„Mindent meg kell tenni, hogy eltűnjön az antiszemitizmus. Bukarestben a romániai zsidóságnak és holokausztnak szentelt múzeum fog nyílni, ez is jó eszköze a tájékoztatásnak” – emelte ki a nagykövetség lépviselője. Mint a szervező intézmény nevében az eseményt vezető Tibori Szabó Zoltán elmondta, Románia izraeli nagykövetét éppen Tel-Avivba hívták, így nem lehet jelen a kolozsvári eseményen, viszont a nagykövetség képviseletében Rami Teplitskiy köszöntötte videóüzenetben a konferencia résztvevőit. Úgy fogalmazott, köszöni Románia parlamentjének, hogy a zsidósággal szemben toleranciát és elfogadást mutat. Románia németországi nagykövetségét szintén videóüzeneten keresztül képviselte Peer Gebauer nagykövet.

– fogalmazott Németország romániai nagykövete.

Alexandru Florian, az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet főigazgatója emlékeztetett, hogy az intézet 2005-ben jött létre. Megemlítette, hogy

Azt is elmondta, hogy 2014 óta több erdélyi városban – Kolozsváron, Nagyváradon, Nagybányán és Máramarosszigeten – helyeztek el emléktáblát azokon a pontokon, ahonnan annak idején elhurcolták a zsidókat: ez a tábla a kincses városban a vasútállomáson látható. Florian arról is beszélt, hogy bár Románia az elmúlt időszakban lépéseket tett annak érdekében, hogy segítse a társadalmat a holokauszt tragédiájának felismerésében, hiszen az iskolában is oktatnak holokauszt elnevezésű tantárgyat, még mindig van mit tenni.

Emil Dorel Ornescu, a kolozsvári zsidó hitközség vezetője arról beszélt, hogy a konferenciának erőteljes a jelentősége ma, az izraeli-palesztin háború árnyékában. „A haláltáborokat túlélő kolozsvári zsidóságra jellemző volt, hogy hazakerülésük után nem gerjesztettek gyűlöletet, megpróbálták újraépíteni az életüket. Minden évben megemlékezünk a holokauszt áldozatairól, felújítottuk a kolozsvári zsinagógát, könyvek jelentek meg a túlélőkről, interjúk, filmek készültek róluk, és ez is hozzájárul az emlékezetük megőrzéséhez” – mondta Emil Dorel Ornescu.

A buchenwaldi láger a náci Németország által a Weimar városa mellett fekvő dombok között 1937 júliusától 1945 márciusáig működtetett koncentrációs tábor volt. Mureșan Judit – aki a nyitórendezvényt követően külön nyilatkozott a Krónikának – angol nyelvű felszólalásában és a lapunknak adott magyar nyelvű interjúban is arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a túlélők eltávoznak az élők sorából, akkor már sokkal nehezebb lesz emlékeztetni az utókort mindarra, ami történt.

„15 éves voltam, amikor elhurcoltak, 16 évesen tértem vissza Kolozsvárra, édesanyámmal együtt. Édesapám elhunyt Buchenwaldban 1945 januárjában. Csak 3-4 éve tudtam meg, hogy szív- és tüdőbetegség miatt vesztette életét ott, nem sokkal a haláltáborba való megérkezése után. Sokáig nem tudtam beszélni a velünk történtekről, és amikor hazaértünk, akkor is nagyon-nagyon nehéz volt számunkra az az időszak” – mondta a rangidős hölgy, aki kémiát oktatott a kolozsvári egyetemen. Úgy fogalmazott,

Lapunk kérdésére arról is beszélt, hogy aktívan részt vesz a kolozsvári zsidó hitközség által szervezett holokauszt-megemlékezéseken. Fontosnak tartotta és tartja azt is, hogy ahányszor meghívták iskolákba beszélni a történelemről, mindig elfogadta, mert az utókornak tudnia kell mindarról, ami történt.

„És ez egy túlélő visszaemlékezésén keresztül sokkal közvetlenebbül és személyesebb módon jut el a fiatalabbakhoz, mint ha mondjuk történelemkönyvből olvasnák. Azoknak, akik utánunk következnek, ilyen értelemben nehezebb lesz a holokausztról beszélni, mint amilyen nekünk volt” – emelte ki lapunknak Mureșan Judit. Kérdésünkre azt is elmondta, tudomása szerint még ketten vannak életben a holokauszt kolozsvári túlélői közül Székely Lászlóval, és sajnálatát fejezte ki, hogy nemrég Nussbaum László is távozott az élők sorából.

Székely László román nyelven szólalt fel. Mint elmondta, áprilisban avatták őt Weimar díszpolgárává a buchenwaldi koncentrációs tábor egyik utolsó romániai túlélőjeként a láger felszabadításának 79. évfordulóján.

„Esküszünk az egész világ előtt, hogy nem nyugszunk, amíg felelősségre nem vonják mindazokat, akik ezért a szörnyűségért felelősek – így szólt az akkori eskünk. Egy békés, szabad világot szerettünk volna, és ez ma is aktuális, amikor elharapózik a terror és a fasizmus” – hangoztatta Székely László.

Kiemelte, a világháborút követő kommunista korszakban, valamint az 1989-es rendszerváltások után is mindkét országban történtek döntéshozói kísérletek a holokauszttagadásra és a „történelmi események” megmásítására. Romániai színtérről kiemelte többek közt Ion Antonescu szerepét, akinek döntései megpecsételték a romániai zsidók sorsát.

hogy Ion Iliescu államelnök sem kezelte „megfelelőképpen a kérdést” és hogy a 2014-ben elhunyt Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnökének sok antiszemita kirohanása volt. Paul A. Shapiro előadásában azt is fejtegette, hogy Románia és Magyarország más-másféleképpen kezelte a holokauszt kérdését, de összegezve mindkét ország hozzáállását kritizálta az amerikai szakember. Megemlítette a témában Vágó Béla 1970-es években írt könyvének fontosságát, amelynek címe: a The Shadow of The Swastika: the Rise of Fascism and Anti-Semitism in tha Danube Basin 1936–1939 (A szvasztika árnyékában: az antiszemitizmus és fasizmus előretörése a Duna mentén 1936 –1939).

Felsorolta többek közt, hogy a rendszerváltás után, Antall József miniszterelnöksége idején Csurka Istvánnak, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) politikusának is voltak antiszemita kirohanásai. Paul A. Shapiro előadása utolsó részében az aktuálpolitikát is érintette, beszélt arról, hogy meglátása szerint a jelenlegi magyar kormánynak és a Fidesznek is „voltak holokauszttagadó gesztusai”, és „a történelemnek alternatív verzióját igyekeztek terjeszteni”. „Reméljük, Magyarországon és Romániában is pozitív változás következik be, ami a holokauszthoz való viszonyulást illeti” – zárta beszédét Paul A. Shapiro.

A kétnapos konferencián számos előadást hallhat még a témában a közönség.

korábban írtuk

Már alig vannak haláltábor-túlélők Kolozsváron, kiállítás nyílik az észak-erdélyi holokauszt 80. évfordulóján

Képzőművészeti kiállítás nyílik Kolozsváron Hiány – az észak-erdélyi holokauszt 80. évfordulója címmel május 22-én, szerdán – közölte a szervező Quadro Galéria.