Ûrlap és útmutatás nélkül tájékozatlanok az EU-alapokra pályázni készülő önkormányzatok.
Ûrlapok és útmutatások hiányában egyelőre nem pályázhatnak Európai Uniós strukturális alapokra a helyi és megyei önkormányzatok. Az uniós intézmények 2007 tavaszára ígérik a nyomtatványok, kézikönyvek és útmutatók elküldését. Az önkormányzati vezetők egy része úgy véli: a néhány hónapos késés jelentős lépéshátrányt okozhat az elképzelt ütemtervek megvalósításában. A tét nem csekély: 2014-ig Románia 30 milliárd eurónyi összegben pályázhat strukturális alapokra.
Bogos Zsolt, a Közigazgatási és Belügyminisztérium főosztályvezetője szerint nem okoz fennakadást a hét évig tartó versenyfutás rajtjának néhány hónapos kitolódása. „Az uniós alapokat nem úgy kell várni, mint a sült galambot, hanem konkrét, életképes programokkal kell felkészülni a pályázásra. Aki pontosan tudja, hogy mit akar, mire szándékozik pénzt kérni, az legalább 80-85 százalékban már az űrlapok megérkezése előtt elkészítheti a pályázatát. Így, a pontos útmutatások kézhez vétele után már csak néhány kiegészítésre szoruló adatot kell mellékelnie” – mondta a Krónikának Bogos Zsolt.
Európai bürokrácia
A Maros megyei tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke szerint az önkormányzatnál már több, jól kidolgozott pályázatot előkészítettek. „Időt veszítünk, mert nem érkeztek meg a típusnyomtatványok, nincsenek útmutatók, nincs kinek leadjuk a pályázatokat. Legalább a pályázatíró személyzet kiképzésénél kellene tartanunk. Ezekre az előrelátható gondokra – amelyekkel csatlakozásukkor Magyarország és Lengyelország is szembesült – felhívtam Jonathan Schele, az Európai Unió romániai küldöttsége vezetőjének figyelmét is. Egymás vállán sírtunk: én a hazai, ő az európai bürokráciára panaszkodott” – mondta Lokodi. Helyettese, Emil Groza szerint a késés rendkívül kellemetlen helyzetbe sodorta a vidéki polgármestereket is, akiktől falvaikban folyamatosan megkérdezik, hogy „mi lett a tavalyi ígéretekből?”
A Maros megyei önkormányzat 2007-ben főként infrastrukturális alapokra pályázna. Több megyei utat szeretnének megjavítani, és felújítanák a már két évtizede járhatatlan Nyárádmagyarós–Sóvárad útszakaszt is. Mintegy húsz kilométerrel csökkenne a távolság Marosvásárhely és Szováta - a térség leglátogatottabb üdülőtelepe – között, amennyiben ezt az utat sikerül újjáépíteni. Lokodi Edit Emőke szerint további prioritást képez a vidrátszegi nemzetközi repülőtér kifutópályájának meghosszabbítása, a vidéki csatornarendszer bővítése és egy új bábszínház építése. Több épülettel szeretnék bővíteni a megyei múzeumot, Marosvásárhely határában pedig egy szabadtéri skanzent alakítanának ki.
Hiányosan elvégzett házi feladat?
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke úgy érzi, „Románia nem végezte el jól házi feladatát”, és ennek tulajdonítható a brüsszeli késés. „A probléma nem is az, hogy nem hét, hanem csak hat és fél év áll rendelkezésünkre a pénzek lehívásában. Sokkal nagyobb gondot és felfordulást okoz a megyei és a helyi önkormányzatoknak az, hogy a költségvetéseikbe mekkora önrészt foglaljanak a bizonyos strukturális pályázatokra” – vélekedett Borboly.
Bár nem tartja szerencsésnek az űrlapok késését, Csóka Tibor, a Szilágy megyei tanács alelnöke leszögezte: „Téved az, aki azt hiszi, hogy az űrlapok és az útmutatások megérkezése oldja meg majd az önkormányzatok pályázási gondjait”. Szilágy megye egyébként három nagyobb infrastrukturális beruházási programban számít uniós támogatásra. Brüsszeli pénzből rehabilitálnák a Varsolcot Krasznán keresztül Csucsával összekötő, 1108G jelzésű megyei utat, és szintén strukturális alapokból megpályázott pénzből készítenék el a megyeközpont, Zilah körgyűrűjét, illetve kezdenék el a Nagybánya–Zilah gyorsforgalmi út megépítését.
Kérdezésre buzdít az igazgató
„Téved az az önkormányzati vezető, aki azt hiszi, hogy Románia csatlakozását követően már január másodikától csorognia kellett volna az uniós alapoknak” – jelentette ki lapunknak Bogos Zsolt. A Közigazgatási és Belügyminisztérium főosztályvezetője sajnálatosnak tartja, hogy még akadnak olyan polgármesterek, akik a Közösségek Támogatási Keretét Menedzselő Hatóság (AMCSC) információs kampányát csak fél füllel figyelték. „Mi nagyon sok helyen megfordultunk és tájékoztattuk az illetékeseket. Elmondtuk, hogy ne várjanak a néhány hónap múlva érkező gyakorlati útmutatásokra és kézikönyvekre, hanem időben készítsék elő a pályázataikat. Azt is hangsúlyoztuk, hogy kérdésekkel bátran forduljanak a programokért felelős hatóságokhoz. A kínai közmondás szerint az az ember, aki kérdez, öt percig butának tűnik; aki nem kérdez, az egy életen át buta is marad” – jegyezte meg Bogos.