Az értékes épülettömb
Fotó: Wikipédia
Bár még mindig visszaszolgáltatási per tárgya, már elkészítette az egykori nagyváradi premontrei gimnázium felújítási tervét az önkormányzat, míg a rend egykori kertjébe parkolóházat építene. „Itt nem az igazságszolgáltatás számít, hanem a politikai akarat” –véli a tanítórend vagyonáért évek óta pereskedő Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki prépost-prelátus.
2018. február 20., 10:552018. február 20., 10:55
2018. február 20., 11:062018. február 20., 11:06
Biztosra veszi győzelmét az egykori nagyváradi premontrei gimnáziumért, mai nevén Mihai Eminescu Főgimnáziumért zajló perben a nagyváradi önkormányzat. Olyannyira, hogy legutóbbi ülésén már meg is szavazta az évtizedes pereskedés során leromlott impozáns épületegyüttes felújítási tervét.
Fejes Rudolf Anzelm apát, prépost
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
A nagyváradi tanács a legutóbbi, csütörtöki ülésén szavazta meg a belvárosi iskola felújítási tervét. „Mint tudják, tavalyig nem tudtunk beavatkozni az elmúlt években folyó pereskedés miatt. Mivel egy 300 éves épületről van szó, nem megfelelő az állapota, teljes felújításra szorul” – magyarázta az ülést megelőző sajtótájékoztatón Ilie Bolojan polgármester. A polgármesteri hivatal közlése szerint
A műemléken minden nem megfelelő beavatkozás nyomát eltüntetnék, és eredeti állapotába állítanák vissza. A beruházás értéke áfa nélkül több mint 27,5 millió lej, a munkálatokat két év alatt végeznék el. A falak felújítása mellett a tetőszerkezetet, nyílászárókat, kéményeket, a belső hálózatokat is kicserélnék, mesélte Ilie Bolojan, aki szerint a kerítések és a sportpályák védőpalánkjait is helyettesítik. Ezeket szintén felújítanák, de az udvart is rendeznék és zöldövezetet alakítanának ki.
A premontrei gimnázium felújítása azóta vált sürgőssé az önkormányzat számára, hogy hatszoros ingatlanadót vetett ki az ingatlanjaikat elhanyagoló tulajdonosokra, így – mivel a Mihai Eminescu Főgimnázium az ő kezelésébe tartozik – a polgármesteri hivatalnak is fizetnie kellene a megemelt illetéket.
Napról napra romlik az állaga
„Biztos, hogy nincsenek jó állapotban, de ez nem a mi szégyenünk” – fogalmazott a Krónikának Fejes Rudolf Anzelm apát, amikor a premontrei ingatlanok állapotáról kérdeztük.
Mennyi év eltelt a rendszerváltás óta, és nem építettek más iskolákat, vagy nagyon keveset. Látszott, hogy a szándék nem az, hogy az oktatás és a kultúra haladjon, hanem, hogy tartsuk meg, ami van” – mondta a prépost, aki 1990 óta próbálja visszaszerezni a rend román állam által elkobzott vagyonát. Hozzátette, a polgármesteri hivataltól senki sem egyeztetett velük a felújítási tervről, csupán az illetékes cég képviselője kereste meg, amikor az előtanulmányt készítették.
A polgármesteri hivatal lépése azért is meglepő, mivel az impozáns ingatlan még per tárgyát képezi. A másodfokon, a Bihar megyei törvényszéken zajló visszaszolgáltatási perben március 12-ére van kitűzve a következő tárgyalás, mondta lapunknak Fejes Rudolf Anzelm.
hiszen csak a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal hivatottak foglalkozni. A premontreiek megfellebbezték a határozatot, mivel az épület fölötti tulajdonjogot csak 1945 után vesztették el, ezért szerintük azt az egyházi ingatlanok restitúcióját szabályozó törvényes előírások értelmében jogosultak visszakapni, azonban a nagyváradi ítélőtábla 2014-ben elutasította az óvásukat.
A templom is az államé
Fotó: A szerző felvétele
„Természetesen bizonyítottuk, hogy az nem egy végleges döntés volt, de ők másként látják” – mondta az apát az 1936-os határozatra utalva. Hozzátette, a bíróság jelenleg a telekkönyvi bejegyzés tisztázását kéri, amely szintén át lett írva a román államra. „Azt mondják, rosszul volt 1858-ban betelekkönyvezve. Ilyen nonszensz érvelések mennek” – magyarázta az apát. – „Nem lehet azt mondani, amit mindig mondanak, hogy téves telekkönyvezés történt 1858-ban, amit 1936-ban kiigazítottak.” Az épület ugyanis a telekkönyvezés 1855-ös bevezetésétől 1936-ig folyamatosan a nagyvárad-hegyfoki premontrei prépostság tulajdonában volt a telekkönyv tanúsága szerint, amíg ezt úgynevezett kiigazítással át nem írták, hogy a román állam szerepeljen helyette.
