Fotó: A szerző felvétele
2010. április 01., 08:332010. április 01., 08:33
„Abban az esetben vesszük le a lobogót, ha az ügyészség, mely vizsgálatot indított az ügyben, kideríti, hogy annak használatával megszegtük a nemzeti szimbólumokra vonatkozó 2002/21-es sürgősségi kormányrendeletet” – indokolta döntését Péter Ferenc. Az említett rendelkezés tiltja a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek használatát.
Mint ismeretes, Tóth Ferenc szovátai amatőr képzőművész március 15-én kitűzte a városháza homlokzatára a zászlót, melyet két napig baltával a kezében őrzött. Az egyéb extrém tetteiről elhíresült férfi halállal fenyegette azokat, akik megkérdőjelezték cselekedete törvényességét. Egyikük Jakab Zsolt, a polgármesteri hivatalban szolgálatot teljesítő polgárőr volt. Az eddigi híresztelések ellenére sem az őr, sem a polgármester nem jelentette fel Tóth Ferencet, a rendőrség hivatalból indított vizsgálatot az ügyben.
„Életemben nem jelentettem fel senkit – szögezte le lapunknak Péter Ferenc. – Ellenkezőleg, a rendőrség írásban kért tőlem jelentést, de azt mondtam, jöjjenek, nézzék meg, én nem írok semmit. Viszont azt elmondhatom, hogy az évek során Tóth Ferenc három bűnügyi feljelentést is tett ellenem, én meg hetente magyarázkodtam a hatóságok előtt, míg kiderült, hogy egy szabadon járkáló őrült bosszújának vagyok az áldozata”.
Péter Ferenc továbbá hozzátette: ő nem szeretne makfalvi kollégája nyomdokaiba lépni, aki valóban feljelentette az önkormányzat magyar polgári párti tagjait, amiért néhány hónappal ezelőtt kifüggesztették a székely zászlót a községházára. A lobogót eltávolíttató Zsigmond Vencelt túlbuzgósága miatt az RMDSZ országos vezetősége is bírálta.
Péter Ferenc ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: amennyiben folytatódik a zászlóbotrány, könnyen megeshet, hogy ezt a fürdőváros turizmusa sínyli meg. Szováta vendégeinek mintegy 80 százalékát a belföldi kirándulók, illetve gyógykezelésre érkezők teszik ki. A 90-es évek elején, amikor a bukaresti sajtó olyan álhíreket terjesztett, miszerint a fürdővárosban verik a románokat, a látogatók száma hosszú időre megcsappant.
A polgármester arról is beszámolt, hogy amennyiben kénytelen lesz engedni a prefektúra nyomásának, az önkormányzatnak még mindig marad egy kiskapuja, pontosabban székely kapuja. „Az udvarra vezető oldalsó bejáratnál felállított székely kapura mi magunk tűztük ki a székely zászlót, azt már nem távolíthatja el senki” – jelentette ki lapunknak Péter Ferenc.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
Látogatottsági adatok