Bár több mint egy éve bírsággal sújthatnának le a helyi önkormányzatok azokra az ingatlantulajdonosokra, akik nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást, a számonkérés a legtöbb erdélyi és partiumi városban máig várat magára.
2013. szeptember 23., 18:352013. szeptember 23., 18:35
A legoptimálisabb esetben is csak odáig jutottak el a város- vagy községházi illetékesek, hogy figyelmeztették a mulasztókat, ám a Krónika munkatársainak nem sikerült olyan települést találniuk, ahol sor került volna már bírságolásra. Ezen az állapoton kíván változtatni Dorel Coica, Szatmárnémeti polgármestere, aki 2014-től a kötelező lakásbiztosítás meglétének igazolásától teszik függővé az önkormányzat adóosztályának szolgáltatásait Szatmárnémetiben. Amennyiben hatályba lép az elöljáró terve, akkor január 1-jétől csakis az kaphat adóügyi bizonylatot, aki felmutatja a kötelező lakásbiztosítás megkötéséről szóló igazolást. A tiltás pedig úgy tűnik, hogy nemcsak az adóügyi bizonylatokra fog vonatkozni.
A szatmári polgármester elképzelése szerint ugyanis semmiféle ügyintézést nem tesznek majd lehetővé az önkormányzat adóosztályán azok számára, akik rendelkeznek lakástulajdonnal, a biztosítás megkötését viszont nem tudják igazolni.
A városháza mostanáig egyébként itt sem tett eleget a jogszabályi előírásoknak, amelyek a helyi önkormányzatokat kötelezik arra, hogy nyilvántartásba vegyék a biztosítókkal szerződőket, és havonta küldjenek fizetési felszólítást azoknak, akiknek elmaradásuk van. Ilyés Gyula, a város előző polgármestere egyenesen „ördögi szisztémának”, az önkormányzatokat lehetetlen helyzetbe hozó kezdeményezésnek nevezte a jogszabályt, amivel az állam lényegében arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy egy magáncég számára hajtsanak be pénzt. Ez pedig Ilyés korábbi nyilatkozatai szerint akkora megterhelést jelentene a polgármesteri hivataloknak, amelyet nem tudnak vállalni. Ilyés szerint az évi 20 euróba kerülő kötelező lakásbiztosítások megkötésével az állam a Katasztrófák Elleni Biztosítási Pool (PAID) kereskedelmi társaságot bízta meg, amelynek részvényesei biztosítási ügynökségek. A nem szerződő ingatlan-tulajdonosoknak – akik száma igen jelentős – a polgármesteri hivatal havonta saját költségén, ajánlott levélben lenne köteles fizetési felszólítást küldeni. Ilyés Gyula két éve úgy számolt: a körülbelül 6 lejes kézbesítési költséget figyelembe véve, ez havonta megközelítőleg 250 ezer lejes pluszkiadást jelentene a városnak, a negyedmillió lejes (esetleg ennél valamivel kisebb) összeget pedig minden hónapban ki kellene majd fizetniük. A papírmunka elvégzésére továbbá külön irodát kellene létrehozniuk, ahol körülbelül tíz személyt kellene fizetniük. A biztosítandó károk megállapítását sem tartotta továbbá korrektnek, hiszen Szatmárnémetit sem árvíz, sem földrengés, sem földcsuszamlás nem fenyegeti. Ilyés bejelentésekor a 45 ezer szatmárnémeti lakásból mindössze 3 ezer volt biztosítva. Arról, hogy jelen pillanatban mi a helyzet e téren, Dorel Coica nem tudott nyilatkozni.
Várad: nincs esély katasztrófára
Mivel Nagyváradon sem mutatkozik túlzott esély a törvényben megjelölt természeti katasztrófákra, a városvezetés úgy határozott, itt továbbra is elmarad a számonkérés. Az önkormányzat hivatalos közlése szerint eddig senkit nem bírságoltak meg, és ezután sem áll szándékukban azt kiróni. A váradi önkormányzatnál jóval borúlátóbb egyébkén a PAID. „Már nem épp úgy van, mint régen. A klímaváltozásosok következtében ott is történhetnek katasztrófák ahol korábban nem voltak, és nem tartoznak a veszélyeztetett övezetbe”– vallják a pool illetékesei.
