Például kiderült, hogy az egresi ciszterci kolostor nem úgy nézett ki, ahogy a 12–13. századi ciszterci kolostorok. Itt nem egyenes szentélyzáródású mellékhajók vannak, hanem félköríves apszisokban végződők, ami teljesen rendhagyó, főleg királyi alapítású kolostoroknál. Különleges hibrid megoldást alkalmaztak itt, ugyanis a főhajó egyenes szentélyzáródású, két pillérrel a végén. „Az is nagy dolog, hogy a főhajó és a déli mellékhajó az út alatt magasan megmaradt, a legtöbb helyen ugyanis a falat szinte az alapokig kiásták és elhordták a téglát, követ” – mesélte Major Balázs. Ráadásul a főhajó déli fala hatalmas tömbként ki van zuhanva a hajón kívülre, abból látni, hogy legalább háromméternyi faltömb volt még felfelé, tehát a főhajó jóval magasabb lehetett.

„Ezekkel a feltárásokkal szinte teljesen bizonyossá vált, hogy a tavaly, illetve a 2016-ban megtalált tumbaalapozások II. Andrásnak és feleségének, Jolánta királynénak a tumbáihoz tartoztak. Ha jövőre felássuk a főszentély és a tavaly feltárt részek közötti kis szakaszt, egészen bizonyosak lehetünk abban, hogy más sír már nincsen ezen a főhelyen. De gyakorlatilag igen kicsi a valószínűsége, hogy bárki más el lett volna temetve a templom főhelyén, tehát egyre bizonyosabbak vagyunk, hogy ezek a tumbaalapozások azok a tumbaalapozások” – értékelte a régész az idei eredményt.

Vörösmárvány díszítés és emberfejfaragvány

A szakember szerint az egykori királyi temetkezőhely pompájára számos tárgyi lelet utal. „Idén is kerültek elő nagyon szép vörösmárvány-töredékek, amik bizonyítják, hogy nemcsak a tumbákhoz (középkori sír) tartozott márványborítás és faragás, hanem a templom belső oldala, a főoltár – melyet meg is találtunk – és a hozzá vezető lépcsők is vörösmárvánnyal voltak burkolva, amit Esztergom környékéről hozhattak” – magyarázta Major Balázs.

Már a templom építésekor is ezt használták a díszítéshez, ugyanis a falak alapozásában is találtak márványtöredékeket. „Ez azt mutatja, hogy a helyszínre hozott kőtömböket itt precízen befaragták a végső rendeltetési helyükre és a töredékek bekerültek a töltelékhabarcsba az alapozásokhoz, padlószintekhez, hogy ne vesszen semmi kárba” – mutatott rá a régész. Izgalmas felfedezés, hogy egy apró emberfejfaragvány is előkerült vörösmárványból, ami a tumbákhoz tartozhatott. Ez szintén a királyi sírokra utal, ugyanis a pilisszentkereszti Gertrudis-síremléknél is előkerült egy királyi fej mészkőből, ami az ottani tumbákhoz tartozhatott.

Háromszáz sírt ástak ki

Megtudtuk, a járvány a kutatásoknak és elemzéseknek is keresztbe tett, ugyanis éppen akkor kezdődött a karanténidőszak, amikor a román fél leszállította Esztergomba a tavaly talált csontmaradványokat további elemzésre. A vesztegzár miatt nem lehetett bejárni az épületbe és folytatni a kutatást, de jelenleg már zajlik a feldolgozásuk, ugyanis az összes eddig feltárt egresi csontváz Esztergomban van. „Egresen már több mint 300 sírt tártunk fel” – mutatott rá a szakember, aki szerint szerzetesi templomról lévén szó, az alapításakor és az első évszázadában a templomon belül nemigen temetkeztek. „A késő középkorban lepik el a helyi lakosok sírjai a templom belső terét. Ezek többsége későközépkori, és nagyon sok fiatal, huszonéves van ide temetve” – mondta Major Balázs, aki szerint férfiakat, nőket, gyerekeket egyaránt temettek ide, de csecsemősírokat is találtak.

A sírok egy része ellenben koraközépkori és egy korábbi, valószínűleg korai Árpád-kori templomhoz tartozott. De egy tatárjáráshoz kapcsolható tömegsírt is találtak, hiszen Egres ostromát Rogerius váradi kanonok is megénekelte. „Az itt leöltek egy részét a visszatérők fogták, és beásták a templom déli mellékszentélyébe. Ott találtuk meg őket a tárgyi emlékeikkel együtt. Egyiptomi kristálypohártól buzogányfejig és mindenféle kösöntyűig rengeteg lelet előkerült, ami egyrészt azt mutatja, hogy mennyire gazdag volt a kolostor és az itteni népesség 1241-ben. Másrészt azt, hogy a halottak valószínűleg egy tömbben feküdtek és még nem mállottak el teljesen, ezért nem foglalkozott senki a kincsek kihalászásával az oszló maradványok közül” – mutatott rá a régészeknek segítő korabeli körülményekre a szakember.

