Nemcsak Máramarossziget, hanem a környékbeli falvak magyar közösségeinek is ünnepe kíván lenni a magyar napok
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook
A szórványban élő közösség összetartozását erősíti a Máramarosszigeti Magyar Napok. A harmadik alkalommal megszervezett kulturális és szórakoztató rendezvény célja, hogy kortól függetlenül minden magyart megszólítson Máramarosszigeten és a környező településeken egyaránt. A július 11–13. között zajló eseménysorozat identitáserősítő szerepéről, a határ menti szórványközösség mindennapi kihívásairól Tinca Richárd főszervező és Orosz Krisztofer Levente alpolgármester beszélt a Krónikának.
2025. július 10., 08:002025. július 10., 08:00
Gazdag kulturális, szórakoztató és sportprogramokkal, közéleti beszélgetésekkel, valamint könnyű- és komolyzenei koncertekkel várja a máramarosszigeti és környékbeli magyar közösséget a Máramarosszigeti Magyar Napok. A háromnapos rendezvénysorozat nyitóeseményeként, születésének 190. évfordulója alkalmából, a helyi református egyházközség udvarán leleplezik Zahoray János festőművész, rajztanár, az 1848-as forradalom és szabadságharc résztvevőjének domborművét.
Tinca Richárd főszervező a Krónikának elmondta, a Máramarosszigeten született alkotóról nagyon kevés emlék maradt fenn, pályafutása a helyiek számára is nagyrészt ismeretlen,
A főszervező a programkínálatból kiemelte még a szombat esti Varga Miklós-koncertet; mint mondta, a Máté Péter-díjas magyarországi előadó a máramarosszigeti magyarság számára szimbolikus jelentőségű helyszínen, a Főtéren lép majd színpadra. A magyar napok programjában többek között közösségi kvízest, gyermekműsor, könyvbemutató, festménykiállítás, szabadtéri filmvetítés, sporttevékenységek, vezetett temetőlátogatás is helyet kapott. A Máramarosszigeti Magyar Napokat a Subito Quartett fellépése zárja a városi moziban.
A koncerteknek a magyar közösség számára szimbolikus jelentőséggel bíró Főtér ad majd helyet idén is
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook
„Már az első magyar napok óta nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minél szélesebb korosztályt és közösséget szólítsunk meg.
Azt szeretnénk, hogy ez az ünnep közös élménnyé váljon a térség magyar közösségei számára. Ezenkívül bízunk abban is, hogy a rendezvény találkozási pont lehet a Máramarosszigetről elszármazottak számára is” – mondta a főszervező.
Tinca Richárd arról is beszélt, hogy a máramarosi szórványban kevés magyar kulturális eseményt szerveznek, éppen ezért a Máramarosszigeti Magyar Napok egyik fő célja pótolni ezt a hiányt, és visszahozni a közösségi életbe azokat a programokat, amelyek segítik a magyar nyelv, kultúra és identitás megőrzését. „A magyar napok egyik legfontosabb eleme, hogy olyan programokat teszünk elérhetővé, amelyekhez a helyiek egyébként ritkán vagy egyáltalán nem jutnak hozzá – különösen magyar nyelven. Az, hogy ezek az események anyanyelven szólnak a közönséghez, önmagában is identitásőrző és -megerősítő hatású” – hangoztatta a főszervező. Hozzátette, szervezés szempontjából az egyik legnagyobb kihívás a közösség mozgósítása.
ezért továbbra is fontos feladatuknak tekintik, hogy minél több embert megszólítsanak. Ennek érdekében idén Hosszúmezőn, a Máramarosszigethez közeli, magyar többségű faluban az önkéntesek házról házra járva népszerűsítették a magyar napokat, Máramarosszigeten pedig a vasárnapi szentmisék és istentiszteletek után osztogattak szórólapokat.
A város szülöttjének, Prielle Kornélia színésznőnek, Petőfi szerelmének avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon. A hétvégi, három napos rendezvényről a szervezőket kérdeztük.
„Szeretnénk elérni, hogy az emberek ne csupán rendezvényként tekintsenek a magyar napokra, hanem közösségi ügyként, amelyhez mindannyian kapcsolódhatnak. Fontos lenne, hogy mindenki vállaljon szerepet abban, hogy megszólítja a szomszédjában, baráti körében élő magyarokat. Ha a közösség tagjai is proaktívan részt vállalnak a mozgósításban, sokkal nagyobb hatást tudnánk elérni” – fejtette ki a főszervező. Megjegyezte, idén a szervezők munkáját több mint harminc önkéntes segíti, ami nagyon biztató, ugyanis jelzi, hogy a fiatal korosztály szívesen kapcsolódik be a magyar napok szervezésébe.
