Borús, szürke égbolt és csípõs hideget teremtõ szél fogadta tegnap az udvarhelyszéki Agyagfalván az 1506-os, illetve az 1848-as székely nemzetgyûlésekre emlékezõket. A másfél ezresre becsült tömeg tizede sem fért be a református templomba, ahol tíz órakor istentisztelettel kezdõdött az ünnepség. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese fohászában arra kérte Istent, hogy segítsen véget vetni annak a „gyakorlatnak”, miszerint a székelység ezer éve mindig lemarad valamirõl. A lelkipásztor az ördöggel szembeni harcra, ugyanakkor türelemre intette a híveket.
2006. október 16., 00:002006. október 16., 00:00
A széthúzás példája A templomtól székely huszárok felvezetésével, rezesbanda-kísérettel vonult a néhány száz méterre lévõ emlékmûhöz Markó Béla és a kíséretében lévõ Hargita megyei RMDSZ-képviselõk és polgármesterek menete, mögöttük helységnévtáblákkal és zászlókkal a résztvevõk. A magyar lobogók és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kék-ezüstholdas-napos zászlói megközelítõleg azonos számban voltak – a jelenlévõk többsége az SZNT-naggyûlésekrõl ismert arc volt –, nem lehetett látni viszont az RMDSZ saját piros tulipános zászlóit. A Szózat eléneklése és az 1506-os Constitutio néhány szemelvényének felolvasása után – bár Farkas Márton, a házigazda bögözi polgármester és Antal István képviselõ, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke is az összefogás szükségességérõl és az ünneplés méltóságáról beszélt – szórványos fütty fogadta Markó Bélát. „Nemcsak a múltról, a jövõrõl is akarunk beszélni itt Agyagfalván, arról, hogy egyenlõségben, méltóságban és tisztességben akarunk élni Romániában és az Európai Unióban – mondta az RMDSZ elnöke. – Ehhez szükségünk van a múlt példájára is, az összefogásra, mert Agyagfalva példája errõl szól. Nem az volt a kérdés elõdeink számára sem, hogy szembe kell-e fordulni az elnyomással, hanem az, hogy miként? A radikális és a mérsékelt álláspontok ütközése, a széthúzás eredménye az 1848-as szászrégeni vereség lett, a tanulsága pedig az, hogy egységben, összefogással kell cselekednünk, mert ha nem, veszítünk.”
Székely sikertörténet, hivatalos magyar nyelv Markó Béla szerint a Székelyföld története minden tragikus esemény ellenére sikertörténet, hiszen a székelyek megõrizték azonosságukat, anyanyelvüket. „Innen üzenem a román nacionalistáknak, hogy vége az asszimilációs politikának. Székelynek lenni nem betegség, mi jól érezzük magunkat a bõrünkben, nem kell minket kigyógyítani” – fogalmazott. – „Nem elzárkózni akarunk, határokat vonni magunk és a világ közé, hanem a saját dolgainkról mi magunk akarunk dönteni. Az autonómia és a szolidaritás Európáját akarjuk.” Markó azt is kezdeményezte, legyen hivatalos nyelv a magyar Székelyföldön. A szónok beszédét többször megtapsolták, néhányszor bekiabálással, füttyel, hurrogással zavarta meg egy kisebb csoport, a szövetségi elnök azonban nem engedte kizökkenteni magát. A bekiabálók a területi autonómiát, a népszavazást kérték számon, illetve Csapó József nevét skandálták. Az SZNT elnöke azért maradt távol a rendezvényrõl, mert az RMDSZ nem engedélyezte, hogy beszédet mondjon. Hiányzott azonban Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, akinek késõn küldtek meghívót, és Szász Jenõ, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, akit Székelyudvarhely független polgármestereként hívtak meg. A közbekiabálásokból jutott a székelyföldi polgármesterek közül elsõként felszólaló Török Sándornak, Kézdivásárhely polgármesterének is. A szónoki kérdésre – miért szól hozzánk románul a rendõr, ítélkezik románul a bíró? – „Kérdezd Markót!” közbekiabálással válaszoltak. A hat felszólaló elöljáró közül csak Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester