Már csak a bányamúzeum idézi fel az aranybányászatot Verespatakon

Már csak a bányamúzeum idézi fel az aranybányászatot Verespatakon

A turisták által is látogatható római kori tárnák a föld mélyén

Fotó: Makkay József

Naponta több tíz turistát vonz a verespataki Bányászati Múzeum. A világörökség részévé választott településen egyelőre sok látnivaló nincs, és a helyiek sem tudják, mit kezdjenek a bányászat nélküli jövővel. A múzeum működtetője, Valentin Rus bányamérnök a Krónikának elmondta: nagy hibának tartja a romániai bányászat felszámolását.

Makkay József

2024. május 06., 09:572024. május 06., 09:57

A verespataki Bányászati Múzeum – az egykori bányavállalat igazgatóságának – bejárata előtt a zsibvásár eladói, csecsebecse-árusok várják a vendégeket. Ez ma Verespatak legforgalmasabb helye a polgármesteri hivatal és a rendőrös szomszédságában. Aki az Erdélyi-Érchegységben, az UNESCO-világörökség listájára felkerült településre érkezik, az meglátogatja a bányászati múzeumot is.

Verespatak központjában, a műemléképületek listájára felvett lakóházak is nyújtanak látnivalót, azonban a faluképre rányomta bélyegét a kommunista építészet szörnyű látványa:

a műemléképületek közé ízléstelenül ,,megtervezett” tömbházakat rittyentettek, amelyek egy része a bányászat megszűnése után lakatlanná vált. Beszakadt tetőzetükből fák nőnek ki, a legtöbb romos állapotban várja a javítás.

A három magyar templom jobb állapotban van – a református felújítása most van folyamatban –, azonban egyiknek sincs már híve. A római katolikusoknál időnként sor kerül szentmisére a faluban élő román híveknek köszönhetően.

Galéria

Valentin Rus bányamérnök az aranymosás régi kellékeit is bemutatja a turistáknak

Fotó: Makkay József

Pár óra alatt mindent megnéz a turista a faluban, ami látványosságnak számít, s nem marad más hátra, mint a bányamúzeum. Azonban ez sem a virágörökség részévé választott település ékessége. A múzeum környezete is a kommunista időszakra emlékeztető lehangoló látványt nyújt, ahol az ember nem szívesen időzik. A dévai központhoz tartozó verespataki bányavállalat ma már csak papíron létezik, hiszen a 35 évvel ezelőtti 1200 alkalmazottjából kettő maradt. És azok is konokságból, hogy megmutassák az erre kíváncsiak számára, milyen volt a régi verespataki aranybányászat.

Galéria

A verespataki bányamúzeum és az egykori bányavállalat bejárata

Fotó: Makkay József

Egyszemélyes bányamúzeum

A Bányászati Múzeum Valentin Rus bányamérnök egyszemélyes intézménye. Egy megszállt emberé – ,,bányász remetéé” –, akinek dévai főnökei megengedték, hogy a cégnél maradjon, és naponta elmagyarázza az ide érkező turistáknak, hogy milyen volt a római kori, a középkori magyar, az Osztrák–Magyar Monarchia-beli, majd a román világ aranybányászata, amíg 2006-ban be nem zárták a bányát. A bányavállalatnak nincs pénze fenntartani a verespataki múzeumot, a bukaresti művelődési minisztérium pedig úgy gondolja, hogy ez a bányaigazgatóság feladata. A helyi önkormányzat időnként toldozgat-foldozgat valamit a romos épületeken, a Ceaușescu-rendszer itt maradt relikviáin.

A Gabriel Resources kanadai vállalat meghiúsult aranykitermelési projektje miatt hírnévre szert tett erdélyi település nem igazán tud mit kezdeni az ismertsége révén ide érkező turistákkal.

,,Még jó, hogy ennyien is vannak, miután a kormány nem akar rólunk tudomást venni, mindent önerőből kell fenntartanunk” – tárja szét a kezét Valentin Rus, akivel a tárnából felérkező turistacsoport távozása után letelepszünk a múzeum egész szobát kitöltő makettje mellé, hogy Verespatak lehangoló átmenetéről meséljen.

Galéria

Verespataki utca a falu központjában

Fotó: Makkay József

Egy tonna kőzet egy gramm aranyat tartalmaz

Vendéglátóm a rendszerváltás utáni szakembernemzedékhez tartozik: miután 1994-ben Petrozsényben elvégezte a bányamérnöki szakot, itt talált állást. Akkor már hideg szelek fújtak a romániai bányászatban, de azt senki nem merte volna megjósolni, hogy harminc év múlva gyakorlatilag felszámolódik a szebb időket megért bányászat.

