Új összeköttetést terveznek a román–magyar határon, távolsági buszjáratot is indítanának Pécska és Battonya között

román–magyar

A román–magyar közelében fekszik Pécska

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Románia idei schengeni csatlakozásával új lendületet kapott az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve, amit román–magyar határ menti együttműködés révén valósítanának meg. Közvetlen autóbuszjáratot is indítanának a román–magyar határ mellett fekvő két város között, Battonya számára pedig egyenesen mentőövet jelente egy közvetlen kapcsolat a dél-erdélyi autópályához, illetve az aradi agglomeráció gyorsabb és rövidebb megközelítése.

Pataky Lehel Zsolt

2025. január 22., 19:022025. január 22., 19:02

2025. január 22., 20:152025. január 22., 20:15

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés előtt közvetlen út létezett Pécska és Battonya között, amit az 1922-ben meghatározott határvonal kettészakított. Az évtizedek alatt a régi út nemcsak a köztudatból kopott ki, hanem valóságosan is eltűnt egy része: a román–magyar határ túloldalára „eső” két kilométert teljes egészében újból kellene építeni.

Idézet
A Battonyai út történelmi útvonal a két testvértelepülés között, a több évszázados kapcsolatunk szimbóluma. Ezért keresünk finanszírozási lehetőségeket a helyreállítására” – nyilatkozta a Krónikának Antal Péter pécskai polgármester.

A rehabilitáción már Románia 2007-es európai uniós csatlakozása óta gondolkodnak, de most, hogy idén januártól beléptünk az EU belső határőrizet nélküli, schengeni övezetébe, új lendületet – és értelmet – kapott a projekt. Pécskán egy részét már korszerűsítették, azt a szakaszát, ami a városban található: ez a 222. számú utca, de a korábbi nyomvonalat is szeretnék visszaállítani a határig.

román–magyar Galéria

Az út városi szakaszát már leaszfaltozták

Fotó: Facebook/Pécskai Polgármesteri Hivatal

Az egésznek a hossza román oldalon körülbelül tíz kilométer. Antal Péter hozzátette, hogy Battonyán technikai okok miatt az eredeti nyomvonaltól eltérnek, de a találkozási pont a régi marad, tehát

ott építik ki az átjárót, ahol több mint száz évvel ezelőtt létezett.

Már dolgoznak a műszaki dokumentáció előkészítésén, meghatározták mindkét oldalon, hogy milyen munkálatokat kell majd elvégezni, és keresik a finanszírozási lehetőségeket. Határon átnyúló pályázaton szeretnék elnyerni az előreláthatólag szükséges ötmillió eurót, vissza nem térítendő támogatás formájában.

román–magyar Galéria

A Pécska–Battonya út tervezett nyomvonala

Fotó: pecskabattonya.eu

Román–magyar buszjáratot terveznek

Jelenleg mintegy húsz kilométer a távolság Pécska és Battonya között, de csak – a közigazgatásilag Pécska városhoz tartozó – Tornyán lehet átkelni a szomszédos országba, az 1995-ben megnyitott határátkelőhelyen. Az új út majdnem felére csökkenti majd a távolságot, összesen mintegy 12 kilométer lesz.

Idézet
Nemcsak autóval és kerékpárral fognak közlekedni itt, hanem szeretnénk beindítani egy autóbuszjáratot is a két település között. Az utóbbi években nagyon sok román állampolgár költözött Battonyára, de nagy részük Pécskára vagy Aradra jár dolgozni, és biztos vagyok benne, hogy a vállalati buszjáratok, amelyek Pécskára hozzák a dolgozókat, ezt az utat fogják használni. S azok is, akik vásárolni járnak át Romániába, ugyanitt fognak közlekedni, mert üzemanyagot és időt spórolnak majd” – latolgatta Antal Péter.
román–magyar Galéria

Antal Péter pécskai polgármester

Fotó: Facebook/Pécskai Polgármesteri Hivatal

Mákos Árpád battonyai polgármester a Békés vármegyei kisváros egyik fejlődési lehetőségét látja az új összeköttetés kialakításában, mert:

  • közelebb lennének számukra Románia nyugati ipari zónái, Arad és Temesvár térsége;
  • vannak tősgyökeres battonyaiak is, akik Aradra vagy a környékre járnak dolgozni.