Helyszíni kiállítást, felszíni bemutatást terveznek

Major Balázs szerint a héten végeznek a feltárással, már csak az utófelmérések és a végső fotózás van hátra, majd jövő héten a mérnökstatikusok is megtekintik a helyszínt az újrafalazás miatt. „Utána visszatemetjük a maradványokat télire, az védi meg őket a legjobban. A feldolgozás folytatódik, a legtöbb anyag megvan digitálisan, tudjuk otthon folytatni. Az idei csontvázak egy ideig nem fognak eljutni Esztergomba, nem megoldható az átszállítás. A tárgyi emlékek sem fognak határokon »járkálni». De lesznek kollégák, akik elmennek a temesvári múzeumba és folytatják az anyagfeldolgozást” – magyarázta a járványhelyzettől is függő terveket a szakember.

A teljes feltárás még évekig eltart, jelenleg a templom egyharmadát tárták fel. „Hatalmas építményről van szó, amit a sok sír miatt ásunk lassan, hiszen ezeket mind dokumentálni kell, rajzolni, 3D-fotózni, és kibontani sem könnyű. Ráadásul a sírok öt-hat rétegben vannak egymáson, ami lassítja a munkát” – magyarázta a régész. Elmondta, jövőre befejezik a szentély feltárását, így az istenháza legfontosabb részeit, illetve a koraközépkori templomot is felszínre hozzák. „Körülbelül egy generációnyi ásnivaló van, ha a teljes anyagot fel akarjuk tárni. Egres nagy méretű kolostor volt, így rengeteg időt fog igénybe venni a feltárása” – mutatott rá Major Balázs.

A nagyközönségnek azonban nem kell megvárnia az ásatás befejeztét, a leleteket menet közben be szeretnék mutatni. „Ha a romokat nem is lehet, vagy nem érdemes felfalazni – jobban megóvja őket, ha vissza vannak temetve –, a felszínen fogjuk bemutatni az alakjukat. A felszínen ki lehetne hozni az alaprajzát a templom feltárt részének, amit aztán évente lehetne bővíteni. Azt is tervezzük, hogy a most ásatási bázisként szolgáló épületben egy-két éven belül nyitunk egy kiállítást, hogy a helyszínen lehessen megtekinteni, mennyire fontos volt az egresi kolostor. Annyira, hogy ez alapította a méltán híressé vált kerci ciszterci kolostort is” – magyarázta a középtávú terveket Major Balázs. A további ásatásokhoz a Bethlen Gábor Alaptól biztosítják a fedezetet a Jolánta Egyesület közreműködésével, de a feltárásból a temesvári Bánsági Múzeum is kiveszi a részét. „Minden tőle telhetőt megtesz, szakembereket küld, így nagyon szép együttműködés valósul itt meg, jó hangulatban” – értékelte a közös munkát a magyarországi szakember.

Egresen 2013 óta folyik régészeti feltárás román és magyar szakemberek részvételével, a temesvári múzeum és a magyarországi egyetem együttműködése révén. A Temes megyei leletek értéke azért felbecsülhetetlen, mivel Magyarországon eddig egyetlen, biztosan Árpád-kori királysírt találtak, II. András szüleinek, III. Béla királynak és feleségének, Châtillon Ágnesnek a sírhelyét. „Árpád-kori temetkezésekkel nem állunk túl jól, ezért is rendkívüli jelentőségű ez. De történelmi szempontból is, hiszen Magyarország egyik legfontosabb kolostora volt Egres” – mondta korábban lapunknak Major Balázs, aki szerint az itteni ciszterci szerzetesek politikacsinálásban is kőkeményen részt vettek, és a késő Árpád-korban innen küldtek misszionáriusokat Kunföldre.

korábban írtuk

Árpád-kori királysírra bukkanhattak a Temes megyei Egresen magyar és román régészek

Ugyan biztosat még nem lehet állítani, de az eddigi leletek és az előkerült épületmaradványok alapján nem kizárt, hogy II. András magyar király és felesége sírját találták meg magyar és román régészek a Temes megyei Egresen. A leletek értéke felbecsülhetetlen, mert Árpád-kori királysírokra Magyarországon