A katolikus egyház egységét kell képviselnie a következő pápának - Beszélgetés Marton József pápai prelátussal

Ferenc pápa volt az első római katolikus egyházfő, aki ellátogatott Csíksomlyóra, látogatása mérföldkő volt az erdélyi katolikus közösség életében. Arról, hogy milyen örökséget hagyott maga után Ferenc pápa, milyen vezetőre van szüksége a római katolikus egyháznak a 21. században, valamint van-e esély arra, hogy magyar pápa üljön Szent Péter trónjára, Marton József pápai prelátussal, kiérdemesült nagypréposttal, tiszteletbeli kanonokkal, nyugalmazott egyetemi tanárral beszélgettünk.

korábban írtuk

Hivatalos: nemzeti gyásznap lesz Romániában Ferenc pápa temetésének napja

Nemzeti gyásznap lesz Romániában április 26-a, Ferenc pápa temetésének napja – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Fakultásának volt dékánja a Krónikának elmondta, meglepte Ferenc pápa halálhíre, ugyanis miután az orvosok közölték, hogy felgyógyult súlyos betegségéből, és elhagyhatta a kórházat, bizonyos remény fogta el, hogy a Szentatya újból tovább tudja vinni a pápai szolgálatot. „Ez az emberi életünknek a sorsa is igazából. Valószínűleg túlzottan megerőltette magát Ferenc pápa, mint mindig, még a betegségében is ambiciózus volt, épp ezért meglepetésszerű volt számomra, hogy megtért az Atyához” – mondta Marton József, akit különleges érdemeiért II. János Pál pápa pápai prelátusi címmel tüntetett ki. Hozzátette,

ugyanis a csíksomlyói látogatásakor kommentátori feladatokat látott el a Duna Televízió közvetítő műsorában, így nem vett részt a Nyeregben tartott ünnepi eseményen.

Amint ő is látta az argentin fővárosban, sok esetben nem lehet feltételeket szabni például egy kereszteléshez. Hangsúlyozta továbbá, fontos, hogy a papok, egyházi vezetők közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki a hívekkel, legyenek úgymond »juhszagúak«, és forduljanak a szegény emberek felé, ami nem zárja ki azt sem, hogy a gazdagok lelki vezetői is legyenek” – mondta Marton József. Megjegyezte, nem véletlenül választotta Szent Ferenc nevét pápai névként, miután XVI. Benedek pápa lemondását követően, 2013. március 13-án megválasztották a katolikus egyház fejének, és személyében először ült Szent Péter trónjára nem európai pápa.

Mint fogalmazott, Ferenc pápa örökségének tekinthető továbbá, hogy a 2025-ös szentévet megnyitó, Spes non confundit (A remény nem csal meg) című bullája a reményt helyezi középpontba. „Szükséges minden időkben a reményre figyelni, melynek jeleit az emberiségnek a most megélt korban is fel kell fedeznie, nem engedve, hogy az erőszak engedelmeskedjen. Hangoztatta, hogy a remény élő jele a békében nyilvánul meg a világ számára. Ha körültekintünk, láthatjuk, hogy mind Ukrajnában, mind a Közel-Keleten, Afrikában súlyos a háború tragédiája, éppen ezért a békét szerette volna tolmácsolni a békétlen emberek számára is” – fejtette ki Marton József pápai prelátus.

– emlékezett vissza Marton József. Hozzátette, a Szentatya Csíksomlyón elhangzó beszédével sem volt maradéktalanul megelégedve, noha a beszéd szép volt, kimaradt belőle az a két Márton Áron-idézet, amit teológus kollégái küldtek a pápai látogatást szervező nunciusnak. „Emberekhez szóló, szép beszédet mondott Ferenc pápa, de nagyobb lett volna az örömünk, ha a helyi sajátosságokat is figyelembe véve, megemlíti Márton Áron nevét.

– mondta a nyugalmazott teológiai tanár. Megjegyezte, fájó pont továbbá a pápalátogatás kapcsán, hogy aznap esős volt az időjárás, mindenünnen autóval jöttek az emberek, csak a Csíki-medencéből hiányoztak a hívek, ugyanis a rossz idő miatt nem indultak gyalog útnak.

Ferenc pápa nagyon népszerű volt, a nép nyelvén beszélt, nagyszerű kijelentései voltak, azonban válaszait néha félreértelmezték, emiatt főleg pápasága elején előfordult, hogy magyarázkodnia kellett. A konklávé előtti bíborosi találkozókon részletesen kielemzik majd, hogy valójában milyen pápára van szüksége az egyháznak” – fejtette ki Marton József pápai prépost. Mint fogalmazott, a katolikus vallás térnyerése szempontjából Európa háttérbe szorult az utóbbi időben Dél-Amerikával szemben, továbbá ugrásszerűen növekszik Afrikában is a katolikus hívek száma, és Ázsiában is nagyobb katolikus közösségek vannak, így a következő pápa kiválasztásánál azt is figyelembe kell venni, hogy olyan valaki legyen az egyház feje, aki ezeknek a híveknek az igényeire, elvárásaira is választ tud adni. „Én például nagyon örvendenék, ha Robert Sarah guineai, színes bőrű bíborost választanák meg pápának. Rendkívül képzett, művelt ember, ugyanazt az eszmét képviseli, mint Benedek pápa. De ezt nem mi döntjük el innen, a mi feladtunk imádkozni, hogy a Szentlélek felvilágosító ereje adja meg, hogy az egyházban az történjen, ami szükséges” – mutatott rá Marton József.

„Szabály, hogy a nagy esélyesek sohasem lesznek pápák. Annak idején XXIII. János pápára senki sem tekintett esélyesként, mivel már 77 éves volt, de mindenki nagy meglepetésére ő lett az egyházfő, és óriási fordulatot idézett elő a katolikus egyházban azzal, hogy összehívta a II. vatikáni zsinatot.

– fogalmazott Marton József. Felidézte, az 1500-as években volt a nagy lehetőség, hogy erdődi Bakócz Tamás személyében magyar pápája legyen a katolikus egyháznak, de akkor a konklávén Medici bíboros kapott több szavazatot. Kifejtette, Erdő Péter bíboros jól ismert a bíborosok körében, rendkívül felkészült, jogász végzettségű egyházi elöljáró, akinek nagy érzéke van az egyházi ügyek kezeléséhez. „Közvetlen barátságban vagyok Erdő Péter bíborossal, nyilván nagyon szeretném, ha ő lenne Szent Péter következő utóda. Neve azért is merült fel magyar nyelvterületen az esélyes bíborosok között, mert valahogy az a mi óhajunk, érzésünk, hogy ő legyen a következő pápa” – jegyezte meg Marton József pápai prépost.