A legkisebbeket is színes programokkal várják
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook
A rendezvény egyben fóruma kíván lenni a máramarosszigeti magyarságot érintő közéleti kérdéseknek is. Az idei program részeként „politikai fröccs” néven beszélgetésre is sor kerül, ahol többek között olyan témákat vitatnak meg, mint a város központi parkjának megújulása, illetve a Mária-szobor esetleges visszaállítása.
Ennek kapcsán Orosz Krisztofer Levente alpolgármester lapunknak elmondta, az eredetileg 1786-ban, a bányakincstár kezdeményezésére felállított
A pestisjárványoktól oltalmazó védelmezőként, valamint a helyi vallásos buzgóság jelképeként valamikor a város főterén állt, az évszázadok során több ízben is áthelyezték más helyre, végül a második világháborút megelőző időszakban lebontották.
„Mára már csak egy nagyon apró töredéke maradt fenn, az eredeti szobor teljes formájában nem állítható vissza, legfeljebb egy hiteles másolat készülhetne.
Azonban a legfontosabb tényező, a szükséges anyagi forrás, továbbra is hiányzik, mivel rendkívül magas költségekről van szó. Jelenleg szakértőkkel közösen vizsgáljuk, hogyan lehetne olyan megoldást találni, amely csökkentené a kivitelezés hatalmas költségeket” – fejtette ki az RMDSZ-es elöljáró. Hozzátette, a Mária-szobor elsősorban a szigeti közösség vallási identitását jelképezi, de kétségtelenül hozzájárulna a városközpont esztétikai megújulásához is.
A magyar napok keretében a város szülötte, Hollósy Simon mellett Zahoray János is helyet kap a „máramarosszigeti kánonban”
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook
A politikai fröccs keretében továbbá olyan, a közösség számos tagját foglalkoztató és a város jövőjét érintő kérdéseket is megpróbálnak körbejárni, mint például a központi tér vagy egyes épületek felújítása, illetve a település gazdasági és kulturális kilátásai.
amely alkalmat teremt arra, hogy ezekre a kérdésekre személyesen, érdemben tudjunk válaszolni. A cél, hogy tisztázzunk sokakat érintő ügyeket, és amennyire lehetséges, világos, részletes magyarázattal szolgáljunk az érdeklődőknek” – mutatott rá Orosz Krisztofer Levente.
Sportprogramokon is részt vehetnek az érdeklődők
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook
Máramarosszigeten a legutóbbi népszámláláson 2772-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ami az összlakosság 8 százalékát teszi ki. Az alpolgármester rámutatott, szórványközösségről lévén szó, nap mint nap szembe kell nézniük az elvándorlás és a beolvadás kihívásaival.
„Sajnos az elvándorlás mértékéhez jórészt gazdasági tényezők járulnak hozzá.
és összességében sem tartozik a legélhetőbb települések közé. Ezen a helyzeten szeretnénk változtatni, még ha csodákra nem is vagyunk képesek – de amit lehet, azt megtesszük” – fejtette ki az alpolgármester. Mint fogalmazott, tisztában vannak vele, hogy a gazdasági környezet erőteljesen befolyásolja a társadalmi mobilitást, mindezek ellenére úgy gondolják, hogy a szürkébb hétköznapokba is lehet és kell színt vinni, és a magyar napok olyan alkalom, amikor közösen élhetik meg a közösség erejét és összetartozását.
A Máramarosszigeten született Leőwey Kláráról, a magyar nőnevelés egyik úttörőjéről elnevezett iskolában tanulhatnak a fiatalok a bölcsődétől az érettségiig. Az oktatás mellett az egyházak és a magyar civil szervezetek is kulcsszerepet játszanak a közösségi élet fenntartásában. „Ez is azt mutatja, hogy a közösség élni akar, éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy harmadik alkalommal is megszervezzük a Máramarosszigeti Magyar Napokat. Ez az esemény lehetőséget ad arra, hogy kilépjünk a megszokott keretek közül, és erősítsük az összetartozás érzését abban a hitben, hogy nemcsak múltunk volt, hanem jövőnk is lehet” – fogalmazott a Krónikának az RMDSZ-es elöljáró.
Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
„Ránk számíthatsz!” az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – jelentette be Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.
Két szászrégeni banda tagjai verekedtek össze szombaton a szászrégeni strandon. Az eseményről nem számolt be a Maros megyei rendőr-főkapitányság, ám miután egy helyi román lap részletesen írt a történtekről, kedden több személyt őrizetbe vettek.
Mintegy 400 rendőr és csendőr keresi a 37 éves Emil Gânj Maros megyei férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta a házat barátnőjére, aki a tűzvészben életét vesztette. A férfi felkutatása egész éjjel folytatódott.
Az Erdélyi-szigethegységben lévő Vârtop üdülőfaluban táborozó diákok egy csoportját szállították kórházba kedd éjjel ételmérgezés gyanújával.
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.
Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.
szóljon hozzá!