköttetést teremt.
Az erdélyi magyaroknak arra van szükségük, hogy Románia következő elnöke tisztelje őket, és tegye lehetővé számukra, hogy megőrizhessék és megerősíthessék identitásukat, megtarthassák az ehhez szükséges intézményeiket – jelentette ki Kelemen Hunor.
szóljon hozzá!