Hiányzó adatbázisok
Marosvásárhelyen sem követi ugyanakkor az önkormányzat a lakásbiztosításokat. A Krónika által megkérdezett érintettek nem tudtak pontos választ adni arra a kérdésre, hogy miért, Peti András alpolgármester, akinek az adók és illeték behajtásának a követése is a feladatkörébe közé tartózik, pedig annyit mondott, hogy a törvény alkalmazhatatlan. Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos szerint a végrehajtó testületnek kötelessége lenne követni az adósságokat, de a kényszervégrehajtásért felelős osztályvezető, Szövérfi László már arról nyilatkozott, hogy tudtával senki nem tart semmiféle nyilvántartást. Ercsei Ferenc, az adóosztály vezetője szerint erre valószínűleg azért nem kerül sor, mert a bírság értékének mindössze 20 százaléka maradna az önkormányzat kasszájába, a többi a központi költségvetést duzzasztaná. „Több erdélyi nagyváros önkormányzatával is konzultáltunk, ott sem követik a kötelező biztosítások nyilvántartását, ebből következőleg nem is büntetnek” – tudtuk meg Ercseitől. Az önkormányzatok helyzetét a központi adatbázis hiányosságai is nehezítik, hisz sehol nem jelenik meg azon ingatlantulajdonosok neve, akik fakultatív biztosítással rendelkeznek, így nem kötelezhetők egy másik szerződés megkötésére.
Mihai Ruşti, a besztercei városháza szóvivője eközben azt mondja, ők azért nem kezdték el máig sem az ellenőrzést és a számonkérést, mivel a törvény nem rendelkezik annak módszertanáról. Mint fogalmazott, az intézmény dolgozói felkereshetnének minden lakost, azonban ahhoz időre és pénzre lenne szükség. Elmondása szerint az lenne a leeghatékonyabb megoldás, ha a biztosítók egy közös adatbázisban rögzítenék, hogy kinek van biztosítása, illetve kinek nincs, így az önkormányzat illetékesei tudnák, kiket kell felszólítani, hogy fizessenek, s amennyiben ezt megtagadnák, bírságolhatnának.
A sepsiszentgyörgyi városházán sem kaptak még kimutatást a biztosítótársaságok szövetségétől, ezért nincs adatbázisuk arról, hogy ki fizetette be a kötelező biztosítást – jelentette ki érdeklődésére Balogh Ottó. A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal adóügyi igazgatóságának munkatársa leszögezte, amint megkapják ezeket az adatokat, figyelmeztetik a mulasztókat, és behajtják az elmaradásokat. A felügyeleti irodát ugyanakkor azért nem indították be, mert nem volt rá anyagi keret, s úgy értékelték újabb feladatot varrtak a nyakukba, források megjelölése nélkül. Mivel a jogszabály módosítása nyomán az önkormányzatok megkapják a kötelező biztosításból befolyt összegek egy részét, most már készek beindítani ezt, csak előbb várják a kimutatásokat.
Van, ahol ellenőriznek
Kolozsváron már előbbre tartanak a törvény érvényesítése terén, ugyanis az önkormányzat időszakosan ellenőrzi a kötelező lakásbiztosítások befizetését. Bírságot azonban még a kincses városban sem róttak ki, csak felszólítást küldtek ki azoknak, aki elmulasztották megkötni a biztosítást – tudtuk meg Kinizsi Zoltántól, a városháza szakreferensétől. Kinizsi ugyanakkor elmondta, továbbra sem fognak bírságot kiróni a lakástulajdonosokra. „A kincses város önkormányzata sem emberi, sem anyagi erőforrásokkal nem rendelkezik ahhoz, hogy elvégezze más, esetünkben a biztosító társaságok munkáját” – szögezte le Kinizsi.
A legszegényebbek megúszhatják?
Nem csak önkormányzatok, hanem a biztosító társaságok sem vették egyébként túl komolyan a kötelező biztosításokat, sokan már a törvény megjelenésekor jelezték, hogy nem feltétlenül éri meg nekik ezzel foglalkozni. Ennek egyik oka – az anyagiakon túl –, hogy az országban igen sok a vályogház, illetve a dülöngélő tákolmány. A Galac megyei árvizek nyomán merült fel annak a lehetősége, hogy a hasonlókban élőknek a jövőben ne kelljen kötelező biztosítást fizetniük. Erről Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes beszélt a tragédiát követően. Mint hangsúlyozta, ezekben a viskókban többnyire annyira szegény emberek laknak, akik nem tudják megengedni maguknak a legolcsóbb biztosítást sem, ugyanakkor – tette hozzá –, a biztosítók sem állnak sorban, hogy az ilyen lakásokat bebiztosítsák.