„Szervezett buszok szállítják őket, mert Battonyán kevés a munkalehetőség, ezért Romániába vagy Magyarország más térségeibe viszik a munkaerőt” – magyarázta a Krónikának.

Az elöljáró szerint Románia schengeni csatlakozása nagy és pozitív változást jelent a kelet-magyarországi régió számára gazdasági és társadalmi téren egyaránt. „Szinte át lehet biciklizni Aradra munkát vállalni, tehát ugyanazok a folyamatok be fognak indulnak, mint Szeged vagy Debrecen vonzáskörzetében, hogy a nagyvárosba ingáznak az emberek. De nemcsak Battonyáról, hanem akár Mezőkovácsháza, Kunágota vagy Mezőhegyes térségéből is” – vélte.

Román–magyar ETT-t hoznak létre

A battonyai városvezető elmondta azt is, hogy a régió fellendítése érdekében tervezik egy tíz városból álló Európai Területi Társulás (ETT) megalakítását, amiben Magyarországról Gyula, Sarkad, Elek, Medgyesegyháza és Battonya lenne benne, román oldalról pedig Pécska, Nagylak, Kürtös, Nagyszalonta és Kisjenő vállalna tagságot.

Idézet
Az a fő problémánk, hogy a kelet-magyarországi régió forrásokban és lehetőségekben nincs úgy elengedve, mint a nyugat-romániai régió. Akkor tudunk együttműködni a tehetősebb román oldallal, ha nekünk is megvannak a forrásaink, mert például Pécska sok esetben Mórahalommal vagy Záhonnyal kötött megállapodást, mert Battonyának nem volt önrészre pénze egy-egy pályázathoz. Azon vagyunk, hogy ezt meg tudjuk szerezni. Jó úton járunk szerintem, olyan rendeleteket hoztuk és olyan tetteket hajtottunk végre, aminek köszönhetően Battonya most már irányba áll” – mondta Mákos Árpád.

Földrajzi-geopolitikai elhelyezkedése eddig hátrányt jelentett Battonyának, de a schengeni térség bővítésével éppen ez válhat majd előnyére. „Az olyan nagyvárosok agglomerációja, mint Arad, egész Európában gyorsan növekszik és erősödik. S ami Battonyának eddig hátrány volt, hogy 50-60 kilométerre feküdtek a nagyvárosok – nem Arad léptékűek, hanem Békéscsaba méretű, 40-60 ezres városok –, mert ugye az országhatár szélén vagyunk, most, hogy megszűnt a határ, Battonya szerintem központi szereplő lesz.

Ha egy húsz kilométeres sugarú kört írunk le, akkor Battonya egy 50 ezres térségnek a központjában található, s ezzel a lehetőséggel élnünk kell.

Megszűnt a ránk erőszakolt 1922-es határ, visszatérnek a száz évvel ezelőtti viszonyok, amikor Battonyának ezer emberrel volt kevesebb a lakossága, mint Orosházának, tehát régióközpontnak számított. Úgy gondolom, hogy Battonyának Arad felé kell tekinteni, nem pedig Magyarország irányába. Ez egyszerű matematika: távolság, gazdasági erő és észszerűség kérdése” – jelentette ki Mákos Árpád.

