Medvekutatás nagy látószögű objektíven keresztül: Gál László ökológus és természetfilmes a nagyvadak életmódját vizsgálja

Másfél évtizede a medvék életmódját kutatja Gál László kézdivásárhelyi ökológus, természetfilmes •  Fotó: Facebook/Gál László

Másfél évtizede a medvék életmódját kutatja Gál László kézdivásárhelyi ökológus, természetfilmes

Fotó: Facebook/Gál László

A medvék életmódját, élőhelyeik változását vizsgálja a kézdivásárhelyi Gál László. A húsz éve természetfilmezéssel és vadfotózással foglalkozó ökológus a nagyvadak viselkedésén és a vadgazdálkodáson kívül a sajtóban napirenden lévő medvekérdésről is beszélt a Krónikának, ezenkívül elmondta azt is, mit tehet az ember, ha szembetalálkozik a nagy testű ragadozóval.

Oláh Eszter

2022. november 13., 13:532022. november 13., 13:53

2022. november 17., 15:222022. november 17., 15:22

Gál László ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem doktori iskolájának hallgatója hat évig járt hajtóvadászatokra egy évig önkéntes, majd három hónapig hivatásos vadőrként. Közel húsz éve természetfilmes és vadfotós, 2007 óta pedig medvékkel foglalkozik, hét éve kutatja őket.

A természet és az erdélyi élőhelyek iránti szenvedélyes érdeklődés Gál László esetében egészen a korai évekre nyúlik vissza, rengeteg tapasztalattal és tudással gazdagodott, mielőtt belefogott volna a medvék kutatásába.

•  Fotó: Facebook/Gál László Galéria

Fotó: Facebook/Gál László

Mint azt a Krónikának elmondta, a vadőri képzés volt az első tudományos alapú képzése a vadak és a vadgazdálkodás terén: ekkor nyert betekintést a szakma rejtelmeibe, a vadak gondozásába, a velük való gazdálkodásba, annak pénzügyi hátterébe, illetve a vadászat etikájába. „A feladatom elsősorban a terület folyamatos bejárása, az etetők feltöltése és karbantartása, a vadorzás megelőzése és a lőhető, golyóérett egyedek számontartása volt. Sok mindenre választ kaptam a vadgazdálkodással kapcsolatban, és megértettem, hogy mit is jelent ez a nézőpont, és ez mennyire befolyásolja a jelenleg látható természetet” – mutatott rá az ökológus.

Az erdőjárás idővel a természetfilmezéssel és a vadfotózással egészült ki, amely – mint mondta – kialakított benne egy nagymértékben érzelmi alapú kapcsolatot a természettel. Hozzátette, idővel ez sok kérdést és nagyfokú kíváncsiságot generált, amelynek rendszerint igyekezett eleget tenni. A kérdések azonban egyre szaporodtak, László pedig rájött, hogy a tapasztalati tudás mellett szüksége lesz egyéb jellegű támpontokra is.

A medvék tanulmányozása során szerzett ismeretei kapcsán elmondta, hogy a medvék elsősorban ragadozók, amelyek legelnek, mint a tehenek. Táplálékuk nagyjából 60 százaléka növényi eredetű, 30 százalékát a rovarok, azok tojásai és lárvái teszik ki, és csak 10 százaléka származik emlősökből (dögökből és az általuk megölt, legtöbbször fiatal, öreg vagy beteg egyedek teteméből).

Rámutatott, hogy a medvepopuláció csupán kis hányada szokik rá a háziállatokra. Elmondta, a táplálkozásuknak megfelelően lehet meghatározni az élőhelyüket is: a sűrű, ültetett fenyves csak búvóhelynek alkalmas.

Élőhelyük nagy részét a sűrű, fiatal ültetett területek jelentik, de ezt is csupán kis részben használják ki. „A medvéknek is, akárcsak az embereknek, különböző személyiségük van, és ennek megfelelően viselkednek” – emelte ki Gál László. Mint elmondta, az emberre csak azok az egyedek veszélyesek, amelyek lövés vagy csapda által megsérültek, illetve, ha veszélyben érzik magukat és a bocsaikat, esetleg, ha éppen megzavarják őket. Kiemelte, a vérmedvék olyan egyedek, amelyek legtöbbször fizikai sérülés miatt rászokhattak a háziállatokra, vagy szintén sérülésből adódóan kimondottan agresszív viselkedést tanúsítanak az ember iránt.