Mindenkinek muszáj lenne
A kilátásba helyezett módosításokig viszont nincs apelláta, minden ingatlantulajdonos köteles megkötni a kötelező lakásbiztosítást, még azok is, akik ennél jóval nagyobb értékű és több tényezőre kiterjedő fakultatív biztosítással rendelkeznek. Ugyanis bár a bukaresti táblabíróság tavaly felfüggesztette a Biztosítótársaságokat Felügyelő Tanács (CSA) azon határozatát, amely többek között kimondja, hogy az ingatlantulajdonosoknak a fakultatív biztosítás mellett a kötelező lakásbiztosítást is meg kell kötniük az idén augusztus óta érvényben lévő törvénymódosítás értelmében. A változtatás ugyanakkor arra is kitér, hogy a kötelező biztosítást, csupán a már meglévő fakultatív biztosítás lejárta után kell megkötniük az érintetteknek. A törvénymódosítás értelmében a fakultatív biztosítás gyakorlatilag kiegészíti majd ezt az alapcsomagot, tehát a kárfelmérés után először a kötelező lakásbiztosítás alapján járó kártérítést utalják majd a kedvezményezetnek, míg a fakultatív biztosítás az összértékből fennmaradt különbséget fedezi majd.
A törvénymódosítás arra is kitér, hogy immár nem csak a Katasztrófák Elleni Biztosítási Pool (PAID) tagjainál lehet megkötni a kötelező biztosítást, hanem azt vállaló és a PAID-del partnerséget kötő bármely más biztosítótársaságnál is.
Gyarapodó közösség
A PAID sajtószolgálata ugyanakkor a Krónika megkeresésére jelezte: augusztus 31. több mint 420 ezer érvényes kötelező lakásbiztosítást tartottak nyilván, ami duplája a tavaly ilyenkor jegyzetnek. „A törvénymódosítás visszatükröződik az adatokban: augusztusban végig növekvő tendenciát jegyeztünk, a kötelező biztosításk száma 30,5 százalékkal emelkedett a hónap során, azaz mintegy százezer kötelező lakásbiztosítással lett több” – tájékoztatott az illetékes. A statisztikák szerint többnyire az A típusú, városi házakra vásárolták meg az alapcsomagot, a legtöbbet Bukarestben (72 ezer), valamint Konstanca (24 ezer) és Temes (20 ezer) megyében értékesítettek. Az erdélyi megyék viszont továbbra sem tolonganak: augusztusban Szilágy megye (2400) volt a sereghajtó, de Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyékben sincs sokaknak kötelező lakásbiztosítása.
Mint ismeretes, a kötelező lakásbiztosítás a fa- és vályogházak esetében évente 10 euróba, míg tégla- vagy kőházakra évi 20 euróba kerül. A megkötött szerződés kártérítést biztosít árvíz, földcsuszamlás vagy földrengés esetén 10 ezer, valamint 20 ezer euró értékben. A bírság viszont a biztosítás áránál lényegesen magasabb, elérheti akár az 500 lejt is.
Öt ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei Salvamont munkatársai az elmúlt éjszakán; továbbra is keresnek viszont egy hatodik személyt – közölte csütörtökön Dan Benga, a hegyimentő-szolgálat vezetője.
Huszonharmadik alkalommal rendezték meg Zilahon a Költészet Tavasza nemzetközi versfesztivált, amely mára nemcsak a város, hanem az egész térség egyik legfontosabb kulturális eseményévé vált.
A korábbi évektől eltérően idén már május közepétől járható lesz a Transzfogaras.
Újabb autópálya-szakasz építése kezdődhet meg Erdélyben: a közlekedési és infrastrukturális minisztérium kiadta az építési engedélyt a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as jelzésű autópálya 2. szakaszára, amely Feleket köti össze Alsóárpással.
Bővül a Brassó–Budapest légi összeköttetés – közölte szerdán a közösségi oldalon Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke.
A május 5–11. közötti európai összehangolt közlekedésrendészeti akció keretében Romániában is elsősorban a tehergépjárművek és autóbuszok, valamint vezetőik ellenőrzését végzi a rendőrség, tájékoztat a Szilágy megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Hosszú ideig a tbc volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, mára más légzőszervi panaszok terjedtek el. Videós sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal beszélgettünk.
Bírósági úton érte el a diszkrimináció miatti panaszok egyszerűbb jelentését a Székely Figyelő Alapítvány, amely szerint a panaszosoknak a jövőben nem kell az elkövető lakcímét is tudni a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszuk elbírálásához.
Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai, egyetemi templomként is ismert istenházát ünneplik Kolozsváron május 13-án.
A mezőgazdasági termelők május 12-től egy héten keresztül igényelhetnek állami támogatást új mezőgazdasági gépek vásárlására a traktorok roncsprogramja keretében – tájékoztatott kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
szóljon hozzá!