igyekezett kitörni a beszédek intellektuális-mûvelt ünnepélyességébõl, és a hallgatóság enyhén ellenséges részét is tapsra késztette. Igaz, egyértelmûen kijelentette: „Területi autonómiát akarunk, és ha ebben kételkedne valaki Bukarestben vagy akár Brüsszelben, akkor az õ meggyõzésükre a népszavazást is megszervezzük.” Hajrá Székelyföld, hajrá székelyek! – zárta beszédét Ráduly. A Krónika kérdésére válaszolva elmondta: ezzel a beszéddel készült, nem az agyagfalvi hallgatóságra szabta át a szöveget. „Ugyanezt mondtam a csíksomlyói búcsún és a székelyföldi polgármesterek csíkszeredai, a területi autonómiaigényt bejelentõ tanácskozásán is. Területi autonómiát – akár népszavazással is” – egyértelmûsítette. A polgármesterek beszéde után a csíkszeredai nyilatkozatot is felolvasták, majd az 1506-os Constitutio emléke elõtt tisztelgõ emléktáblát avatták fel, amelyet a magyar és a székely himnusz eléneklése után a résztvevõ szervezetek, önkormányzatok képviselõi megkoszorúztak.
Markó találkozik Csapóval? Az ünnepség után újságírói kérdésre Markó Béla újfent kijelentette: az autonómia ügyében szorgalmazott népszavazás megrendezését nem engedélyezik Románia törvényei. „Mivel nem akarunk a hazugság bûnébe esni, nem ígérhetünk ilyesmit az embereknek” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. A Krónika felvetésére Markó megerõsítette: az RMDSZ készül a népszavazási törvény módosítására, amelynek szükségességét több község sikertelen szétválási kísérlete is alátámasztja. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor bejelentette: kész együttmûködni az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetõivel is. Ennek elsõ lépése az a pénteken esedékes találkozó lehet, amelyet Csapó József SZNT-elnök kezdeményezett, s amelynek Markó Béla kész eleget tenni.
Székely szocreál kálvária Az 1848-as agyagfalvi nemzetgyûlés emlékmûve felállításának elsõ kísérlete 1973-ra, a 125. évfordulóra tehetõ. A 100. évfordulón állított kopjafa ekkorra már elkorhadt, kicserélték, de megfogalmazódott egy maradandó, az esemény jelentõségéhez méltó emlékmû igénye. Az szervezõbizottság – kikérve Kós Károly és Nagy Imre véleményét is – öt méter magas, kehely formájú kõoszlopot állított volna emlékül. 1973 októberében a negyventonnás hasított hargitai sziklatömbök már az agyagfalvi réten vártak a felállításra, ám a Hargita megyei pártvezetés az utolsó pillanatban leállította a munkát. Öt évvel késõbb pályázatot írt ki az RKP megyei bizottsága egy más elképzelés szerinti emlékmû felállítására, amelyet Kulcsár Béla szobrászmûvész nyert meg. A kivitelezéssel Hunyadi László és Kiss Levente marosvásárhelyi mûvészeket bízták meg. A ma is látható, szocreál hatású szoborcsoport elõmunkálatait a borszéki travetinbányában végezték két éven át. Az agyagfalvi alap elkészítése után, 1980-ban szállították a helyszínre a köveket, és 1982-re fejezték be a szoborcsoportot és a hátteret adó lángnyelvek kidolgozását. A hivatalos felavatására azonban 1990-ig kellett várni, addig a megemlékezéseket is csak a falu belterületén engedélyezte a hatalom, az eredeti és 1848-as kiáltványból vett idézetek öntvénytábláit sem engedték a talapzatra szerelni.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.
Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.
A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei tanfelügyelőség hétfőtől elrendelte a jelenléti oktatás felfüggesztését Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután és Vámosgálfalván.
Megérkezett csütörtökön Nagyváradra az első abból a kilenc korszerű, alacsony padlós villamosból, amelyre az önkormányzat az uniós helyreállítási alapból (PNRR) kapott forrásokat.
Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.