•  Fotó: Facebook/Gál László Galéria

Fotó: Facebook/Gál László

Arra a kérdésre, miként érdemes nekivágni a medvék lakta területeknek, illetve hogyan lehet megelőzni a különböző támadásokat és baleseteket, a szakember elmondta: a medve természetéből adódóan elkerüli a zavart helyeket, és nem marad azok közelében még akkor sem, ha hajnalban vagy éjszaka éppen ott táplálkozik. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nem ajánlott csendben járni az erdőt, vagy bemenni a sűrű bokrok közé.

Ha kutyával sétálunk, mindenképp ajánlott, hogy tartsuk pórázon kedvencünket, főleg, ha azt nem lehet visszahívni. Ajánlotta ugyanakkor a medvespray-t is, amely biztonságérzetet adhat az erdei séták során, még ha nem is kerül sor annak használatára.

Hozzátette, a médiában megjelenő híreket is érdemes feltételekkel kezelni, hiszen ezek félrevezetőek lehetnek, főként, ha nincsenek kellő magyarázattal ellátva.

•  Fotó: Facebook/Roseti Bruno Photography Galéria

Fotó: Facebook/Roseti Bruno Photography

Az ökológus rámutatott, a napirenden levő medvekérdés mögött leginkább anyagi érdekek húzódnak, ezért, amíg a különböző érdekcsoportok nincsenek rendszeresen kielégítve, addig a helyzet mesterségesen is fenn lesz tartva. A szakember azt is kifejtette, hogy a fajt elsősorban az élőhely miatt védjük, ugyanis, ha védelem alatt áll a medve élőhelye, akkor ott sok más faj is védve van, ezzel pedig magunknak, embereknek is jót teszünk. „Véleményem szerint nem létezik egy »mindenki számára élhető« megoldás, mindig lesz, akinek nem tetszik valami. A jelenlegi helyzeten leginkább az oktatással, illetve a természetvédelmi törvények betartásával lehetne javítani, valamint ha a kormány törölné, vagy legalább egyeztetné az egymásnak ellentmondó törvényrendeleteket” – mutatott rá az ökológus.

•  Fotó: Facebook/Roseti Bruno Photography Galéria

Fotó: Facebook/Roseti Bruno Photography

8 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 20., vasárnap

Életük kockáztatásával is menekülnek a kényszerbesorozás elől az ukrajnaiak

Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.

Életük kockáztatásával is menekülnek a kényszerbesorozás elől az ukrajnaiak
2025. április 20., vasárnap

„Maradjunk Krisztussal egészen a halálig, mert Ővele élni is fogunk” – A Gyulafehérvári Főegyházmegye húsvéti pásztorlevele

Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök húsvéti pásztorlevele.

„Maradjunk Krisztussal egészen a halálig, mert Ővele élni is fogunk” – A Gyulafehérvári Főegyházmegye húsvéti pásztorlevele
2025. április 20., vasárnap

Várandós nő is érintett az erdélyi láncbalesetben

Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.

Várandós nő is érintett az erdélyi láncbalesetben
2025. április 20., vasárnap

Megáldották az ételkosarakat húsvétvasárnap Kolozsváron - Fotóriport

Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.

Megáldották az ételkosarakat húsvétvasárnap Kolozsváron - Fotóriport
2025. április 20., vasárnap

Visszaadnák egykori fényét a bánlaki Karátsonyi-kastélynak

Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.

Visszaadnák egykori fényét a bánlaki Karátsonyi-kastélynak
2025. április 19., szombat

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet
2025. április 19., szombat

Életet mentett a családjához hazautazó Fehér megyei rendőr

Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.

Életet mentett a családjához hazautazó Fehér megyei rendőr
2025. április 19., szombat

Elmaradt a húsvéti roham: üres szálláshelyek, leárazások, zárva tartó panziók Erdély-szerte

Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.

Elmaradt a húsvéti roham: üres szálláshelyek, leárazások, zárva tartó panziók Erdély-szerte
2025. április 19., szombat

Lángra kapott, húsz hektáron ég a száraz növényzet Maroshévízen

Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Lángra kapott, húsz hektáron ég a száraz növényzet Maroshévízen
2025. április 18., péntek

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst

A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst
Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst
2025. április 18., péntek

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst