Magyarországon a fürdő-, Romániában a bevásárlóturizmus nőtt a schengeni csatlakozással

Magyarország

A magyarországi fürdőket előszeretettel keresik fel a romániaiak, a Gyulai Várfürdő Aquapalotájában januárban 22 százalékkal nőtt az eladott jegyek száma. Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Kétirányú forgalomnövekedést jelentett Románia idei csatlakozása az Európai Unió belső határőrizet nélküli, schengeni övezetéhez: Magyarországon a fürdő-, Romániában a bevásárlóturizmus nőtt januárban. A schengeni egyezmény bővítésének hatásai már eddig is szemmel láthatók voltak, de Magyarországon immár statisztikai adatok is alátámasztják az idegenforgalom ebből fakadó év eleji fellendülését.

Pataky Lehel Zsolt

2025. március 06., 08:012025. március 06., 08:01

2025. március 08., 21:072025. március 08., 21:07

This article is available in English. Share it!

Egy hónappal Románia schengeni csatlakozása után, január 31-én tartották a Békés vármegyei Battonyán annak az Európai Területi Társulásnak (ETT, angol betűszóval: EGTC) az alakuló ülését, amelynek öt-öt magyarországi és romániai határ menti település a kezdeményezője. A tanácskozáson jelen volt többek között Görgényi Ernő, Gyula polgármestere is, akitől a rendezvény végén azt is megkérdeztük: érezték-e a fürdővárosban – amelyet a romániaiak a schengeni belépés előtt is előszeretettel kerestek fel –, hogy az állandó határellenőrzés megszűnésével megemelkedett a külföldi turisták jelenléte.

Idézet
Egyelőre csak a Gyulai Várfürdő látogatói számai állnak rendelkezésünkre: ez alapján kijelenthető, hogy az elmúlt évtized legnagyobb januári látogatószámát produkálta a várfürdő. A tavalyi, szintén nagyon erős januári belépőjegyszámhoz képest 22 százalékos a növekedés, amit egyértelműen a schengeni csatlakozás eredményének tudunk be. A romániai vendégek száma nőtt a legnagyobb mértékben” – jelentette ki akkor a Krónika kérdésére Görgényi Ernő.

Azóta megjelentek a hivatalos magyarországi statisztikai adatok is, amelyeket a Békés Vármegyei Hírportál, a beol.hu szemlézett:

e szerint 2025 januárjában a külföldi vendégek száma a legnagyobb mértékben, 50 százalékkal Gyulán és térségében nőtt.

A belföldi (magyarországi) vendégek száma ugyancsak Gyulán és térségében gyarapodott leginkább, 16 százalékkal. De nemcsak a külföldi és belföldi látogatók száma és aránya, hanem a külföldi vendégéjszakák száma is az előző év azonos hónapjához viszonyítva a legerőteljesebben, 45 százalékkal Gyulán és térségében emelkedett.

Ma már nem nagy kunszt átpillantani Magyarországról Románia felé •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Ma már nem nagy kunszt átpillantani Magyarországról Románia felé

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője az eredmények okairól így nyilatkozott a beol.hu-nak: „Gyula és térsége négy évszakos úti cél, minden évszakban számos minőségi programlehetőség várja a vendégeket, a turistákat. (…) A programkínálattal összhangban a szálláshelyeken is minőségi szolgáltatásokat vehetnek igénybe a szállóvendégek. Olyan programokat és gasztronómiai élményeket biztosítanak a vendégeknek, amelyek vonzóvá teszik télen is a pihenést és a kikapcsolódást.

A külföldi forgalom nagymértékű emelkedésének pedig egyértelműen a schengeni határnyitás az oka.

A legfontosabb küldőterületünkről, Romániából most már sokkal gyorsabban és egyszerűbben át lehet jutni a határon, ami lerövidíti az utazás időtartamát és csökkenti az utazással járó »feszültséget«.”

Könnyebb az élet a határ nélkül

Mint arról korábban beszámoltunk, kétszeresen is megkönnyítette a román–magyar határ mentén élők dolgát Románia schengeni csatlakozása: a rendszeres ellenőrzés megszűnése nemcsak gyorsabb határátkelést jelent, hanem a határkeresztező mellékutak, az addig csak alkalmi átkelőhelyek mindennapos használata alternatív útvonalakat is kínál, így a menetidő mellett a távolság is lerövidül. A Békés vármegyei Dombegyház és az Arad megyei Kisvarjas között is szabadon használható az út idén január elseje óta, és így a távolság 19 kilométerre csökkent Dombegyház és Arad között (addig közel 40 km-t kellett megtenni a Battonya–Tornya határátkelőhelyen át).