román–magyar Galéria

Mákos Árpád battonyai polgármester

Fotó: Facebook/Mákos Árpád

A „határtalanítás” demográfiai következményei

Nyolcszáz és ezer közöttire tehető azoknak a romániai (főként Arad környéki) lakosoknak a száma, akik Románia EU-csatlakozása óta Battonyán vettek ingatlant, és Mákos Árpád szerint a schengeni bővítés hírére ismét megnőtt az érdeklődés a házak iránt. Körülbelül egy évvel ezelőtt tapasztalták, hogy megnőtt a kereslet, nagyjából azóta, hogy megjelentek az első derűlátó nyilatkozatok, miszerint Magyarország soros EU-elnöksége idején Románia jó eséllyel csatlakozni fog a schengeni egyezményhez.

korábban írtuk

Felpörgette az ingatlanárakat a határ túloldalán a schengeni csatlakozás
Felpörgette az ingatlanárakat a határ túloldalán a schengeni csatlakozás

Már a schengeni övezeti csatlakozás tavalyi bejelentésének a hírére megugrottak az ingatlanárak a román–magyar határ közelében fekvő magyarországi településeken, szakemberek pedig az érdeklődés megnövekedésére és ezáltal további drágulásra számítanak.

„Magyar állampolgársági esküt 34-36 személy tett, amióta én vagyok a polgármester, s mindegyikük ingatlanvásárlási szándékot jelzett” – mondta az elöljáró. A mezőkovácsházi járási rendőrkapitányság is érdeklődött a helyi önkormányzatnál, hogy mit tapasztalnak a demográfiai adatok változása kapcsán. „A román és a magyar oldalon is szondázzák a közvéleményt, és úgy prognosztizálják, hogy a jelenleg 5800 lakosú Battonyán két-három éven belül hétezren fognak majd lakni” – fűzte hozzá.

Visszatérve a Pécska és Battonya közötti közvetlen út tervére, a városvezető kiemelte, hogy befektetési szempontból az autópályától számított tíz km-es távolság a befektetésre leginkább javasolt.

román–magyar Galéria

A Fő utca Battonyán, a városháza épületével

Fotó: Európai Közös Jövő Építő Európai Területi Együttműködés

Idézet
Pécska most is ott van, de Battonya szempontjából óriási megvalósítás lenne ez az új út, mert ugye nincs határ, és tíz kilométerre lenne tőlünk a romániai A1-es autópálya, ami Nagylaknál megy át Magyarországra, onnan az M5-ös sztráda és Nyugat-Európa felé” – mutatott előre.

Antal Péter pécskai polgármester szerint úgy tervezik, hogy a leendő utat a teherforgalom is használhatja majd, lévén mezőgazdasági vidéken halad át, és ez fontos lenne a betakarítás, a termény szállítása vagy közvetlen értékesítése szempontjából. Mákos Árpád örömmel fogadná ezt: „Jelenleg Arad 25-30 kilométerre van tőlünk, az autópálya 22-23-ra, de eddig volt határellenőrzés, ami mára megszűnt. Ha megépülne ez az út, és az autópályát el lehetne érni vele, illetve úgy sikerülne a pályázat, hogy a 7,5 tonnánál nagyon kamionok is használhassák, az szenzációs lenne Battonya számára az áruszállítás és a felvásárlás szempontjából” – mondta.

Battonyának mintegy 14 ezer hektár termőterülettel rendelkezik, sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, ezért Mákos Árpád szerint az új út teljes mértékben ki lenne használva.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 01., vasárnap

Temesvári postarablás: az igazgató szerint valakitől fülest kaptak a rablók, kirúgják a felelősöket

Belső ember adhatta le az információt a temesvári főpostáról tízmillió lejt ellopó rablóknak arról, hogy mikor és hol kell betörniük az ingatlanba – vélekedett Valentin Ștefan, a Román Posta igazgatója vasárnap.

Temesvári postarablás: az igazgató szerint valakitől fülest kaptak a rablók, kirúgják a felelősöket
2025. június 01., vasárnap

Süllyedéseket észleltek Parajdon, kitelepítéseket rendeltek el

A kockázatokra való tekintettel és a polgárok életének védelme érdekében a hatóságok elrendelték a parajdi Sóhát Dózsa-bánya környéki lakóinak az evakuálását – jelentette be vasárnap délutáni közleményében a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség.

