Fotó: Erdély Bálint Előd
Közös ünneplés és beszédek nélkül telt az idei március 15-e, az erdélyi magyar politikai vezetők Facebookon üzentek. Egy közös erkélyi himnuszéneklés színesítette a napot, és egy kisebb konfliktus is kialakult.
2020. március 15., 17:322020. március 15., 17:32
2020. március 15., 20:152020. március 15., 20:15
Csendes főhajtás és koszorúzás – ez jellemezte Erdély- és Partium-szerte a március 15-ei ünnepi megemlékezéseket, miután a koronavírus-járvány miatt minden településen lefújták a közösségi eseményeket.
Székelyudvarhelyen többen is csatlakoztak a március 15-én helyi idő szerint 13 órára meghirdetett közös himnuszénekléshez. Felvételünk a Tomcsa Sándor utcai tömbházaknál készült, ahol hegedűkíséret mellett több erkélyen is megjelentek lakók.
„A koronavírus-járvány alaposan felbolygatta életünket, éljünk bárhol is a Földön. Úgy gondoljuk, hogy a nemzeti ünnepünkön minden akadály ellenére illene méltósággal, de felelősségteljesen megemlékezni a ’48-as hősökről. Találkozzunk lélekben és énekelve március 15-én magyar idő szerint 12 órakor a teraszokon!” – írták a Facebookon is közzétett esemény apropóján a kezdeményezők.
A kezdeményezéshez több városból csatlakoztak, így Kolozsvárról is: többek között Laczkó Vass Róbert színművész is az erkélyen énekelte a himnuszt.
Érdekes és a közösségi oldalon nagy kommentáradatot kiváltó történet volt ugyanakkor, hogy két csíkszeredai helyszínre is villámcsődületet hirdetett a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából a város polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán. A szombaton a Facebookon közzétett felhívás alatt össztűz zúdult az elöljáróra, így másnap bejelentette, hogy lemondja a flashmobokat. Utóbbi üzenetében a székelyföldi elöljáró közölte:
„így ezekben a zavaros, nehéz időkben kénytelenek voltak március 15-éről is megemlékezni, tudomást venni arról, hogy mi is vagyunk”.
Csendben ünnepeltek Székelyudvarhelyen
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az erdélyi magyar pártok képviselői, vezetői is a csendes koszorúzást választották, illetve a közösségi oldalakon üzentek a polgároknak. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Facebookon közzétett üzenetében kiemelte:
A felelős döntés idén az volt, hogy legyünk észnél, vigyázzunk egymásra, mert nem lehet közösen ünnepelni akkor, ha az egy világjárvány fertőzésének aránytalanul magas kockázatát hordozza magában”.
A márciusi ifjakra utalva leszögezte: „a világszabadságért érdemes kockáztatni. Egy világjárvány miatt azonban nem érdemes és nem is helyes”. „Ma nem a résztvevők száma, hanem a szabadságba vetett hit ereje és a felelősségteljes cselekvés tesz minket erőssé” – szögezte le Kelemen Hunor.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői, Tőkés László és Csomortányi István néhány párttársukkal együtt, magukban emlékeztek meg a szabadság hőseiről. A nagyváradi koszorúzás alatt politikai beszédek nem hangzottak el, csak egyetlenegy mondat:
Csomortányi ugyanakkor videóüzenetet is közzétett Facebook-oldalán, amelynek kulcsgondolata az összefogás fontossága volt.
„Sajnálatos módon az elmúlt évek bukaresti zűrzavaros politizálása oda vezetett, hogy bennünket, erdélyieket és általában Romániát ez a helyzet a legkiszolgáltatottabb állapotban talál. Erre csakis egységes fellépéssel tudunk válaszolni, a következő időszakban nem fog számítani az, hogy ki melyik pártnak a támogatója, hogy ki melyik nemzetiségnek a tagja. A következő időszak eldönti azt, hogy az előttünk álló években melyik közösség milyen helyzetből folytatja az életét.
Erre kérem önöket március 15-én, szabadságunk ünnepén, és abban bízom, hogy 2021. március 15-én mindannyian, veszteségek nélkül, és az eddigiekhez képest sokkal erősebb és szebb ünnepet tudunk majd szervezni” – fogalmazott az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnöke.
Március 15-ei csíkszeredai városkép
Fotó: Pinti Attila
Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, az EMSZ másik társelnöke szintén videóüzenetet tett közzé Facebook-oldalán. Ennek központi gondolata a szabadság, mint fogalom, amiről a székelyföldi politikus szerint sok más érték, hagyomány és elv mellett 172 évvel a forradalom és szabadság után sokan lemondanak.
„Harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltás mámorában azt hittük, a szabadságharc főnixmadara utoljára lobban fel. Sajnos nem így lett. Az akkori újszülöttek férfiakká, asszonyokká cseperedtek, a megélhetés gondjai folyamatosan elszólítják és elüldözik a szülőföldjükről őket. A kortárs találkozók ma már nem a különböző utcákból való összesereglés, sokkal inkább a szülőföldre való hazautazgatás ünnepei.
– tette fel a kérdést Mezei. „Ráadásul nekünk, magyaroknak igen sok harcot kellet saját nemzettársaink ellen is megvívni. Most is ilyen helyzetben vagyunk” – fogalmazott az MPP elnöke, bírálva egyúttal a Szabad Emberek Pártját, amelyet román pártnak nevezett.
Kiváló Művész díjjal tüntette ki Bogdán Zsolt András Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes művészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészét Magyarország kormánya március 15. alkalmából.
Demény Attila kolozsvári zeneszerzőt, zenei rendezőt, operarendezőt, karmestert, zongoraművészt, a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus tagját is Erkel Ferenc-díjjal tüntette ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!