A schengeni csatlakozás előtt is – amikor csak szombatonként volt nyitva a kisvarjasi határátkelő – találkozni lehetett a határ mentén élő tősgyökeres magyarországiakkal, akik rendszeresen jártak bevásárolni Aradra. A dombegyházi illetőségű Krista Lajos egy korábbi riportunkban elmondta, hogy általában kéthetente végzik el a nagybevásárlást, mert az alapélelmiszerek általában olcsóbban beszerezhetők a romániai szupermarketekben, és vannak más termékek is, amelyek az alacsonyabb áfa miatt kerülnek kevesebbe, mint Magyarországon.

korábban írtuk

Megkönnyítette a schengeni csatlakozás a határ mentén élők helyzetét, de kiskorúak esetében kell még a szülői nyilatkozat
Megkönnyítette a schengeni csatlakozás a határ mentén élők helyzetét, de kiskorúak esetében kell még a szülői nyilatkozat

Kétszeresen is megkönnyítette a román–magyar határ mentén élők dolgát Románia schengeni csatlakozása: nemcsak gyorsabb határátkelést jelent, hanem a határkeresztező mellékutak mindennapos használata alternatív útvonalakat is kínál.

Az Arad megyei Feketegyarmat és a Békés vármegyei Dénesmajor közötti út szabad használatára is 2012 óta vártak a kistérség lakói. Idén január elsejétől szemmel látható a kihasználtsága. „Még éjszaka is van rajta forgalom” – mondta a Krónikának Téglás Róbert, Nagyzerénd község alpolgármestere (Feketegyarmat közigazgatásilag oda tartozik). Mint fogalmazott, a környéken élők dolgát nagyon megkönnyítette a határellenőrzés megszűnése.

Idézet
Nagyzerénd központjától Gyula központjáig 25 kilométer a távolság. Addig, Gyulavarsánd felé majdnem 50 volt. Nagyon sok zeréndi költözött Gyulára, Sarkadra vagy Dobozra, nekik is könnyebb most hazalátogatni” – mesélte az alpolgármester.

Magyarországról főként a bevásárlóturisták jönnek Romániába

Az Arad megyei Pécska egyik szupermarketjének parkolójában a múlt szombaton az Agerpres tudósítója úgy számolta, hogy a 40 gépkocsi közül 11 magyar rendszámú, azaz a vásárlók egynegyede a határon túlról érkezett. Főleg Battonyáról jönnek át Pécskára bevásárolni a lakosok (köztük a tősgyökeresek is, nem csak azok, akik az elmúlt másfél évtizedben az alacsony ingatlanárak miatt költöztek át Arad megyéből).

Egy nyugdíjas magyarországi házaspár többek között:

  • étolajjal,
  • csirke- és disznóhússal,
  • tésztafélékkel,
  • kutyaeledelekkel
  • és konyhai papírtörlőkkel

töltötte meg a bevásárlókocsit.

„Sok román szomszédunk van Battonyán, akikkel jóban vagyunk, és ők tanácsolták, hogy jöjjünk át bevásárolni. Valóban, 20-30 százalékkal olcsóbb sok minden, a kutyakonzerveket például féláron találtam, mint otthont. Húsz kilométer az út, úgyhogy megéri” – mondták.

Az alapélelmiszereket keresik főképpen a magyarországi vásárlók •  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Az alapélelmiszereket keresik főképpen a magyarországi vásárlók

Fotó: Rostás Szabolcs

Két dombegyházi fiatal azt is elmondta, hogy ahányszor átjönnek Romániába, teletankolják a gépkocsit, mert olcsóbb az üzemanyag.

