Az aranyérmén Sponsianusnak, a harmadik században élt római császárnak az arcképe látható
Fotó: Brukenthal National Museum / Facebook
Samuel von Brukenthal bárónak, Erdély kormányzójának hagyatékában is megtalálható, római kori aranyérme alapján bizonyították be tudósok, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus. A felfedezés nagy jelentőséggel bír Erdély és Románia történelme kapcsán, de általában az európai történelem szempontjából is.
2022. november 24., 14:442022. november 24., 14:44
2022. november 24., 16:532022. november 24., 16:53
Tudósok egy Erdélyben talált ókori aranyérme segítségével bebizonyították, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus – olvasható csütörtökön a BBC brit műsorszolgáltató honlapján. A Sponsianus nevét és képmását viselő érmét néhány másikkal együtt több mint háromszáz éve fedezték fel Erdély területén, amelynek a nyugati és déli része az i. sz. II. és III. században a Dacia nevű római tartományhoz tartozott.
A kutatást vezető Paul Pearson professzor, a londoni University College tanára a BBC-nek elmondta, hogy valósággal megdöbbentette a felfedezés. „Valójában egy császárt találtunk. A szakértők eddig kitalált személynek hitték, és »kiírták« a történelemből. Úgy véljük azonban, hogy valós személy volt, és szerepet játszott a történelemben” – mondta a professzor.
Az érme, amely körül a kutatás folyt, egy kisebb kincslelet része volt, amelyet 1713-ban fedeztek fel. A 19. század közepéig eredeti római érmének hitték, majd az egyszerű kialakítása miatt feltételezték, hogy korabeli hamisítók műve. A „végső csapást” Sponsianus pénzére Henry Cohen, a Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) vezető érmeszakértője mérte, aki szerint ezek a római érmék nemcsak újkori hamisítványok, de szegényesen kidolgozottak és „nevetségesen megtervezettek”. Más szakértők is egyetértettek ezzel, és Sponsianus mindmáig kikerült a szakirodalomból.
Pearson professzor viszont, aki a Római Birodalom történetéről szóló könyvéhez folytatott kutatása közben látta az érméről készült fényképeket, feltételezte, hogy az érmén lévő karcolások arról tanúskodnak, hogy valamikor forgalomban volt. Kapcsolatba lépett a Glasgow-i Egyetem gondozásában működő Hunterian Múzeummal, ahol az érmét egy szekrényben őrizték az eredeti kincsből származó másik hárommal együtt, és kérte, hogy kutatásokat folytathasson az ottani kollégákkal. A kutatók nagy felbontású mikroszkóppal megvizsgálták a négy érmét, és megerősítették a PLOS One című tudományos folyóiratban megjelent írásukban, hogy valóban vannak karcolások az érmén, és azok megfelelnek annak a mozgásnak, amelynek az érmék az erszényben voltak kitéve. Vegyi elemzés segítségével sikerült bebizonyítani azt is, hogy az érmék több száz évig voltak a földben – mondta el Jesper Ericcson, a múzeum numizmatikai kurátora, aki együttműködött Pearson professzorral a kutatásban.
Régészeti kutatások megállapították, hogy 260 táján Dacia el volt vágva a Római Birodalom többi részétől. Járványok és polgárháború miatt széttöredezett a birodalom. Ellenségektől körülvéve és Rómától elvágva, Sponsianus feltehetően a káosz és a polgárháború idején magához vonta a legfelsőbb parancsnokságot, és védelmezte Dacia katonáit és polgári lakosságát, amíg helyre nem állt a rend, és Aurelianus császár uralkodása alatt a római légiók és a közigazgatás ki nem vonult a tartományból – vélekedik Jesper Ericsson.
Fotó: Brukenthal National Museum / Facebook
„A mi értelmezésünk szerint az ő feladata volt az ellenőrzés fenntartása a katonaság és a polgári lakosság védelme felett, mert körül voltak kerítve és teljesen el voltak vágva (Rómától – szerk. megj.). A provincia működő gazdasága érdekében úgy döntöttek, hogy saját pénzt veretnek” – mondta.
Ez az elmélet adhat magyarázatot arra, miért különböznek a vizsgált érmek a Rómában szokásos pénzektől. „A polgárháború miatt nemigen tudták, éppen ki volt a császár” – mondta Pearson, aki szerint a tényleges római hatalom híján szükség volt legfelsőbb katonai parancsnokra, Sponsianus pedig átvette a parancsokságot, amikor kellett.
Az érme Samuel von Brukenthal bárónak, Erdély kormányzójának, a múzeum alapítójának a hagyatékában szerepelt. A báró halála óráján is az érmét tanulmányozta, és a szájhagyomány szerint az utolsó cselekedete az volt, hogy lejegyezte: „eredeti”. A többi tudóshoz hasonlóan a Brukenthal múzeum kutatói is hamisítványnak tartották az érmét, de megváltoztatták a véleményüket a brit kutatások eredménye láttán.
„Ha ezeket az eredményeket a tudományos közösség elfogadja, újabb fontos személyiség szerepel majd a történelemben” – jelentette ki. Az érmék jelenleg a glasgow-i Hunterian Múzeum kiállításán tekinthetők meg.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
1 hozzászólás