Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook
Nagy jelentőséggel bíró középkori kódexet, Nicolaus de Lyra francia ferences szerzetes (1270-1349 körül) evangélium-kommentárjait azonosították a kolozsvári Szent Mihály-plébánia levéltárában – közölte a romkat.ro portál. A most azonosított kódex az egyetlen középkori kézirat, amelyet a kincses városi plébánia levéltárában őriznek. A Kolozsváron megtalált, a tudományos közösség számára ismeretlen, elveszettnek hitt kézirat – amelyet először Adrian Papahagi, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora tanulmányozott – egy másik, a gyulafehérvári Batthyáneum Könyvtár gyűjteményében található kézirathoz kapcsolódik. Nagy Emőke levéltáros rámutatott, a közel 2000 könyvpéldány nagy kincse Kolozsvárnak és a különböző történeti idők rétegeit őrzi.
2023. december 05., 15:242023. december 05., 15:24
2023. december 06., 12:372023. december 06., 12:37
Mint a katolikus portálon olvasható, a napokban került nyilvánosságra a fontos középkori irat. A kolozsvári Szent Mihály-templom felújításáig a plébánia irattárát, kéziratait – köztük mintegy 2000, többnyire nyomtatott kötetet – a templom kórusa melletti teremben tárolták.
Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook
A Kolozsváron megtalált kézirat egy másik, a gyulafehérvári Batthyáneum Könyvtár gyűjteményében található kézirathoz kapcsolódik. Amint azt a Batthyaneum könyvtár a közösségi médiában közölte: az MS I.12. kézirat a Batthyaneum Könyvtár 1471-ben kelt irata, tartalmazza Nicolaus de Lyra Postilláját és Paulus de Burgos kiegészítéseit az Újszövetség több könyvéhez. A könyvek azonos méretűek, és amint azt Adrian Papahagi kolozsvári bölcsészprofesszor a Batthyaneum Könyvtárban tett látogatása során megállapította, a kéziratok korabeli gótikus kötései azonos mintákkal és azonos fémdarabokkal díszítettek (mindkét kéziratot lánccal kötötték, ami csak a kolozsvári kéziratban maradt fenn).
Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook
Nagy Emőke levéltáros a Romkat.ro portálnak kifejtette, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Levéltárának Kolozsvári Gyűjtőlevéltára igen értékes és nagyszámú könyvtárat őriz, még rendezés alatt áll, mivel 2018 augusztusában került végleges helyére.
A tudományos közösség számára ismeretlen, elveszettnek hitt kéziratot először Adrian Papahagi, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora tanulmányozta. Papahagi azt írta, tudta, hogy az erdélyi püspököknek – magától Batthyánytól kezdve Majláth Gusztávig – szokása volt a középkori kéziratokat a plébániákról a gyulafehérvári nagy könyvtárba szállítani. „Nem kellett mást tenni, mint összehasonlítani a két kötetet. Bár különböző írnokok másolták őket, a két kéziratot minden bizonnyal ugyanabban a műhelyben kötötték be, amint azt a vasszerelvények és a vaknyomásos kötés néhány bélyegzője is bizonyítja” – írta a professzor. Kifejtette, bár a gyulafehérvári kézirat elveszítette a láncát, a kolozsvári könyv pedig a címlapon lévő címkét, ezek az elemek is közösek voltak bennük.
Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook
Nagy Emőke rámutatott, a közel 2000 könyvpéldány nagy kincse Kolozsvárnak és a különböző történeti idők rétegeit őrzi. Kifejtette, a kötetek száma folyamatosan bővült a plébánosok hagyatéka révén. A reformáció előtti időkben már jelentős könyvtára volt a Szent Mihály-templomnak. Ennek emlékét őrzik a 22 példányszámban fennmaradt ősnyomtatványok (1500 előtt nyomtatott könyvek). „A középkori állomány igen értékes darabja, egy középkori kézzel írott kódex, melyet a plébánián őriztünk, átkerült a levéltárba és a most rendezés alatt álló és kialakuló könyvtár részét képezi” – fejtette ki Nagy Emőke.
A katolikus egyháznak eddig is tudomása volt a kötetről
László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa az MTI kérdésére kedden cáfolta a román sajtóban megjelent állításokat, miszerint a kéziratot most fedezték volna fel. Elmondta: az egyháznak eddig is tudomása volt a kötetről, előbb a templom tornyában, a levéltárban, majd a plébánia irodájában őrizték értékes volta miatt. Mint mondta, amikor 2020-ban átvette a kolozsvári főtéri plébániát, ott találta a dokumentumot. „Értéke miatt döntöttek úgy a levéltárossal, hogy kerüljön át az egyház levéltárába, ami pár hónapja meg is történt” – mondta László Attila. Itt a kutatók számára is hozzáférhető, így látta meg, majd tanulmányozta Adrian Papahagi professzor, aki a gyulafehérvári „testvérét” is kutatta.