„Kerti szerszámokat vettünk a piacon féláron, az üzletben pedig 40 százalékkal olcsóbban találtunk lisztet, de például az étolaj, a hús, a tojás és a tej is kevesebb kerül, mint nálunk. Ha jól számolom, átlagban legalább húsz százalékkal olcsóbban jövünk ki, ha itt vásárolunk” – mondta a fiatalember.

korábban írtuk

Buszjáratokat indítanak, hogy a magyarországiak Romániában vásárolhassanak
Buszjáratokat indítanak, hogy a magyarországiak Romániában vásárolhassanak

Schengen következménye, hogy márciustól buszokkal hozzák a magyarországiakat Romániába vásárolni, céget alapítanak a bevásárlóturizmusra. A romániai vásárlás iránt a jelek szerint sokan érdeklődnek.

Nyelvi problémák nincsenek, mert Pécskán sok magyar él, így a kereskedelemben is dolgoznak magyarok, ráadásul a magyarországi vevők egy része is elboldogul alapszinten a román nyelvvel. Antal Péter polgármester szerint a magyarországiak a schengeni csatlakozás előtt is elég nagy számban jártak át vásárolni, de január elseje után érezhetően megnőtt a számuk.

Piacnap a pécskai főtéren •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Piacnap a pécskai főtéren

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Idézet
Piacnapon főleg magyarországiak vásárolnak, és az építőanyag-lerakatokat is főleg ők keresik fel” – osztotta meg a tapasztalatait.

A román–magyar határ menti Nagypél (Pilu) polgármestere, Casian Toma is arról számolt be, hogy a határátkelőjéről ismert közeli Gyulavarsánd (Vărșand) is a magyarországi bevásárlók egyik célállomása lett. „A minap az önkéntes tűzoltócsapattal voltunk bevetésen Varsándon, és hazafelé jövet megálltunk az egyik szupermarketnél, és az üzlet tele volt magyarországi vásárlókkal. Sokan csak azért jönnek át Gyuláról vagy Elek környékéről, hogy megtankolják az autót” – nyilatkozta az elöljáró.

Irány Románia! •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Irány Románia!

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Mint arról beszámoltunk, Pécska és Battonya testvérvárosok közösen keresnek pályázati forrásokat a két település közötti történelmi út helyreállítására, ami 12 kilométerre csökkentené a távolságot, és egy menetrend szerinti autóbuszjárat beindítását is tervezik a két város között.

korábban írtuk

Új összeköttetést terveznek a román–magyar határon, távolsági buszjáratot is indítanának Pécska és Battonya között
Új összeköttetést terveznek a román–magyar határon, távolsági buszjáratot is indítanának Pécska és Battonya között

A schengeni csatlakozással új lendületet kapott a Pécska és Battonya közötti történelmi út újjáépítési terve. Közvetlen autóbuszjáratot is indítanának a két város között. Battonyának mentőövet jelente egy közvetlen kapcsolat a dél-erdélyi autópályához.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 13., péntek

„Ez a szerep rám volt írva” – Interjú Tompa Eszterrel, Radu Jude új filmjének főszereplőjével

Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.

„Ez a szerep rám volt írva” – Interjú Tompa Eszterrel, Radu Jude új filmjének főszereplőjével
2025. június 13., péntek

Négy hónap leforgása alatt újabb diáklány vetette a mélybe magát a dél-erdélyi városban

Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.

Négy hónap leforgása alatt újabb diáklány vetette a mélybe magát a dél-erdélyi városban
2025. június 13., péntek

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói

Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói
2025. június 13., péntek

Önkéntes beteglátogatók járnak a máramarosszigeti kórházba, ahol a plébános szentmiséket fog tartani

A máramarosszigeti római katolikus plébánia és a városi kórház együttműködésének köszönhetően szentmiséket tartanak minden hónapban az egészségügyi intézményben – közölte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.

Önkéntes beteglátogatók járnak a máramarosszigeti kórházba, ahol a plébános szentmiséket fog tartani
2025. június 13., péntek

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében

Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében
2025. június 13., péntek

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél

A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél
2025. június 13., péntek

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás

Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás
2025. június 13., péntek

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása

Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása
2025. június 13., péntek

Halakat telepítettek a sóval szennyezett Marosba – pénteken érheti el a magyar határt a „sóhullám”

A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

Halakat telepítettek a sóval szennyezett Marosba – pénteken érheti el a magyar határt a „sóhullám”
2025. június 13., péntek

Két lehetőséget lát a parajdi sóbánya megmentésére az Európai Sótermelők Szövetsége

Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a

Két lehetőséget lát a parajdi sóbánya megmentésére az Európai Sótermelők Szövetsége