Süllyedéseket észleltek Parajdon, kitelepítéseket rendeltek el
2025. június 01., vasárnap

Felhőszakadásokra kell készülni több erdélyi megyében

Az ország 16 megyéjét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki elsőfokú, vagyis sárga jelzésű figyelmeztetést vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Felhőszakadásokra kell készülni több erdélyi megyében
2025. június 01., vasárnap

Segélyprogrammal támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbánya dolgozóinak családjait

Célzott segélyprogrammal támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet a víz alá került parajdi sóbánya dolgozóinak családjait, és a helyszínen egyeztet a helyi vezetőkkel – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben vasárnap.

Segélyprogrammal támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbánya dolgozóinak családjait
2025. június 01., vasárnap

Predoiu a székelyföldi árvizekről: a legfontosabb, hogy nem követeltek emberéletet, következik a kárfelmérés és a támogatás

Az elmúlt napok árvizei kapcsán a legfontosabb az, hogy sikerült elkerülni a haláleseteket, most a kárfelmérés következik, majd a támogatási rendszer kidolgozása – jelentette ki Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök vasárnap Kovászna megyében.

Predoiu a székelyföldi árvizekről: a legfontosabb, hogy nem követeltek emberéletet, következik a kárfelmérés és a támogatás
2025. június 01., vasárnap

Tízmillió lejt zsákmányoltak a temesvári postarablók, de nem sokáig örülhettek neki

Közlekedési rendőrök buktattak le szombaton két postarablót Temesváron, akik jókora összeget, tízmillió lejt zsákmányoltak.

Tízmillió lejt zsákmányoltak a temesvári postarablók, de nem sokáig örülhettek neki
2025. június 01., vasárnap

Ivan: támogatást és kártérítést kapnak a parajdi sóbánya alkalmazottai, a turizmusból élőket is segítjük

Az árvíz miatt bezárt parajdi sóbánya alkalmazottai támogatást és kártérítést kapnak, a kormány pedig a turizmusból élő több száz helyi lakos számára hozott különleges intézkedések lehetőségét is vizsgálja – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter.

Ivan: támogatást és kártérítést kapnak a parajdi sóbánya alkalmazottai, a turizmusból élőket is segítjük
2025. május 31., szombat

Sepsiszentgyörgyön, RMDSZ-es vezetőkkel teraszozva és a helyiekkel fényképezkedve vezette le árvízi „turnéját” Nicușor Dan

RMDSZ-es vezetők társaságában, Sepsiszentgyörgyön teraszozva „vezette le” az árvíz sújtotta székelyföldi településeken tett látogatását Nicușor Dan államfő szombaton.

Sepsiszentgyörgyön, RMDSZ-es vezetőkkel teraszozva és a helyiekkel fényképezkedve vezette le árvízi „turnéját” Nicușor Dan
2025. május 31., szombat

Nicușor Dan Háromszéken: gátakra van szükségünk

Parajdi látogatását követően az árvíz sújtotta Háromszékre is ellátogatott szombaton Nicușor Dan államfő, akit a sóbányájáról híres székelyföldi településhez hasonlóan Kökösbácsteleken is nagyon sokan várták.

Nicușor Dan Háromszéken: gátakra van szükségünk
2025. május 31., szombat

Tánczos: meghozzuk a döntéseket, hogy mihamarabb elkezdődjön a parajdi sóbánya helyreállítása

A kormány a lehető leghamarabb meg akarja hozni azokat a döntéseket, amelyek révén a parajdi sóbányát ért katasztrófa károsultjai támogatást kaphatnak, és elkezdődhetnek a bánya helyreállítási munkálatai – közölte szombaton Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: meghozzuk a döntéseket, hogy mihamarabb elkezdődjön a parajdi sóbánya helyreállítása