Mi csak azt tudjuk, hogy nekünk igazunk van, ők meg tudják, hogy nekik nincs. Nem tudják a saját álláspontjukat igazolni, mert nincs mivel. De ugye az erő, a politikai akarat, az felülírja az igazságot” – jelentette ki Fejes Rudolf Anzelm.
A belvárosi ingatlan fontosságát mi sem jelzi jobban, minthogy egy korábbi, 2014-es tárgyaláson maga Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere is megjelent, és felszólalt az egyik tárgyaláson, holott nem is volt beidézve. Mondanivalójának a helyi sajtó szerint az volt a lényege, hogy a gimnázium épületére szüksége van a városnak. Amúgy nem ez az egyetlen premontrei ingatlan, amire szemet vetett, Ilie Bolojan parkolóházat építene a gimnázium mögötti Voinţa-pályán, amely egykoron a rendháznak a kertje volt, amelyet szintén visszakért a rend, visszaszolgáltatásáról pedig nincs döntés.
Ugyanúgy per tárgyát képezi a rend széktemploma is, amelyet emiatt – az iskolához hasonlóan – szintén nem lehet felújítani. A magyar kormány a rend alapításának 900. évfordulója alkalmával 9,7 milliárd forintot utalt ki a premontrei rendnek, Váradnak is jut a támogatásból.
Négy éven keresztül összesen 9,7 milliárd forintos támogatást nyújt a magyar kormány a 2020-ban fennállásának 900. évfordulóját ünneplő premontrei rendnek – közölte az emberi erőforrások minisztériumának államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Gödöllőn.
„Mi egy nagyon kicsi részt kapunk, persze, egyrészt mert nincs is mire. Semmit vissza nem adtak, amit vissza is adtak, csak perek útján tudtuk visszaszerezni” – fogalmazott lapunknak Fejes Rudolf Anzelm.
illetve a sekrestye és más mellékhelyiségek felújítására kerül sor, ahol mállik a vakolat. „Felújításról azért sem lehet szó, mert a templomunk össze van építve a rendházunkkal, az iskolánkkal. Tehát ezt a premontrei tömböt csakis egyben lehet felújítani” – mondta az apát, hozzátéve, hogy az istenháza is per tárgya, hiszen ezt sem szolgáltatták vissza.
Több helyen beázik az istenháza
Fotó: Tourinfo.varad.org
Mint arról több ízben is írtunk, a Nagyvárad belvárosában található gimnáziumépület miatt évek óta pereskedik a premontrei szerzetesrend. A tanítórend iskolaépületét és rendházát először 1937-ben sajátította ki a román állam. A franciaországi Prémontréban alapított premontrei kanonokrend – amelynek tagjait öltözetük miatt fehér kanonokoknak is neveztek – 1130-ban érkezett Nagyváradra, ahol évszázadokon keresztül fiúiskolát és jogakadémiát működtettek. Az iskolaépület és rendház melletti templomot 1740 és 1760 között építették barokk stílusban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették a három évvel ezelőtt az autójába rejtett pokolgéppel megölt aradi üzletember, Ioan Crişan lányát és két feltételezett bűntársát.
Bár nem vett részt semmilyen szervezkedésben, a forradalom leverését követő kirakatperek során hamis tanúzásra akarták kényszeríteni, és mert nem vallott diáktársai ellen, negyedéven kicsapták a teológiáról. Ami ezután következett, maga volt a borzalom.
Idén is verses-zenés megemlékezést, fáklyás felvonulást szervezett a kincses városban a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.
A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.
Bár még csak október van, idén már másodszor szorul javításra a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő, idén március végén átadott gyorsforgalmi út.
A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta két már megkezdett vasúti beruházás, a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki és a Karánsebes–Temesvár–Arad, összesen több mint 320 kilométeres vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását.
A román köztévé marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Horațiu Sermășan ellen eljárást indított a csatorna fegyelmi bizottsága, amiért a helyhatósági választások eredményéről szóló tudósításában azon sajnálkozott, hogy „nem közülünk való” jelölt nyert.
Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.
szóljon hozzá!