,,Napjainkra ötszáz bányát zártak be Romániában, már alig van működő kitermelés. Mi még reménykedtünk a kilencvenes években, hogy ennek a szakmának van jövője” – magyarázza bosszúsan, miközben a műanyagmakett előtt mutatja, hogy Verespatak milyen részein folyt földalatti és külszíni fejtés a nyolcvanas években.

Galéria

Régi kőzúzó gép a múzeum szabadtéri kiállításán

Fotó: Makkay József

A rendszerváltás idején jegyzett 1200 bányászból néhány százan a külszíni kitermelésben dolgoztak erőgépeken és teherautókon, a többiek a kőzet őrlését, vegyi kezelését, azaz a tulajdonképpeni arany kinyerését végezték.

A magas aranytartalmú kőzet kitermelésével véget is ért a föld alatti aranybányászat, így ami maradt, azt csak külszíni kitermeléssel és ciános technológiával lehet hasznosítani: egy tonna kőzetből nagyjából egy gramm arany nyerhető ki – magyarázza a szakember.

korábban írtuk

Az aranybányaprojekt becsődölése után a turizmus fellendítésében bíznak Verespatakon
Az aranybányaprojekt becsődölése után a turizmus fellendítésében bíznak Verespatakon

A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.

Galéria

A hetvenes években ilyen csillékkel szállították ki a mélyből az ércet

Fotó: Makkay József

A ciános technológiának nincs alternatívája

Valentin Rus szerint a verespatakiakat és a környező települések lakosságát lesújtóan érintette a bányászat vége. Egy olyan vidéken, ahol az emberek évszázadok óta bányászatból élnek, nehéz elképzelni más foglalkozást. A mérnök szerint a román állam, a román politikum a hibás a mostanra kialakult nehéz helyzetért: ha a kilencvenes években beruháznak a bányaiparba, és korszerűsítik a kitermelést, akkor megmaradhatott volna hazai tulajdonba a bányászat, és ma is élne a verespataki aranykitermelés.

Galéria

Régi bányászportrék a múzeum fényképkiállításán

Fotó: Makkay József

,,A Gabriel Resources azzal jutott zsákutcába, hogy egyszerre mindent akart. 15 év alatt szerette volna kitermelni a teljes aranymennyiséget, nem gondolt a fenntartható fejlődésre. Ez lett a veszte, ami viszont nem azt jelenti, hogy a romániai aranykitermelést el kell temetni” – vélekedik a szakember. Aki viszont elismeri, hogy az aranybányászatban nem lehet megkerülni a ciános technológiát.

A világon még fellelhető aranytartalmú kőzet hagyományos technológiával már nem termelhető ki nyereségesen. Verespatakon és Romániában ez a technológia lekerült napirendről, de Valentin Rus szerint nem véglegesen.

,,Nagy hibának tartom a bányászat felszámolását. Haladni kell a korral, új technológiákat, új módszereket alkalmazni, de az altalajkincseink kitermeléséről nem lehet lemondani. Románia gyakorlatilag sok százezer embert »kisepert» a bányászatból, világgá küldte őket. Ha ennek az országnak jövőt akarunk, újra kell gondolni a bányászatot” – fogalmaz Valentin Rus bányamérnök.

Galéria

A kommunista idők bányászati gépei a múzeum udvarán

Fotó: Makkay József

Galéria

Verespatak központjában kiállított bányászcsillék

Fotó: Makkay József

Galéria

A turisták egy tízemeletes tömbház magasságával megegyező lépcsőn érnek ki a tárnából a szabadba

Fotó: Makkay József

korábban írtuk

Nem adják fel: a verespataki koncessziós engedély meghosszabbítását kéri az RMGC
Nem adják fel: a verespataki koncessziós engedély meghosszabbítását kéri az RMGC

A verespataki arany- és ezüstlelőhely kitermelésére vonatkozó koncessziós engedély ötéves meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC), a blokkolt verespataki aranybányászati projekt fejlesztője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 06., csütörtök

Bobpályák a hóhiány ellen: Brassópojána és Predeál is „nyári szánkókkal” csalogatná a turistákat

Miután a turisztikai irodák megkongatták a vészharangot, hogy Erdélyben meg vannak számlálva a hegyvidéki idegenforgalom időjárásfüggő szolgáltatásainak napjai, Brassó megyében sínes bobpályák építésével próbálják „orvosolni” a téli hóhiányt.