László Attila hangsúlyozta: a kötetet nem most találták meg, csupán a kutató ismerte fel most, hogy köze van a Batthyáneumban őrzött kötethez. „Persze, hogy köze van, az is a miénk, amit bitorolnak és nem akarnak visszaadni” – mondta a főesperes az 1848-ban államosított gyulafehérvári könyvtárra utalva, melyet az 1998-as restitúciós döntés ellenére sem szolgáltatott vissza a román állam a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek. Szerinte természetes, hogy a két kötetnek köze van egymáshoz, mert mindkettő a római katolikus egyházé volt, és átjárás volt a két levéltár között.
Nagy Emőke levéltáros arra is kitért, hogy a kódexről egy 1963-ban, Baráth Béla kanonok által látamozott, a Szent Mihály plébánia könyvállományát áttekintő katalógus tesz először említést. „A kódexet a Szent Mihály-plébánia levéltárosaként azonosítottam a kötet végén található kolofon alapján. Mint azt a szakmai körökben tudjuk,
Nicolaus de Lyra könyve az egyetlen kézzel írott középkori kódex, ami a Szent Mihály-plébánia könyvtárából fennmaradt. Nicolaus de Lyra (1270-1349) francia ferences szerzetes, főműve az egész Szentíráshoz írt magyarázatos könyve (Postilla litteralis super totam Bibliam), amit 1322-1331 között írt” – fejti ki a levéltáros. Rámutat, Nicolaus de Lyra műve igen elterjedt volt a középkorban és sokan használták fel prédikációjukhoz kiegészítésként, magyarázatként. Ebből a célból sok kéziratos másolat készült a középkorban. „A Szent Mihály-plébánia tulajdonában lévő könyv a négy evangélista műveinek a kommentárjait tartalmazza, kiegészítésekkel Paulus (1351-1435), Burgos püspöke munkájából. A kódexet 1470-ben másolták. Sajnos az első oldalak rossz állapotban maradtak fenn, valamikor nedvesség érhette a kódexet, emiatt restaurálásra szorul. A gótikus kötés azonban jó állapotban van” – fogalmazott a levéltáros.
Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook
A kódexet Adrian Papahagi kutató, egyetemi tanár (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, bölcsészkar), kutatta elsőként. A kutató szerint német nyelvterületen másolták (a betűtípusokból megítélve) és
Nagy Emőke kifejti azt is, ebben a kódexben is tetten érhetjük Burgos püspöke, Paulus Nicolaus de Lyra művéhez fűzött kiegészítéseit. A kutató szerint mindkét kódex német nyelvterületen íródott (másolták) és a plébánia megrendelésére vagy a ferencesek kérésére érkezett Kolozsvárra (több ferences könyv is bekerült a Szent Mihály-plébánia tulajdonába a szerzetesrendek 16. századi szekularizációja során). A kutató vizsgálata nyomán rámutatott arra, hogy a Szent Mihály-plébánia tulajdonában lévő kódex az első kötet (1470), a Batthyaneumban őrzött kódex a második kötet (1471). Adrian Papahagi további észrevétele az, hogy a két kéziratot ugyanabban a műhelyben kötötték be. Erre utalnak a két kódex kötéseinek az azonos stílusú vaspántjai és azonos motívumok a bőrfelületbe préselve. Az írás alapján megállapítható, hogy német nyelvterületen másolták mindkét kódexet és két különböző kéznek az írását mutatja (nem azonos a másoló).
A kutató feltételezése, hogy egyszerre rendelték meg a kétkötetes munkát (a Szent Mihály-plébánia, vagy a ferences rend) és Erdélyben (Kolozsváron?) kötötték be őket, ugyanabban a könyvkötő műhelyben. A második kötet (ami eredetileg a Szent Mihály plébánia tulajdonát képezte) feltehetően Batthyányi Ignác (1741-1798) és Majláth Gusztáv (1864-1940) püspöksége alatt és az eközötti időszakban bármikor átkerülhetett Gyulafehárvárra, ahol a régi, igen értékes könyveknek megfelelő tárolóhelyet hoztak létre. Nagy valószínűséggel több kötet is átkerült ebben az időszakban Gyulafehérvárra, ami aztán később a Batthyáneum tulajdonában maradt.
Felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárvban őrzött Codex Aureus – jelentette be csütörtökön este a Román Nemzeti Könyvtár.
Először szerveztek nyílt napot, azaz hivatalosan is megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt a gyulafehérvári Batthyáneum. Batthyány Ignác püspök 18. század végén létesített csillagvizsgálója előtt szerdán 11 és 17 óra között sorban álltak a látogatók.
Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.
A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.
Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.
A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.
Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.
Az államfőválasztás második fordulója után kezdődnek csak a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.
Havazásra és a szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 megyére.
A brassói városháza arra kényszerítette a bérelhető elektromos rollerek üzemeltetőit, az Ubert és a Boltot, távolítsák el ezeket a járműveket a település utcáiról, miután ezt a szolgáltatást meghatározatlan időre felfüggesztették – írta a helyi sajtó.
Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!