Mint azt a Krónikának elmondta, a vadőri képzés volt az első tudományos alapú képzése a vadak és a vadgazdálkodás terén: ekkor nyert betekintést a szakma rejtelmeibe, a vadak gondozásába, a velük való gazdálkodásba, annak pénzügyi hátterébe, illetve a vadászat etikájába. „A feladatom elsősorban a terület folyamatos bejárása, az etetők feltöltése és karbantartása, a vadorzás megelőzése és a lőhető, golyóérett egyedek számontartása volt. Sok mindenre választ kaptam a vadgazdálkodással kapcsolatban, és megértettem, hogy mit is jelent ez a nézőpont, és ez mennyire befolyásolja a jelenleg látható természetet” – mutatott rá az ökológus.

Az erdőjárás idővel a természetfilmezéssel és a vadfotózással egészült ki, amely – mint mondta – kialakított benne egy nagymértékben érzelmi alapú kapcsolatot a természettel. Hozzátette, idővel ez sok kérdést és nagyfokú kíváncsiságot generált, amelynek rendszerint igyekezett eleget tenni. A kérdések azonban egyre szaporodtak, László pedig rájött, hogy a tapasztalati tudás mellett szüksége lesz egyéb jellegű támpontokra is.

A medvék tanulmányozása során szerzett ismeretei kapcsán elmondta, hogy a medvék elsősorban ragadozók, amelyek legelnek, mint a tehenek. Táplálékuk nagyjából 60 százaléka növényi eredetű, 30 százalékát a rovarok, azok tojásai és lárvái teszik ki, és csak 10 százaléka származik emlősökből (dögökből és az általuk megölt, legtöbbször fiatal, öreg vagy beteg egyedek teteméből).

Arra a kérdésre, miként érdemes nekivágni a medvék lakta területeknek, illetve hogyan lehet megelőzni a különböző támadásokat és baleseteket, a szakember elmondta: a medve természetéből adódóan elkerüli a zavart helyeket, és nem marad azok közelében még akkor sem, ha hajnalban vagy éjszaka éppen ott táplálkozik. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nem ajánlott csendben járni az erdőt, vagy bemenni a sűrű bokrok közé.

Az ökológus rámutatott, a napirenden levő medvekérdés mögött leginkább anyagi érdekek húzódnak, ezért, amíg a különböző érdekcsoportok nincsenek rendszeresen kielégítve, addig a helyzet mesterségesen is fenn lesz tartva. A szakember azt is kifejtette, hogy a fajt elsősorban az élőhely miatt védjük, ugyanis, ha védelem alatt áll a medve élőhelye, akkor ott sok más faj is védve van, ezzel pedig magunknak, embereknek is jót teszünk. „Véleményem szerint nem létezik egy »mindenki számára élhető« megoldás, mindig lesz, akinek nem tetszik valami. A jelenlegi helyzeten leginkább az oktatással, illetve a természetvédelmi törvények betartásával lehetne javítani, valamint ha a kormány törölné, vagy legalább egyeztetné az egymásnak ellentmondó törvényrendeleteket” – mutatott rá az ökológus.