Bobpályák a hóhiány ellen: Brassópojána és Predeál is „nyári szánkókkal” csalogatná a turistákat
2024. június 06., csütörtök

Számos veszélyt rejt magában, hogy „jó üzletté” vált a véradás

Ma már szinte csak időpontfoglalással lehet vért adni, akkorára nőtt a donorok száma a nagyvárosokban a januártól megnégyszerezett fizetségnek köszönhetően. Viszont szakemberek arra figyelmeztetnek, az emberek „lefizetése” számos veszélyt rejt magában.

Számos veszélyt rejt magában, hogy „jó üzletté” vált a véradás
2024. június 06., csütörtök

„Magyarul” kampányolva váltanák le az RMDSZ-es polgármestert a román pártok a máramarosi magyar szigeten

Felbúgó sziréna hangja jelzi a Tisza ukrajnai oldalán fekvő település lakói számára, hogy orosz harci gépek mérnek légicsapást valahol az ország belsejére. Ezt már a Máramaros megyei Hosszúmező lakossága is megszokta a román–ukrán határ közelében.

„Magyarul” kampányolva váltanák le az RMDSZ-es polgármestert a román pártok a máramarosi magyar szigeten
2024. június 06., csütörtök

Betörte a boltajtót, 81 telefont rabolt el öt férfi és egy fiatal nő Hunyad megyében

Öt férfi és egy fiatal nő 60 000 lej értékben lopott el 81 mobiltelefont egy üzletből Hunyad megyében.

Betörte a boltajtót, 81 telefont rabolt el öt férfi és egy fiatal nő Hunyad megyében
2024. június 06., csütörtök

Megszületett az első börtönbüntetést kiszabó ítélet az Anastasia-törvény alapján: három embert ölt meg az ittas sofőr

Megszületett az első börtönbüntetést kiszabó ítélet az Anastasia-törvény alapján: a gyulafehérvári bíróság alapfokon öt év szabadságvesztésre ítélt egy 19 éves fiatalembert, aki ittasan vezetve megölt három embert – jelentette be Robert Cazanciuc.

Megszületett az első börtönbüntetést kiszabó ítélet az Anastasia-törvény alapján: három embert ölt meg az ittas sofőr
2024. június 06., csütörtök

A nagy ékszerrablás: filmbe illő betörés Nagyváradon

Filmbe illő betörés helyszíne volt szerdán a nagyváradi ERA Shoppping Park, ahol a falon áttörve fosztottak ki egy ékszerboltot.

A nagy ékszerrablás: filmbe illő betörés Nagyváradon
2024. június 06., csütörtök

Ingyenes buszjáratokkal szállítja lakóhelyükre szavazni az egyetemistákat az Országos Magyar Diákszövetség

Ingyenes buszjáratokkal szállítja lakóhelyükre szavazni vasárnap az erdélyi magyar egyetemi hallgatókat az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) és tagszervezetei – jelentette be csütörtöki közleményében az ifjúsági szervezet.

Ingyenes buszjáratokkal szállítja lakóhelyükre szavazni az egyetemistákat az Országos Magyar Diákszövetség
2024. június 06., csütörtök

Negyedmilliárd eurónyi beruházás valósult meg vagy van megvalósulóban Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád szerint

Sepsiszentgyörgyön jó érzés erdélyi magyarnak lenni, mivel a városban negyedmilliárd eurónyi beruházás valósult meg és van folyamatban – mondta Antal Árpád polgármester csütörtökön az épülő terelőúton tartott sajtótájékoztatóján.

Negyedmilliárd eurónyi beruházás valósult meg vagy van megvalósulóban Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád szerint
2024. június 06., csütörtök

Újra felbukkant Kolozs megyében lakott településen a medve, ezúttal áttört egy betonkerítést (VIDEÓ)

Úgy tűnik, a medve egyre gyakrabban bukkan fel nemcsak a Székelyföldön, de immár Kolozs megyében is: ezúttal Dés város területén, az erdő közelében kapták lencsevégre.

Újra felbukkant Kolozs megyében lakott településen a medve, ezúttal áttört egy betonkerítést (VIDEÓ)
2024. június 05., szerda

Lövészetet is tanulnak a katonai táborba jelentkező kincses városi diákok

Ingyenes katonai táborban vehetnek részt kolozsvári diákok, akik öt napon keresztül lövészetet, túlélési technikákat és elsősegélynyújtást tanulnak.

Lövészetet is tanulnak a katonai táborba jelentkező kincses városi diákok